Skip to main content

06.18 Halott vagyok, és élek !?

Ha egy meghalt mindenkiért, tehát mindenki meghalt" (2Kor 5,15).

Miért mondja Isten, hogy tekintsük magunkat halottnak? Mert halottak vagyunk. Tegyük fel, kétszáz forint van a zsebemben, mennyit fogok beírni a pénztárkönyvembe? Írhatok-e százötvenet vagy kétszázötvenet? Nem. Annyit kell oda beírnom, amennyi a zsebemben ténylegesen van: sem többet, sem kevesebbet. Az elszámolásnál a tényeket vesszük figyelembe, nem pedig képzelt mennyiségeket. Isten nem kívánhatja tőlem, hogy ne az igazat írjam a pénztárkönyvbe. Nem kívánhatja, hogy halottnak tartsam magamat, ha még eleven vagyok. Az ilyen szellemi tornára nem illenék rá az „úgy számoljunk" kifejezés.

Isten elszámolásra hív bennünket; szögezzem le, hogy „meghaltam", és maradjak meg emellett. Miért? Mert ez tény. Amikor az Úr Jézus a kereszten függött, én Őbenne voltam. Ezért úgy számolok ezzel, mint ami igaz. És úgy tekintek magamra, mint aki halott a bűnnek, de él Krisztus Jézusban.