„De én örvendezni fogok az Úrban, és vigadok az én szabadító Istenemben" (Hab 3,18).
Amikor a galileai fiú odavitte kenyerét Jézushoz, mit tett Ő azzal? Megtörte. Isten mindig megtöri azt, amit neki felajánlanak. Átveszi, megtöri, azután megáldja és felhasználja az emberek szükségei szerint. Vajon nem egyezik-e ez a te tapasztalatoddal és az enyémmel? Átadod magad az Úrnak, és egyszerre csak olyan rosszul megy minden, hogy azt gondolod, hiba van az Ő útjaiban. Ha megmaradsz ebben a magatartásban, ez azt jelenti, hogy megtörettél, de mi végre? Már túljutottál azon a ponton, ahol a világ számára alkalmas lennél, de oda még nem érkeztél meg, ahol Isten a hasznodat vehetné. Ez a tragédiája sok keresztyénnek. Arra vágyunk, hogy Isten használhasson bennünket? Akkor napról-napra adjuk át magunkat neki, és ne találjunk hibát bánásmódjában! Fogadjuk hálaadással és örvendező várakozással mindazt, amit Ő tesz velünk!