Skip to main content

Ateizmus - vallás

Az ateisták kritizálják az istenhitet és a vallást, amely szerintük a legjobb esetben mankó a gyenge és alkalmatlan emberek számára, és az ateisták büszkék rá, hogy nincs rá szükségük.

De nem biztos, hogy a dolgok ilyen egyszerűek. A világi humanisták (filozófiai értelemben vett humanisták) már eleve ateisták. Mégis, az I. és a II. Humanista Kiáltvány 1980-as előszava maga jelenti ki: "A humanizmus egy filozófiai, vallási és erkölcsi nézőpont" (Humanist Manifestos I & II, Buffalo, Prometheus, 1980, 3.o).

1934-ben John Dewey, a neves humanista, aki a természetfölöttit általában és a természetfölöttti Istent konkrétan elutasította, írt egy könyvet A Common Faith (Egy általános hit) címmel (New Haven, 1934), melyben ezt állította (87.o.): "Itt megtalálható egy vallásos hit minden eleme, amely nem korlátozódik szektára, osztályra vagy fajra... csak annyi van hátra, hogy határozottá és harcossá kell tenni".

A fajok eredete kiadásának centenáriumi ünnepségén, amelyet a Chicagói Egyetem tarott 1959-ben, Sir Julian Huxley előadásában kijelentette:

"Végül is az evolúciós látomás lehetőve teszi számunkra, hogy felismerjük- bármennyire tökéletlenül is - annak az új vallásnak a vonásait, mely minden bizonnyal ki fog emelkedni, hogy szolgája az eljövendő korszak igényeit."

Még a marxizmus is - bármilyen sokkoló is a marxisták számára - a múltban a kívülállók számára gyakran vallási jelleget öltött. Volt egy hitvallása, amelyben hinni kellett (nem lehetett bizonyítani), nevezetesen hogy az univerzumban nincs semmi más, csak anyag. Volt evangéliuma az emberiség üdvözítésére: a történelmi szükségszerűség törvénye (vö. N.Bergyajev megjegyzésével: "Azzal, hogy a dialektikus materializmus az anyagot a 'dialektikus' jelzővel látta el, nemcsak szellemi, hanem isteni tulajdonságokka is felruházta" (idézet Gustav A.Wetter, Dialectical Materialism, 1977, 558.o). A marxizmusnak megvolt a közvetítője: a Párt diktatúrája. Volt Ígéret Földje is: a kommunizmus végső eljövetele, amikor örökre megszűnik minden elnyomás, harc, elidegenedés és állam; és voltak misszionáriusai, akik annak szentelték az életüket, hogy világszerte terjesszék a marxista evangéliumot. Üldözte az "eretnekeket", vagy revizionistákat, ahogy nevezték őket.

Bárhogyan legyen is, amikor a 'vallás' címkét felragasztjuk az ateizmus bizonyos formáira, nem az a fontos, hogy azok igazak-e vagy sem, hanem az, hogy megértsük, miért vezet a Biblia szerint elkerülhetetlenül bálványimádáshoz az Istenben való hit elfojtása.

Róm. 1.18-32 Mert nyilván van az Istennek haragja mennyből, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják. Mert a mi az Isten felől tudható nyilván van ő bennök; mert az Isten megjelentette nékik: Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek. Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsőítették őt, sem néki hálákat nem adtak; hanem az ő okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az ő balgatag szívök megsötétedett. Magokat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek; És az örökkévaló Istennek dicsőségét felcserélték a mulandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszó-mászó állatoknak képmásával. Annakokáért adta is őket az Isten szívök kivánságaiban tisztátalanságra, hogy egymás testét megszeplősítsék; Mint a kik az Isten igazságát hazugsággá változtatták, és a teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a teremtő helyett, a ki mind örökké áldott. Ámen. Annakokáért adta őket az Isten tisztátalan indulatokra; mert az ő asszonynépeik is elváltoztatták a természet folyását természetellenesre: Hasonlóképen a férfiak is elhagyván az asszonynéppel való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban, férfiak férfiakkal fertelmeskedvén, és az ő tévelygésöknek méltó jutalmát elvevén önmagokban. És a miképen nem méltatták az Istent arra, hogy ismeretökben megtartsák, azonképen oda adták őket az Isten méltatlan gondolkozásra, hogy illetlen dolgokat cselekedjenek; A kik teljesek minden hamissággal, paráznasággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszasággal; rakvák, írigységgel, gyilkossággal, versengéssel, álnoksággal, rossz erkölcscsel; Súsárlók, rágalmazók, istengyűlölők, dölyfösek, kevélyek, dicsekedők, rosszban mesterkedők, szüleiknek engedetlenek, Balgatagok, összeférhetetlenek, szeretet nélkül valók, engesztelhetetlenek, irgalmatlanok. Kik jóllehet az Isten végzését ismerik, hogy a kik ilyeneket cselekesznek, méltók a halálra, mégis nemcsak cselekszik azokat, hanem az akképen cselekvőkkel egyet is értenek.

(David W.Gooding: Küzdelem az élet értelméért)