Skip to main content

Amit Darwin még nem tudhatott

Szerző: 
Werner Gitt
Ajánlás típusa: 
írás

Éppen a 2009-es Darwin-év előtt, 2008. december 31-én
a „DIE ZEIT” folyóiratban megjelent egy kétoldalas cikk
„Köszönjük, Darwin!” címmel, amelyhez négy további
egész oldalas cikk társult. A köszönet annak az embernek szólt, aki 200 évvel ezelőtt született, és akinek 150
éve jelent meg „A fajok eredete” című forradalmian új
könyve.
Már Immanuel Kant filozófus (1724–1804) büszkén állította: „Adjatok nekem anyagot, és én építek belőle
egy világot”. Laplace francia matematikus és csillagász
(1749–1827) 50 évvel később ezt válaszolta Napóleon
kérdésére: „Elméleteimnek nincs szükségük Isten felté-
telezésére”. A tudományos ateizmus eme és későbbi atyái
az élet eredetének olyan magyarázatát keresték, amelyben
Isten nem fordul elő. A látszólag „mentő” választ Darwin
adta meg, akinek nyomán elképzelhetőnek tartották, hogy
az élet keletkezése „természetes módon” magyarázható.
Míg ő e kijelentés következményét tétovázva fogadta, a mai,
egyre istentelenebbé váló világ vezércikkekben vég nélkül
magasztalja védnökét.
Darwin Galápagos-szigetekre való utazásáig (1835) az
emberek Arisztotelész görög filozófus (Kr. e. 384–322) tanításában hittek, miszerint a fajok változatlanok. Az ott élő
pintyek különböző csőrformáiból Darwin helyesen következtetett: A fajok alkalmazkodhatnak és változhatnak. További
következtetése azonban, miszerint minden élőlény egyetlen
törzsfából alakult ki, tudományosan nem igazolható. Már
maga Darwin látta, hogy elméletének egyik nagy nehézsége, hogy a természetben úgyszólván egyetlen fosszilis
átmeneti forma sem található. Ennek ellenére Darwin taní-
tása szerint az ember elveszítette a Teremtő által neki szánt
különleges helyet, és ettől kezdve csak egy, az állatvilágból
felkapaszkodott lény volt.

Az evolúció mozgatórugói

Az evolúció mozgatórugóiként manapság a mutációt, a
szelekciót, az izolációt, a hosszú időtartamokat, a véletlent
és a szükségszerűséget nevezik meg, Mindezek a tényezők
léteznek, de egyik sem produkál új kreatív információt.
A mutáció csak már létező öröklődési információt
tud megváltoztatni. A már rendelkezésre álló DNSinformáció nélkül el sem kezdődhet az evolúció. A
mutáció definíció szerint egy minden cél nélküli véletlen
mechanizmus, ennek következtében elvileg nem képes
új terveket létrehozni (pl. szerveket feltalálni).
A szelekció előnyben részesíti az életképesebb élő-
lényeket, és gondoskodik arról, hogy öröklési anyaguk
nagyobb valószínűséggel továbbadódjék. Szelekció
által azonban a már csak létező élőlények válogatódhatnak vagy selejteződhetnek ki; semmi sem javulhat
meg és semmi új nem keletkezhet.
• A fent nevezett többi evolúciós tényező sem jöhet szá-
mításba mint kreatív alkotó.
Lássunk néhány példát az élőlények köréből, és vizsgáljuk
meg, vajon a céltalanul működő evolúciós tényezők létrehozhatták-e az alábbi koncepciókat.

