Skip to main content

Szenvedhet-e Isten?

A keresztények nem ellenzik, hogy a tudomány megpróbáljon véget vetni a fizikai fájdalomnak.

Érv: ha léteznie egy mindenkit szerető, mindenható Isten, akkor hatalmát az Ő szeretetéből arra használta volna, hogy eltávolítsa a fájdalmat, szenvedést, átalakítsa a teremtést…

Lényeges momentum, amit elfelejtünk:

  Az isteni szeretet sem tehet meg mindent pusztán az erő felhasználásával.

(EF) Zsid.2. 10 Isten teremtett mindent a világon, és minden az ő dicsőségére szolgál. Mivel Isten sok fiát akarja bevezetni a dicsőségébe, ezért Jézust a szenvedései által tette tökéletessé. Így volt ez helyes, mert Jézus az, aki Isten fiait bevezeti a dicsőségbe.

(KAR) Zsid.2. 10 Mert illendő vala, hogy a kiért minden és a ki által minden, sok fiakat vezérelvén dicsőségre, az ő idvességök fejedelmét szenvedések által tegye tökéletessé.

Nem illett volna az isteni szeretethez, hogy hatalommal, ezek a dolgok csak szenvedéssel érhetők el – úgy hogy Isten maga szenved.

 Sok filozófus és teológus – ez elképzelhetetlen, hogy Isten szenvedjen.

Jézus Krisztus valóságos ember, de teljesen Isten is volt. Nem volt kettéhasadt személyiség, hanem az egy teljes Krisztus. Amikor Krisztus szenvedett, Isten szenvedett…

 

Miért kell Istennek szenvednie?

1. Az ember – a bűnös, lázadó teremtmény – megkaphassa a dicsőséget, hogy uralkodjon a helyreállított és megdicsőült természet felett – az embernek Isten szerető gyermekévé kell válnia!  - ez az OK!

 

Mi értelme lenne: Isten helyreállítja a teremtést – a bűnös, bukásra hajlamos, csökönyös, önző emberek hatalma alá helyezze.

(KAR) Róm.8. 19 Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. 20 Mert a teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, nem önként, hanem azért, a ki az alá vetette. 21 Azzal a reménységgel, hogy maga a teremtett világ is megszabadul a rothadandóság rabságától az Isten fiai dicsőségének szabadságára.

(EF) Róm.8. 19 Mert az egész teremtett világ feszült figyelemmel várja, hogy Isten nyilvánosságra hozza és láthatóvá tegye, hogy kik az ő fiai. 20 Azért várja ennyire, mert a teremtett világ az elmúlás hatalma alá van kényszerítve. Nem önként, hanem Isten akarata szerint, aki így rendelkezett. Ugyanakkor a teremtett világ is abban a reményben él, 21 hogy a romlás rabszolgaságából fel fog szabadulni, és ugyanazt a dicsőséges szabadságot fogja élvezni, amelyben Isten gyermekei élnek.

Itt a probléma: hogyan tudná Isten a teremtményének hitetlen, bűnös, gyanakvó, ellenséges, megkeseredett szívét -> szerető, Benne bízó szívvé változtatni?

Erővel, hatalommal? Ez csak elkeseredettebbé tenné, megkeményítené az ellenállását.

Isten bemutatja a szeretetét – a szerető Isten kereszten való halálával. Krisztus ezt így magyarázta el egy korabeli teológusnak:

EF Jn.3. 14 Ahogyan Mózes fölemelte a rézkígyót a pusztában, úgy fogják az Emberfiát is fölemelni, 15 hogy aki hisz benne, az örökké éljen. 16 Mert Isten úgy szerette az embereket, hogy az egyszülött Fiát adta oda cserébe értük, hogy aki hisz a Fiában, az ne pusztuljon el, hanem örök életet kapjon. 17 Isten nem azért küldte a Fiát az emberek közé, hogy elítélje őket, hanem azért, hogy a Fiú közreműködésével megmenekülhessenek. 18 Aki hisz a Fiúban, azt nem fogják elítélni. De aki nem hisz benne, az máris elmarasztaló ítélet alatt van, mert nem hitt Isten egyszülött Fiában.

 Nincs is a szeretetnek nagyobb megnyilvánulása, mint a másokért vállalt áldozat.

EF Róm.5. 10 Amikor még ellenségei voltunk, Isten békét kötött velünk a saját Fia halála árán. Akkor mennyivel inkább megment bennünket Krisztus élete most, miután már békességben élünk Istennel! 11 Sőt mi több, örülünk és dicsekedünk is Istennel, Urunk, Jézus Krisztus által, aki békét teremtett köztünk és Isten között.

Megláthatják Isten korábbi ellenségei, ki valójában Isten, megbékülhetnek Vele és gyermekeiként újjá születhetnek.

