Skip to main content

A darwinizmus elakadt – összeomlik az evolúcióelmélet?

William Collier professzor: kutyából nem lesz macska

A darwinizmus elakadt – összeomlik az evolúcióelmélet?

Egyre határozottabb azon kutatók hangja, akik a makroevolúció bizonyítékainak felülvizsgálatát szorgalmazzák. Az ELTE egykori vendégprofesszora szerint paradigmaváltás közeleg.

– Hogyan került kapcsolatba az Intelligent Design (Értelmes Tervezés) mozgalommal?

– Nagy hatással volt rám a Pennsylvania Egyetem biokémikusának, Michael Behe-nek Darwin fekete doboza című munkája; ez a mű, amely magyarul is megjelent, Amerikában a tudományos könyvek toplistáján szerepel. Az alapgondolat és az ezzel kapcsolatos vita Szókratészig és Platónig nyúlik vissza, s a történelem során újra és újra felbukkan. A viktoriánus korból származik a sokat idézett felvetés, miszerint ha találunk egy órát, s megvizsgáljuk a működését, arra kell következtetnünk, hogy az egy ügyes alkotó műve; a világ pedig sokkal bonyolultabb szerkezet, mint egy óra. David Hume később előállt egy filozófiai vitairattal, majd Darwin megírta a paradigmaváltást jelentő A fajok eredete című könyvét, és az értelmes tervezés rövidesen elvesztette támogatottságát. Azonban a XIX. század elején itt-ott mégis felbukkant, aztán ismét újjáéledt, méghozzá 1953-ban a biokémia területén, mikor Watson és Crick fölfedezte a DNS-t. Crick meggyőződéses materialista, s ő ismerte fel, hogy a DNS-ben rejlik egy kód. Ahol pedig kód van, ott létezik nyelv is vagy valamiféle információ. Felmerült a kérdés: honnan ered az információ?

– Erre nyilván materialista választ is lehet adni.

– Hát hogyne. A hatvanas években Crick írt egy cikket, miszerint a földi élet csírája egy távoli galaxisról került ide. Ezzel persze nem válaszolt meg semmit, viszont beismerte: számára is képtelenség, hogy az élet az általa feltételezett négymilliárd év alatt létrejöhetett a földön. Egy ízben megfordultam a világhírű Polányi Mihály lakásán az Andrássy úton; szerintem ő egyike azoknak, akik Nobel-díjat érdemeltek volna. Nagyon érdekelte a tudományfilozófia, és az elsők közt fogalmazta meg, hogy egy gépet nem lehet fizikai és kémiai képletekre egyszerűsíteni, mert ezzel még nem magyarázzuk meg a működését. Ha valaki el akar készíteni egy tésztagyártó masinát, azt azért teszi, hogy egy tésztalapból tésztacsíkokat állítson elő. Elképzel egy gépet, amellyel el lehet végezni a munkát, majd megtervezi a részleteket, és odaadja a tervet egy mérnöknek, aki kidolgozza, miként kell legyártani a szerkezetet. Aztán kell egy gyár, ahol az emberek megértik a feladatot, a különböző részeket elkészítik és összerakják. A folyamat minden állomásán szükséges az intelligencia és a továbbadott információ. Polányi rájött, hogy az élő szervezetekben apró molekuláris gépek dolgoznak, s híres cikkében megfogalmazta, hogy az élet több, mint kémia és fizika. Az olvasóra hagyta az ebből levonható következtetést. Néhány évvel később sok kémikus és biológus indult el ezen az úton.

– Pedig az általános nézet szerint az élet létrejöttéhez csak anyagra, energiára és időre van szükség.

