„Minek adjam ezt száz embernek?" (2Kir 4,43).
Az Istennek való szolgálat legfontosabb tényezője a hit, ami nélkül valódi szellemi munka nem is képzelhető el. De hitünknek edzésre és erősödésre van szüksége, és Isten sok egyéb mellett anyagi szükségeinket is felhasználja ennek érdekében. Nem nehéz megvallanunk hitünket, amikor elvont, nem anyagi természetű dolgokról van szó. Sokszor saját magunkat is áltatjuk ebben a kérdésben, talán egyszerűen csak azért, mert nincs semmi kézzelfogható alkalom, ami hitünk gyengeségét megmutathatná. De amikor ételről, italról és készpénzről van szó, ezek a gyakorlati nehézségek egyszerre próbára teszik hitünk valódiságát. Ha nem tudjuk Istenre bízni anyagi szükségeinket, akkor miért beszélünk szellemi szükségről? Azt hirdetjük másoknak, hogy Isten élő Isten. Igazoljuk tehát élő voltát anyagi dolgainkban is! Istenbe vetett bizalmunkat semmi nem alapozza meg ennél jobban! Erre pedig feltétlenül szükségünk lesz, amikor újabb szellemi követelményekkel állunk szemben.