Skip to main content

Ábrahám elhívása - bibliai és világi időrend

Összeegyeztethető-e a bibliai kronológia és a világi időszámítás? Mikor történt Ábrahám elhívása?

Ezt pontosan ki lehet számolni.

Nabukodonozor (II. Nabú-kudurri-uszur - uralkodott Kr. e. 605.  – Kr. e. 562) az Újbabiloni Birodalom második, legismertebb királya volt) uralkodásának kezdete - Kr.e. 605 -ezt nagyon pontosan tudjuk a történelemből, régészetből (ékírásos agyagtáblák).

A Biblia is megörökíti ezt a dátumot, mert ez a zsidók babiloni fogságának kezdete (Kr.e. 605). Ennek tudatában a Biblia belső kronológiáját (időrendjét) össze tudjuk egyeztetni a mi időszámításunkkal.

A Királyok és a Krónikák könyvét tanulmányozva vissza tudunk számolni az utolsó királytól (vagyis a babiloni fogság kezdete) Salamon király uralkodásának kezdetéig mennyi év telt el - ebből kiszámítható, hogy Salamon 970-ben kezdett uralkodni (pár év pontatlanság lehet csak).

Az 1Kir 6.1 -ből megtudjuk, hogy az első Templom (Jeruzsálemben, most a Kék Mecset áll a helyén) Salamon uralkodásának 4. esztendejében készült el, ami az egyiptomi fogságból való szabadulás után 480 évvel történt. Tudjuk, hogy Salamon kb. Kr.e. 970-ben kezdett uralkodni, vagyis a Templom 966-ban készült el - így a fogság vége 966+480-1=1445-ben volt (Kr.e). Ugyanebben az évben adta Isten Mózesnek a Törvényt a Sínai hegyen (vagyis Kr.e.1445).
A Gal. 3.17 azt mondja, hogy a szövetségkötés és a Törvény között 430 év volt. 1445+430= 1875.

A szövetségkötés (Ábrahám elhívása, amit az 1Móz. 12 ír le) Kr.e. 1875-ben történt.

1Kir. 6.1 És megépítteték az Úrnak háza az Izráel fiainak Égyiptom földéből való kijövetele után a négyszáznyolczvanadik esztendőben, Salamon Izráel felett való uralkodásának negyedik esztendejében, a Zif hónapban, mely a második hónap.

Gal. 3.17 Ezt mondom pedig, hogy a kötést, melyet Isten először megerősített a Krisztusra nézve, a négyszázharmincz esztendő multán keletkezett törvény nem teszi erőtelenné, hogy megsemmisítse az ígéretet.

1Móz. 12.1-3
És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, a melyet én mutatok néked. És nagy nemzetté tészlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszesz. És megáldom azokat, a kik téged áldanak, és a ki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei.