Skip to main content

Dávid és Góliát

Szerző: 
Pintér Béla
Ajánlás típusa: 
zene
Video: 
Video

Erős harcos Góliát, minden embert lepipált.
Nem volt senki, ki vele szembeszállt.
Büszke volt és vakmerő, minden csatát megnyert ő.
Azt gondolta, neki semmi sem árt.

Refr.:

Góliátnak volt egy nagy hibája:
Mindig sokat képzelt magáról,
Góliátnak volt egy rossz szokása:
Az Élő Istennel sosem számolt!

Egy nap aztán úgy döntött:
„Minden embert legyőzők!
Na, ki az, aki szembeszáll velem?"
Már úgy tűnt, minden elveszett,
Mert minden ember reszketett,
De a harcot vállalta egy kis gyerek.

refr.

Elkezdődött az ütközet,
De Góliát csak nevetett:
„Csak nem fog legyőzni engem egy kisgyerek! Ugyan már, gyerekek!"
Dávid fogta a parittyát, célzott, lőtt és talált.
És a földön feküdt szegény Góliát.

refr.

(Önteltség, büszkeség, felfuvalkodottság, gőg, vakmerőség, akarat, bátorság,)

Péld. 16.18 Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság.
1 Kor. 13.4 A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.