Skip to main content

09.07 Tudunk-e várni, és készen lenni?

„Éjféltájban aztán kiáltás hallatszott: Itt a vőlegény! Jöjjetek eléje!" (Mt 25,6).

A vőlegény késlekedése leleplezte a szüzek állapotát. Hogyan készülök én az Úr jövetelére? Némelyek közülünk készen lettek volna, ha Ő öt évvel ezelőtt eljön, de nem lennének készen, ha ma jönne. Jó, ha felkészülünk rá, hogy esetleg most jön, de nem kevésbé fontos, hogy felkészültek maradjunk késése esetén is. Tudunk-e várni, és készen lenni? Van, aki három napig képes várni, de már három évig nem. Mások szükség esetén három évig is várnak, de nekik talán harminc évig kellene! Mert nézzétek csak: ha a vőlegény még éjfél előtt megjön, a szüzek mind bölcsek lettek volna! Csak a késedelem leplezte le bolond voltukat. Isten őrízzen meg engem attól, hogy az évek múlásával bolonddá váljak! Csak egy dolog biztosíthat az idő próbájával szemben: a Szent Szellem teljessége! Hadd ismerjem meg a vele való állandó töltekezést, akkor nem fog hiányozni lámpámból az olaj, ha majd ama rendkívüli éjfélben elhangzik a kiáltás.

Mt 25.1-6 Akkor hasonló lesz a mennyek országa ahhoz a tíz szűzhöz, akik elővették lámpásaikat, és kimentek a vőlegény elé. Öt közülük okos volt, öt pedig balga. A balgák ugyanis, amikor lámpásaikat magukhoz vették, nem vittek magukkal olajat; az okosok viszont lámpásaikkal együtt olajat is vittek edényeikben. Mivel a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak és elaludtak. Éjfélkor pedig kiáltás hangzott: Jön a vőlegény! Gyertek elébe!