Az ivaros szaporodás

Az evolúciótan szerint az ivaros szaporodás „feltalálása”
döntő tényező volt az élőlények továbbfejlődése szempontjából. Az egyre újabb génkombinációk által sok variáns keletkezik, amelyek közül azok élik túl a szelekciós folyamatot,
amelyek a legjobban alkalmazkodnak környezetükhöz. Ez
a folyamat azonban két okból is kiválik a kívánt evolúciós
továbbfejlődés szempontjából a törzsfejlődésben:
1. A szexuális szaporodás nem kezdődhet egy evolúciós folyamattal. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha mindkét nem
egyidejűleg teljesen működőképes szervekkel rendelkezne.
Az evolúcióban azonban definíció szerint nincsenek irányí-
tó, célorientáltan tervező stratégiák. Hogyan történhetne
az ehhez szükséges szervek fejlődése generációk ezrein
keresztül, ha az élőlények még egyáltalán nem képesek
szaporodni e szervek nélkül? Ha azonban kizárt a lassú
fejlődés, hogyan jelenhetnének meg hirtelen olyan különböző és ráadásul összetett szervek, amelyeknek az utolsó
részletig összehangoltnak kell lenniük? Ezenkívül még
mindkét nemnél a megfelelő helyen is azonnal rendelkezésre kellene állniuk.
2. Még ha el is fogadjuk, hogy az ivaros szaporodás lehető-
sége „az égből pottyant”, az öröklési anyag keveredésekor
semmilyen elvileg új információ nem keletkezne. A növénytermesztők és állattenyésztők számtalan kísérletükkel megmutatták, hogy a sokáig tenyésztett tehenek mindig tehenek
maradtak, a búzából pedig sohasem lett napraforgó. Az
úgynevezett mikroevolúció (változások egy fajon belül) bizonyítható, míg a makroevolúcióra (változások a fajok határain
keresztül) semmilyen bizonyíték sincs.

Zseniális technika a vörösvértesteknél

Minden vércseppünkben kb. 150 millió vörösvértestecske
van. Ezek rendkívül specializált tengeralattjárók, amelyek
fedélzetén nincsenek gyilkos torpedók, hanem valami létfontosságú dolgot végeznek.
• 120 napos élettartamuk alatt 175 000-szer tankolnak
oxigént, és egyidejűleg kiürítik a tüdőbe az oxidáció
alatt keletkezett széndioxidot (CO2).
• Ez a kis szállítóhajó olyan apró, hogy akár a legszűkebb
hajszáléren is áthatol, hogy a test minden részét elérje.
• Másodpercenként kétmillió új vörösvértest képződik,
amelyek a vér vörös festőanyagát, a hemoglobint tartalmazzák, amely figyelemreméltó, nagyon összetett
vegyület.
A hemoglobinra már az embrionális fejlődés alatt szükség
van az oxigén szállításához. A harmadik hónapig az oxigénigény teljesen más, mint a fetális stádiumban (a harmadik
hónaptól), ezért egy más hemoglobinfajtára van szükség,
amelynek más a kémiai összetétele. Röviddel a születés
előtt aztán minden kémiai gyár teljes gőzzel dolgozik, hogy
végrehajtson még egy átállást a felnőtt hemoglobinra. A há-
rom hemoglobinféle nem próbálható ki evoluciós úton, mert
a két másik variáns nem szállítana elegendő oxigént, ami
halálos lenne. Még ha két stádiumban a helyes molekula
termelődne is, a biztos halál lenne, ha a harmadik nem
lenne megfelelő. A hemoglobingyártás háromszor igényel
alapvetően más biogépezetet, amelyeknek épp a megfelelő
időpontban kell átállítaniuk a termelést.
Honnan származik egy ilyen bonyolult gépezet? Itt minden
evolúciós elképzelés csődöt mond, mivel félkész köztes
stádiumaikat, amelyek az evolúciótan szerint ezekhez az
összetett gépezetekhez vezettek, az élőlények nem élték
volna túl.
A nem csökkenthető bonyolultságnak ez az elgondolása az
emberi szervezet immunrendszerére is érvényes, vagy a
flagellumra (csillósejt), amellyel a baktériumok mozognak.
Itt is az a helyzet, hogy az élőlények nem élték volna túl
a mostani állapotukhoz vezető utat. Kézenfekvőbb azt feltételezni, hogy minden kezdettől fogva készen van, és ez
csak akkor lehetséges, ha egy bölcs Teremtő mindent úgy
tervezett és alkotott, hogy az teljesen működőképes legyen.