– Ezzel kapcsolatban 1953-ben történt Urey és Miller híres kísérlete: a feltételezett ősi körülményeket modellezve képesek voltak egy aminosavat előállítani. Ez olyan szenzáció volt, hogy minden újság címlapon hozta. A tudósok azt mondták: már majdnem tudják, hogyan kell életet létrehozni. Most, ötven évvel később teljesen világos, hogy ez tévedés volt. Az 1970-es évek elején Charles Thaxton biokémikus egy geokémikus kollégájával együtt közreadta a kémiai evolúció kritikai elemzését. A kémiai evolúció vezérgondolata, hogy élettelen kémiai elemekből létrejöhet az élet egyszerű formája, s ebből lépésenként megvalósulhat a darwini koncepció, bár Thaxton szerint erre nagyon kicsi az esély. Ha egy órát mozsárban összetörünk, s a darabokat egy dobozban rázzuk a végtelenségig, nem fog működő órává összeállni. A könyv utolsó fejezetében azt állították, kellett lennie egy intelligenciának, amely közbeavatkozott. ők használták először az Intelligent Design, azaz az értelmes tervezés kifejezést. Elméletük ellenzői azzal érveltek, hogy a szerzők teológiai alapon űzik a tudományt.

– És nem?

– Amennyiben ön természettudós, nem hozhatja fel érvként, hogy X. vagy Y. kutató ateista, illetve hívő. Csak azt mondhatja, hogy tudományos érveiket helyesnek vagy helytelennek tartja. A mai napig egyetlen publikáció sem szolgált perdöntő tudományos cáfolattal Thaxtonnal szemben. S ha már az evolucionista érvelésnél tartunk: a nyolcvanas évek elején Philipp Johnson, a Barclay Egyetem jogászdoktora, a retorika és a vitaelmélet professzora elolvasta Richard Dowkins Vak órásmester című könyvét, amely a legjobban megírt evolúciót népszerűsítő könyv. Aztán elolvasott egy másikat is, ezt Michael Danton, egy molekuláris biológiával foglalkozó ausztrál tudós írta Evolúció: egy elmélet válságban címmel. Danton egyébként nem vallásos ember. Johnson azt mondta: tudós nem vagyok, de ügyvéd igen, és meg tudom állapítani, ha valaki rosszul érvel. Ő is írt egy könyvet, ami egy csapásra bestseller lett. A címe: Darwin on trial (Darwin pere - a szerk). Ízekre szedte a tudományos darwinizmus érvrendszerét. Johnsont tekintik a modern intelligens tervezés mozgalom atyjának, az ő hatására írta meg Behe az előbb említett művét. Az ID azoknak a természetben előforduló sémáknak a tanulmányozásával foglalkozik, amelyek leginkább egy intelligencia közreműködésével magyarázhatók. Nem paratudomány, és nem is feltétlenül származik vallásos meggyőződésből. Mindössze azt állítja, hogy a rendelkezésre álló tudományos adatok ebbe az irányba mutatnak. S itt megáll, mert ez a határ, ahol át kell adnia a szót a filozófiának vagy a teológiának.

– Ha megvizsgálok egy órát, valóban a készítőjére asszociálok, mert tudom, hogy számos órásmester él a világban. Ám ha az volna a meggyőződésem, hogy nincsenek órásmesterek, kidolgoznék egy ennek megfelelő hipotézist. S aki eleve feltételezi, hogy létezik a világmindenség alkotója, ezt a hitét igyekszik igazolni a kutatásaival.

– Polányi mondta: ahogy műveljük a tudományt, az nem független attól, milyen emberek vagyunk. Egy percig sem állítom, hogy a tudományos eredménynek és a kutató hitének nincs köze egymáshoz; a kérdés csak az, hogy igazolja-e az eredmény a kutató hitét. A darwinizmusnak nem sikerült megfelelően igazolnia a materializmust. Az igazán jó tudósok bevallják: mindig többet tudnak, mint amennyit képesek megfogalmazni, bizonyítani. Einstein nem csupán egy kísérletsorozat végeredményeként alkotta meg a relativitáselméletet; előbb megvizsgálta a newtoni gravitációt, és úgy vélte, hogy valami nincs rendben vele. Volt hite, miszerint az univerzumnak ésszerűnek kell lennie. De fordítva is működik a dolog: Anthony Flew oxfordi professzor híres ateista volt, az agnosztikusok egyik jelentős alakja. Körülbelül két éve deista nézetre váltott épp az ID tudományos érveinek hatására.

