Skip to main content

Engedelmesség - de kinek?

5Móz.6.1 Ezek azok a parancsolatok, rendelkezések és végzések, amelyekről azt parancsolta az ÚR, a ti Istenetek, hogy tanítsam meg nektek, hogy ezek szerint éljetek azon a földön, ahová most átkeltek, hogy birtokba vegyétek. 2 Féld az URat, a te Istenedet, és tartsd meg minden rendelkezését és parancsát, amelyeket én parancsolok neked, te magad, a fiad és az unokáid egész életetekben, hogy hosszú ideig élhessetek. 3 Ezért halld meg, Izráel, és tartsd meg és cselekedd ezeket, hogy jó dolgod legyen, és igen megsokasodj a tejjel és mézzel folyó földön, ahogy megígérte neked az ÚR, atyáid Istene. 4 Halld meg, Izráel: az ÚR, a mi Istenünk az egyetlen ÚR! 5 Szeresd azért az URat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből. 6 Legyenek a szívedben ezek az igék, amelyeket ma parancsolok neked. 7 Tanítgasd ezekre fiaidat, és szólj ezekről, akár a házadban ülsz, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz.

Ezt Mózes Izráelnek mondta el, de most is érvényes, nekünk is szóló parancsolat Istentől.

A kívülálló népek (és most a világ is) ezt szűklátókörűségnek, bigottságnak tarthatták, sőt még dicsekedhettek is szabadságukkal, amely nekik megengedte, hogy "sok istent és sok urat" szolgáljanak. Érvelhettek azzal, hogy ők megengedhetik kinek-kinek, hogy maga válassza ki vallását, imádatának tárgyát és módját. Midezt tekinthetik a fejletebb civilizáció bizonyítékának. Azt mondhatják, "mit számít, milyen vallása van az embernek és mit imád, feltéve ha őszíntén teszi? Végül úgyis minden rendbe jön, fő, hogy segítse az anyagi előrehaladást és a nemzet virágzását, amely az egyén boldogulásának legbiztosabb záloga. Természetesen helyes, ha mindenkinek van valamiféle vallása, de ami a vallás formáját illeti, az közömbös. A nagy kérdés csak az, hogy ki vagy, és nem az, hogy milyen a vallásod."

De Isten mást mond. Az alapelv így hangzik: az ember szent kötelessége, hogy meghajoljon Isten Igéjének tekintélye előtt. Nem számít, mit kíván az Igen, vagy hogy látjuk-e ennek vagy annak a rendelkezésnek az értelmét. Az egyetlen kérdés csupán: Megmondta-e Isten? Ha igen, ez elég. Nincs helye további kérdezősködésnek vagy értelmünk érvelésének, mert mindez csak akadály az egyszerű engedelmesség útján.

Ha nem használhatjuk értelmünket, eszünket, akkor mivégre kaptuk? - kérdezheti bárki.

Erre kettős felelet van.

  • Először is éretelmünk már nem az, ami volt, amikor Isten adta. Emlékeznünk kell a bűnesetre; az ember bukott teremtmény. Értelme, ítélőképessége - egész erkölcsi énje, csak romja a kezdetben voltnak. Ezt a romlást az okozta, hogy nem törődött Isten Igéjével.
  • Másodszor pedig, az egészséges értelem meghajlik Isten Igéje előtt.

De az ember sajnos, nem egészséges, vak és reménytelenül romlott. Szellemi, isteni és mennyei dolgokban egy pillanatra sem tekinthetjük magunkat megbízhatónak. Ha ezt az egyszerű tényt megértjük, ezer kérdésünk megoldódik és számtalan nehézségünk elsimul.

Mert az értelem tesz hitetlenné.

Az örög súgja: "Van értelmed - használd, hiszen azért kaptad. Ne fogadj el semmit, amit értelmed meg nem ragadhat. Csak egy életed van. Azt csináld jól. Ha hibázol javítsd ki, ha elbuksz, állj fel! De sose hagyd, hogy mások irányítsanak! Emberi mivoltod joga, hogy mindent megmérj az értelmed mérlegén. Csak a bolond fogad el mindent hittel, amit elé adnak." (Ezzel burkoltan azt mondja: Te okosabb vagy mindenkinél, mindent jobban tudsz. Emlékszel az 1Móz 3 -ra? Már ott is ezzel csapta be az embert: "olyanok lesztek, mint az Isten...")

Erre egyszerűen felelhetünk: Isten Igéje éppúgy fölötte áll minden emberi értelemnek és érvelésnek, mint Isten a teremtményeinek, vagy az ég a földnek. Ezért, ha Isten szól, hallgasson el minden emberi érvelés. Ha csak emberi szóról, vélekedésről vagy ítéletről van szó, akkor használjuk az értelmönket; illetve akkor is inkább az egyetlen helyes mérték, Isten Igéje alapján ítéljünk. De ha Isten Igéjével szemben érvelünk, elsüllyedünk a hitetlenség sötétjében.

Lelkünk egyetlen biztos alapja tehát az isteni felség tekintélyébe vetett erős hit és az Ige mindenre eléséges volta.