Amikor körülvesznek…
D G A D
Amikor körülvesznek egyhangú hétköznapok, van egy vágy, egy vágy a szívemben:
Egy égig érő lajtorjáról álmodom, amiről az eget elérhetem.
Néha éjszakánként egy kis dallamot dúdolok, olyan jó a csend, olyan jó a békesség.
Szívem megnyitom és egy találkozásra készülök, azzal, akit sohasem láttam még.
Refr.: S hirtelen megnyílik az ég, közel jön hozzám a mindenség,
A szívemben olthatatlan tűz lobog, amely magával ragad és visz feléd!
Szívem szárnyaid rejtekében megpihen, innen kint reked a lárma a sötétség.
Arcod tiszta fénye a végtelen csendben, a láncokat ócska rongyként tépi szét.
A tiszta fényben gyönyörködöm benned, mindent elfelejtett ez a közelség,
Végtelen dallá formálódik bennem, a kis dallam mellyel indultam feléd.
Refr.:
//: Közben éjfél elmúlt rég, lassan szűnik a sötétség,
De a Te szereteted nem múlik el sosem, Jézus Te itt maradsz velem! ://