A pettyes lile repülése

A pettyes lile egy csodálatosan szép madár. A fiókák
Alaszkában kelnek ki a tojásból. Ott télen azonban nagyon
hideg van, ezért a madarak Hawaiiba költöznek. A 4500
kilométerre fekvő cél nagyon messze van, és a madaraknak
megállás nélkül kell repülniük, mert odáig nincs semmilyen
sziget, ahol megpihenhetnének, úszni pedig nem tudnak. A
repüléshez a pettyes lilének teli üzemanyagtartályra van
szüksége, 70 gramm felhalmozott zsír formájában. Ebből
6,8 gramm tartalék ellenszél esetére. Mivel a madárnak
három és fél napig, éjjel-nappal szüntelenül repülnie kell,
és egy szögpercre pontos útirányt kell tartania, pontosan
működő robotpilótára van szüksége. Ha eltéveszti a szigeteket, az a biztos halált jelenti számára, mivel közel-távol
semmilyen leszállási lehetőség nincs. Ha nem rendelkezne
ezzel a pontosan kiszámított zsírmennyiséggel, nem élné
túl az utazást.
A mutáció és a szelekció itt is alkalmatlan konstruktőr.
Kézenfekvőbb elfogadni, hogy a pettyes lile kezdettől fogva
így lett megteremtve – mindennel felszerelve, amire szüksége van.

Vajon használható gondolkodási modell az evolúció?

Amint a fenti rövid bepillantás az élőlények birodalmába
példaszerűen mutatja, még sok más helyen találunk magas
fokúan célorientált terveket:
• Az ámbrás cet, amely emlősállat, úgy van felszerelve,
hogy 3000 méteres mélységből képes felemelkedni
anélkül, hogy a rettegett keszonbetegségbe belehalna.
• Mikroszkopikusan kicsiny baktériumok óriási halmaza
a béltraktusunkban beépített elektromotorral rendelkezik, amely képes előre és hátra forogni.
• A szervek (pl. szív, máj, vese) tökéletes működésétől
függ a legtöbb esetben az élet.
A nem kész, először csak fejlődő szervek értéktelenek. Aki
itt a darwinizmus értelmében gondolkodik, tudnia kell, hogy
az evolúció nem ismer célperspektívát egy később majd mű-
ködő szerv irányában. G. Osche evolúcióbiológus helyesen
jegyezte meg: „Az élőlények bizonyos evolúciós fázisokban nem zárhatják be az üzemet, mint egy vállalkozó az
üzem átépítése miatt.”
A teremtés műveiben kifejeződő intelligencia és bölcsesség
egyszerűen lenyűgöző. A teremtés műveiből egy kreatív
Alkotóra való következtetés ezért több mint csupán kézenfekvő. Jól illik megfigyelésünkhöz, amit a Biblia már az első
versében kifejez: „Kezdetben teremtette Isten…”
A darwinizmus által befolyásolva szilárdult meg az a bibliakritikai teológia, amely a teremtéstörténetet mint Isten üzenetét leminősítette. Mi azonban helyesen cselekszünk azzal,
hogy „hiszünk mindabban, ami meg van írva a próféták
könyvében” (Csel 24,14), hiszen „nem ember az Isten,
hogy hazudjék” (4Mózes 23,19).

Honnan származik az információ?

