Skip to main content

Miért fontos a pünkösd?

Pünkösd napja [a hetek ünnepe] kiemelkedő jelentőséggel bírt a zsidó nép történelmében. A páska ünnepe után ötven nappal ülték meg a hetek ünnepét: ekkor köszöntötték a tavaszi aratást a palesztinai mezőgazdasági évkörben, valamint a Sínai-hegyi törvényadást, amely az egyiptomi kivonulás után ötven nappal történt. A keresztények számára a pünkösd a Szentlélek kiáradását jelenti. Egyesek "a keresztény egyház születésnapjának” nevezték a pünkösdöt. Halála és feltámadása után Jézus negyven napon keresztül jelent meg a tanítványoknak (Csel 1:3). Megparancsolta nekik, maradjanak Jeruzsálemben, és ott várják be a Szentlélek hatalmas mértékű kiáradását, amelyet Jóel 2:28 ígért meg: "És lészen azután, hogy kiöntöm lelkemet minden testre..." "Hanem vesztek erőt, minekutána a Szentlélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Szamariában és a földnek mind végső határáig."
(Csel 1:8)

Mivel felismerték Krisztus parancsának jelentőségét, a tanítványok engedelmeskedtek utasításainak. Ott, a jeruzsálemi felházban imádkoztak, megtértek bűneikből, megvallották hitük hiányát, megalázták szívüket, és újra átadták életüket a Szentléleknek, hogy dolgozzon bennük.

"Krisztus elhatározta, hogy ajándékot ad azoknak, akik vele voltak, és azoknak, akik hisznek majd őbenne, hiszen ez az időpont volt mennybemenetelének, valamint Megváltóként való elismerésének alkalma: igazi ünnep a mennyben. De milyen ajándék lenne eléggé értékes ahhoz, hogy a közbenjárói trón elfoglalásának eseményét hírül adja, és ünnepélyességét fokozza? Az ajándék méltó legyen ahhoz, hogy Jézus személyének nagyságát és királyi voltát kifejezze. Krisztus úgy döntött, a Szentháromság harmadik személyét, a Szentlelket ajándékozza az embereknek. Ezt nem lehetett túlszárnyalni." (Ellen G. White: Christ Triumphant, 301.)