Skip to main content

28. zsoltár - Isten meghallgat

Istenem, síromig kísérő, erős oltalmazóm, felelj segélyhívásomra, mert ha tőlem némán elfordulsz és nem válaszolsz, az olyan volna, mintha a halálban együtt lennék a gonoszokkal, s félek, hogy úgy, mint a bűnösök, idő előtt hirtelen meghalok.


Ég felé emelve, imára kulcsolt kézzel esedezem Hozzád, hogy hallgass meg! Ne ragadj el, válassz el a képmutatóktól, akik nyájasan beszélnek, miközben álnokság lapul a szívükben. Érdemük szerint fizesd meg őket: elkövetett gonoszságaik szerint bánj velük, s torold meg rajtuk tetteik. Nemtörődömségükben életüket hiábavalóságokkal töltik el: nem ismerik titkaidat, nem értik cselekedeteidet, lelkük megkérgesedett, ezért nem tudod - mert nem lehet - bennük fölépíteni a töretlen hitet.


Hálát adok Neked, Uram, a segítségedért! Hálát adok azért, hogy meghallgattál, s eddig is pajzsként védelmezted esendő hívedet. Arra kérlek, szabadítsd meg népedet is: légy örökséged megsegítő ereje! Boldog nyugalommal tölt el, hogy nyájadat hű pásztorként vezeted és gondozod, köszönöm, hogy áldásod egész népednek, örök időkre szól.


„Dávidé. Téged hívlak, Uram, kősziklám, ne fordulj el tőlem némán! Mert ha némán elfordulsz, hasonló leszek a sírba roskadókhoz. Halld meg esedező hangomat, amikor segítségért kiáltok, kezemet fölemelve szent templomod felé. Ne sorolj a bűnösök és gonosztevők közé, akik békésen beszélnek embertársaikkal, de rossz szándék van a szívükben. Fizess meg nekik tetteik szerint, gonosz cselekedeteik szerint! Kezük munkája szerint fizess meg nekik, torold meg rajtuk, amit elkövettek! Mivel nem figyelnek az Úr tetteire, sem kezének munkájára, lerombolja, nem építi őket. Áldott az Úr, mert meghallgatta esedező hangomat. Erőm és pajzsom az Úr, benne bízik szívem. Ő megsegített, ezért vidám a szívem, és énekelve adok neki hálát. Az Úr az ő népének erőssége, felkentjének megsegítő ereje. Segítsd meg népedet, áldd meg örökségedet, légy pásztora, és gondozd örökké! " (Zsolt. 28.1-9)