A tudományban a legerősebb érvelés az, ha valaki termé-
szeti törvényeket abban az értelemben tud alkalmazni,
hogy azok kizárnak egy folyamatot. A természeti törvények
nem ismernek kivételt. Ez okból pl. egy örökmozgó (perpetuum mobile), tehát egy olyan gép, amely energiaközlés
nélkül működik, lehetetlen.
Ma már tudjuk, amit Darwin nem tudhatott, hogy az
összes élőlény sejtjeiben elképzelhetetlen mennyiségű
információ van, méghozzá az általunk ismert legnagyobb
sűrűségben. Az összes szerv képződése információ-vezé-
relt, az élőlényekben zajló folyamatok információ-vezéreltek,
és a test összes anyagának (kb. 50 000 fehérje) előállítása
információ-vezérelt. Az evolúció gondolati rendszere csak
akkor működhetne, ha az anyagban lenne olyan lehetőség,
hogy véletlen folyamatok által információ keletkezne. Ez
feltétlenül szükséges, mert az egyedek összes építési terve
és a sejtekben zajló összes komplex folyamat információn
alapszik.
Az információ nem-anyagi mennyiség; ezért nem az
anyag tulajdonsága. A nem-anyagi mennyiségekre vonatkozó természeti törvények, különösképpen az információéi,
azt mondják, hogy anyag sohasem hozhat létre nem-anyagi
mennyiséget. Továbbá: Információ csupán egy intelligenci-
ával és akarattal rendelkező Alkotó által keletkezhet. Tehát
világos: Aki elgondolhatónak tartja az evolúciót, az hisz az
információ egy örökmozgójában, tehát valami olyasmiben,
amit az általánosan érvényes természeti törvények szigorú-
an tiltanak. Ezzel eltaláltuk az evolúciótan Achilles-sarkát és
tudományosan hatályon kívül helyeztük. „Kezdetben volt az
információ” című könyvemben (Evangéliumi Kiadó, 2004)
részletesen tárgyaltam ezt az utat.

Honnan származik az élet?

Napjaink minden hangos evolúciós lármájában ezen töprengenek az emberek: „Valójában honnan származik az élet?”
Az evolúciótannak semmilyen magyarázata sincs arról, hogyan keletkezhet élő élettelenből.
Stanley Miller (1930–2007), akinek „ősleves-kísérletét” minden biológiakönyv megemlít, 40 évvel a kísérlet után
beismerte, hogy az élet keletkezéséről szóló semmilyen
jelenlegi hipotézis nem meggyőző. Ezeket „badarságoknak”
vagy „kémiai elmeszüleményeknek” nevezte. Louis Pasteur
mikrobiológus (1822–1895) felismert valami nagyon alapvetőt: „Élő csak élőből keletkezhet.”
Csak egy valaki mondhatta: „Én vagyok az élet” (János
14,6), ez pedig Jézus volt. Róla mondja a Kolossé 1,16
verse: „Mert benne teremtetett minden a mennyen és
a földön, a láthatók és a láthatatlanok”, továbbá János
1,3 verse: „Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett,
ami létrejött.” Minden elmélet a világ vagy az élet keletkezéséről, amely Jézust nem mint az élet forrását és okát
említi, halálra ítélt vállalkozás, amely Jézuson, a sziklán
darabokra törik majd.
Az evolúciótan tehát a világtörténelem egyik legnagyobb
tévedése, és sok millió embert rántott a hitetlenség szakadékába. Amit sok kortárs nem gondol végig: A hitetlenség
szakadékát a túlvilágon az örök kárhozat szakadéka (a
pokol) követi. Világunk tulajdonképpen gondolkodási szükségállapotban van, amit az mutat, hogy minden dolgok
Teremtője előtt nem „Köszönjük, Jézus” kezdetű vezércikkekkel hódolnak.
Sokan nem tudnak arról, hogy Jézus Krisztus egy rendkí-
vüli ajánlatot tett nekünk. Ezt mondta: „Én vagyok az ajtó”
(János 10,9), és ezen a mennybe való
bejutást értette. Aki hozzá fordul, örök
életet nyer.

Werner Gitt
ny. igazgató és professzor
Szövetségi Műszaki Fizikai Intézet,
Braunschweig
Eredeti cím: Was Darwin noch nicht wissen konnte
A szerző honlapja: www.wernergitt.de
Missionswerk DIE BRUDERHAND e.V.
Am Hofe 2; 29342 Wienhausen, Germany
Tel.: +49 (0) 51 49/ 98 91-0 Fax:-19; Homepage: bruderhand.de
E-Mail: bruderhand@bruderhand.de
© 2009: Missionswerk DIE BRUDERHAND e.V.
Címoldal: Egy DNS-molekula sematikus ábrázolása. Mélyen a sejt
belsejében, a sejt mikroszkopikus kicsiny magja őrzi a test legértékesebb anyagát – a genomot, a genetikai információt.
Ungarisch (2), Nr. 1204