– Felsorolna néhány ilyen érvet?

– Például: a baktériumoknak van egy kis ostoruk, amelynek segítségével képesek közlekedni. Ezt flagellumnak nevezzük. Ha ön mikroszkóp alá teszi a baktériumot, látja: a flagellum forog, mint egy propeller, és a baktérium száguld előre. Tíz-húsz év kellett ahhoz, hogy a kutatók megértsék, hogyan működik mindez. Van a baktériumban egy proteinből készült gépezet. Kerek ágyazatban forog a propeller, s egy kicsiny motor forgatja, percenként tizenhétezres fordulattal; a baktérium egyik pillanatról a másikra képes megváltoztatni mozgásának irányát. Ha e kis biokémiai motor körülbelül tizenöt funkcionális eleme közül bármelyiket kivennénk, működésképtelenné válna. Ez alapján alkotta meg Michael Behe a tovább nem egyszerűsíthető komplexitás fogalmát, s ez nagy kihívás elé állítja a darwinizmust. Az evolúció ugyanis a tudósok számára a természetes kiválasztódást jelenti, amely véletlenszerű mutációkon keresztül megy végbe; e mutációk piciny változásokat hoznak létre az organizmusban, s így megfelelő mennyiségű idő elteltével képes az egyik faj egy másikká átalakulni. A mutáció véletlenszerű, nincs tudatos célja. Az evolúció központi gondolata a véletlen és céltalanság. De hogyan tudott kifejlődni a flagellum? A baktériumnak mozognia kell, hogy élelmet találjon. Az evolúció csak lépésről lépésre tud ilyen komplex rendszert összehozni, de a baktérium nem várhatja meg a folyamat végét, mert ha nincs flagelluma, megsemmisül. Mondok még egy példát: ha ön megvágja a kezét, életveszélyben van, amennyiben nem áll el a vérzés. Ezért a szervezete rögtön beindít egy biokémiai parancssort: fehérje képződik, és az egymással kölcsönhatásba lépő fehérjék a vágás helyén egy halászhálóhoz hasonló alakzatot formálnak; a sejtekkel érintkezve ez a háló megszilárdul, és kemény réteget alkot. A seb eltömődésével viszont leáll az alvadási folyamat. Ha a szervezete nem állítja el a vérzést a megfelelő időben, aztán nem szünteti be az alvadást is a kellő pillanatban, ön meghal. Hogyan tudna egy ilyen képességet lépésről lépésre kifejleszteni? Sok száz olyan biokémiai rendszer van, amely nem jöhetett létre fokozatosan. Aki átnézi a professzionális biokémiai irodalmat, látja: nincs válasz arra, hogy az organizmusok hogyan maradhattak életben a fejlődés utolsó lépése előtt.

– Az ID hívei mindenféle evolúciós szisztémát kizárnak?

A szelekcióval, ami azt jelenti, hogy egy fajon, családon, nemen belül jön létre változás, senkinek nincs problémája. Az evolúcióelmélet viszont arról szól, hogy egy baktériumból hogyan lesz medúza, abból rák, abból kétéltű és így tovább. Ha veszünk egy kutyát, tenyészthetünk belőle egy másik fajtát, azt azonban maga Darwin is beismerte, hogy kutyából képtelenség macskát tenyészteni. Dembski, a kiváló matematikus összefüggésbe hozta Behe elgondolását az információelmélettel. Rájött, hogy egy medúzában sokkal kevesebb az információ, mint egy cápában. Ahhoz, hogy a medúza cápává alakuljon, valóságos információrobbanásra lenne szüksége. De vajon honnan kaphatna ilyen mennyiségű információt? Az evolucionisták szerint az információ kifejlődik, azonban nincs ismert példa arra, hogy az információ máshonnét származhat, mint valamilyen intelligenciából. Az evolucionista biológia egy feltételezéseken alapuló tudományos terület, s ezek a feltételezések a matematika, a fizika, a kémia és az informatika területén nem bizonyíthatók.

