Skip to main content

Mindent itt kell hagyni

Szerző: 
Pintér Béla
Ajánlás típusa: 
zene

A Balaton parton sétáltam, szembejött egy nagymenő.
Villogott a fehér fogsor, körbevette 5-6 nő.
Azt mondta: enyém ez a város, és enyém a kikötő,
mindenre van elég pénzem, hagyom, had menjen az idő!

Refr.:
/: Mindent itt kell hagyni, semmit nem viszel tovább.
Úgy mész, ahogy jöttél, erre gondoltál-e már?
Eljön majd az óra, senki nem tudja mikor.
Örökké fogsz élni, de nem mindegy, hogy hol. :/

Láttam egy öreg szántóvetőt, aki egész nap dolgozott,
pöfögött a piros traktor, soha nem unatkozott.
Nem volt se kutyája, se macskája, mégis egész nap robotolt,
gyűjtött egy újabb házra, pedig már 100 esztendős volt.

refr. 4x

Örökké fogsz élni, de nem mindegy hol.

(nagymenő, önteltség, felfuvalkodottság, telhetetlenség, örökélet)

1Tim. 6.7 mert semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle.
Péld. 16.18 Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság.
Ezék. 28.2 Emberfia! Szólj Tírusz fejedelméhez: Ezt mondja az én Uram, az Úr: Felfuvalkodtál, és ezt mondtad: Isten vagyok én, Isten lakóhelyén lakom, a tenger közepén! Pedig csak ember vagy, nem Isten, csak te tartod magad olyan okosnak, mint amilyen Isten.