Skip to main content

23. zsoltár - A jó pásztor

Uram, mióta beléptél az életembe, nem szűkölködöm. Mindent megkapok Tőled, amire e mulandó világban szükségem lehet. Igéd igazsága a legfőbb eleségem. Nyughatatlan szívem gyengéden tereled a békesség csendes vizeihez. Nálad nyugalmat találok. Kérlek, add, hogy Igéd a szívemben „Élő Vízzé" váljon! Mert akik valóban hisznek létezésedben, azoknak semmi okuk félni gondtól, betegségtől, elmúlástól. Modern világunkban át kell élnünk sok viszontagságot, de én föltekintek Rád, s megvigasztalódom: Nekem nem kell félnem a haláltól, mert Te velem vagy.
A sok probléma - vessződ és botod - figyelmeztetnek, ha túlságosan elbizakodom. Ha olykor zúgolódok is, kérlek, ne vedd zokon! Tudom, hogy fegyelmezésed lelki fejlődésemet szolgálja.
Leselkedő ellenségeimtől távol, biztonságos helyen, ínycsiklandó fogásokkal teríted meg asztalom, s a legfinomabb olajjal kened be sebeimet. Hogyan tudnám meghálálni e mérhetetlen gondoskodást? Hiszen a szükségesnél sokkal többet adsz nekem: Bőséges áldásodtól túlcsordul poharam. Nem kell aggódnom a jövő miatt. Jóságod és szereteted elkísér életem minden napján, s én biztonságban lakom az Úr házában egész életemben.

„Dávid zsoltára. Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm. Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem. Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért. Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem. Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam. Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az Úr házában lakom egész életemben. " (Zsolt. 23.1-6)