– Mint minden kisebbségi mozgalomnak, az értelmes tervezésnek is van szubkultúraíze, ami sokak számára szalonképtelenné teszi. Nem okozott önöknek végzetes presztízsveszteséget, amikor Amerikában nem sikerült elérniük az oktatási törvény módosítását?

Az Egyesült Államokban ezt kulturális háborúnak nevezik, ugyanis a kultúrára nézve meghatározó, mi az uralkodó tudományos nézet. Létrejöhet-e az élet a semmiből? Vagy valaki belekódolta az anyagba az információt, ami maga az élet? Egy materialista számára nincs zavaróbb és felkavaróbb, mint az intelligens tervezés. S a kultúrának és korszellemnek megfelelően többnyire ők töltik be az egyetemek vezető pozícióit, ezért nem kaphat az ID kellő publicitást. Az evolúció tudományos dogma, amit nem illik megkérdőjelezni. Ám itt van előttem egy lista, több mint négyszáz akadémikus, tanszékvezető, impozáns tudományos fokozatokkal rendelkező kutató neve szerepel rajta a világ sok egyeteméről. A névsor fölött ez áll: „Kételkedünk abban, hogy a véletlen mutáció és a természetes szelekció megmagyarázza az élet bonyolultságát; a darwini elmélet bizonyítékainak körültekintő elemzésére van szükség." Lehetséges, hogy újabb paradigmaváltás felé haladunk. Százötven éve a tudósok azt mondták: lehet, hogy meg tudjuk magyarázni a dolgokat Isten nélkül. Most kezdenek rájönni, hogy ez tévedés volt. A paradigmaváltás rendszerint nem úgy történik, hogy hirtelen mindenki átáll a másik oldalra; a régi tudományos iskolák képviselői többnyire halálukig harcolnak a nézeteikért, és csak az új generációk szemléletében következik be a változás. Személyes véleményem az, hogy a darwinizmus ki fog múlni, mert tudományosan életképtelen.

– Mások viszont úgy érzik, az intelligens tervezés visszatérést jelentene a középkorba.

Talán meg fog lepődni: a középkori értelmiségiek közt alig akadt olyan, aki elhitte, hogy a Föld lapos. Dante pokla ezért van a Föld közepében. Az 1200-as években egy tudós azt a feladatot adta diákjainak: öt különböző módon bizonyítsák be, hogy gömbölyű a Föld. A középkori királyszobrok gömböt tartanak a kezükben, tetején kereszttel; ez a Krisztus uralma alá tartozó földgolyót jelképezi. Plótinosz is fölvetette az ókorban, hogy a Nap körül kering a Föld, ám csak Kopernikusz idejére állt össze elegendő bizonyíték ahhoz, hogy széles körben megváltozzék az emberek gondolkozása. A felvilágosodás és az azt követő ideológiák sajátsága, hogy igyekszenek mindent eltörölni, ami korábban létezett. A sötét középkor kifejezés a XIX. századi pozitivistáktól származik, mára azonban kiment a divatból, hiszen e kor rehabilitációja zajlik. A középkor tudományossága nagyon magas színvonalú volt, az egyetemek is akkor jöttek létre. Azonban a kutatás még abból indult ki, hogy van teremtője, tehát értelme és célja a világnak. A materializmus nem ismeri a választ arra, mi okozta az ősrobbanást, hogyan jöhet létre az élettelen anyagból élő, hogyan alakultak ki a fajok és az igen finoman hangolt világegyetem; a vizsgálatok évtizedek óta nem vezetnek a problémák megoldásához, csak újabb nehézségeket vetnek fel. Az evolúció olyan kulcs, amely nem illik a zárba. Ám ha belátjuk, hogy mindezt csak egy alkotó értelem hozhatta létre, lehetőséget kapunk a további vizsgálódáshoz ott, ahol a darwinizmus elakadt.  

Balavány György

 

(Eredeti hely)