„Ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban" (Gal 3,26).
Életünknek Krisztus keresztje a középpontja, központja időknek, középpontja Isten minden munkájának. Dicsőítsük Őt azért, hogy számunkra ezt a tényt világossá tette, amely egyúttal életünk alapja. Gondoljunk azonban arra, hogy amit az egyén lelkében elvégez a kereszt, az még csak eszköz a cél érdekében, de nem maga a cél. Az isteni cél az új ember Krisztusban.
Üdvösség, megszentelődés, győzelmes élet, Szellem szerint való járás - mindezek örömünkre adatnak, és igen becses gyümölcsei a megváltásnak. Ám Isten szándéka nem az, hogy elkülönítetten, sokezer külön egyedként legyünk szétszórva a világon. A fenti értékek többre hivatottak, mégpedig hogy Krisztus Testével hozzanak kapcsolatba bennünket. Igaz lehet, hogy Ábrahám gyermekei oly sokan vannak, mint az ég csillagai, Isten mégsem úgy akar látni minket mint sok embert, hanem mint egy Embert. Az isteni gondolat szerint a cél nem kicsiny emberek serege, hanem a mennyei Ember.