 

Miért kell Istennek szenvednie?

2. Jogszerűen megbocsátani a törvényszegő, bűnös embernek – a bűnének árát előre ki kell fizetni!

 

(PROT) Zsid.2. 10 Mert az volt méltó Istenhez, akiért van a mindenség, és aki által van a mindenség, hogy őt, aki számtalan fiát vezeti dicsőségre, üdvösségük fejedelmét szenvedések által tegye tökéletessé.

Hogy Ezek a fiak dicsőségre jussanak – megváltásra van szükségük!

Ehhez vezetőre van szükségük.

Egyetlen illő módszer (jogszerű, becsületes) – szenvedéssel tökéletessé tenni.

Krisztusnak bármiben tökéletesednie kellene? NEM! 2.17-ben elmagyarázza

Zsid.2. 17 Ezért kellett Jézusnak minden tekintetben hasonlóvá válnia a testvéreihez. Csak így lehetett könyörületes és hűséges Főpap, aki Istent szolgálja. Csak így szerezhette meg Isten bocsánatát a nép bűneire. (EF)

Hogy kegyelmes és hűséges főpapként járhasson el az emberiség nevében – tökéletes üdvösséget kellett biztosítania – Isten előtti engesztelést – ezt csak szenvedéssel - ez Isten Törvénye!

Isten könnyen, olcsó módon nem bocsáthat meg:

-      mert azt mondaná: a gonoszság nem számítigazságtalan lenne (az Ő igazságának megsértése),

-      és kegyetlen és szeretetlen az emberrel szemben: semmivé tette volna az erkölcsileg felelősségre vonható személyként birtokolt méltóságunkat!

Krisztus szenvedése, halála – méltó Istenhez, és összhangban van igazságosságával. Ez egyszerre mondja el: Isten teljes gyűlöletét a bűnnel szemben és a teljes megbocsátást.

 Csak olyan Valaki állhat ki együtt érzően az egész emberiségért és állhat képviselőként Isten elé – aki valóságos ember (és Jézus Krisztus az).

De csak az képes elviselnie Isten haragjából származó szenvedést (amit Isten szentsége, igazságossága követel a világ bűnének gonoszságával szemben) – aki Isten is (Jézus Krisztus az). 

1Pt.3. 18 Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, az Igaz a nem igazakért, hogy Istenhez vezessen minket, miután halálra adatott test szerint, de megeleveníttetett Lélek szerint. (PROT)

Isten szenvedése – a szeretetkapcsolat középpontjában áll.

 

3. A hitnek valódinak kell lennie, megtisztítva minden hozzá nem méltó elemtől – ez szenvedéssel jár

 Az üdv ajándék – nem lehet kiérdemelni.

a) valódi hit kell (bebizonyítani) – Istennek meg kell engednie a kísértést, próbákat, üldöztetést …  A valódi hit bizalom Istenben, az Ő szavában, jellemében, hűségében – mindennel szemben.

b) a hitnek meg kell tisztulnia – arany, salakkal (önbizalom, tradíció, társadalmi nyomással, vallásos érzelemmel)

Szenvedés segíti a tisztulást

1Pt.1. 6 Ezért tölt el benneteket nagy öröm — annak ellenére, hogy most még egy kis ideig különböző megpróbáltatások szomorúságot okoznak nektek. (EF)

c) Isten gyermekének tanulnia kell – ha kell fegyelmezést is kaphat – felnőtt, érett fiává legyen

(EF) Zsid.12. 5 Elfelejtettétek a figyelmeztetést, amely nektek, mint fiaknak szól: „Fiam, ne vedd félvállról, amikor az Örökkévaló helyreigazít, és ne veszítsd el a kedved, amikor megfegyelmez téged! 6 Mert az Örökkévaló felneveli azokat, akiket szeret, és megfenyít mindenkit, akit a fiává fogad.” 7 Fogadjátok el, és vessétek alá magatokat az ilyen nevelésnek! Tekintsétek ezt a mennyei Édesapátoktól jövő megfegyelmezésnek, mert ebből látszik, hogy Isten úgy bánik veletek, mint a fiaival! Hiszen minden fiút megfegyelmez az apja. 8 Mindenkinek szüksége van erre! Ha viszont sohasem kaptok fegyelmezést, akkor nem is vagytok igazán Isten fiai, csak törvénytelen gyerekek. 9 Ezen kívül mindegyikünket fegyelmezett és fenyített a földi édesapánk, akit tisztelünk. Akkor mennyivel inkább kell engedelmeskednünk szellemi Édesapánknak, hogy éljünk! 10 Földi apánk csak rövid ideig fegyelmezett bennünket, és a saját belátása szerint, Isten azonban a mi érdekünkben fegyelmez és nevel. Abból a célból teszi ezt, hogy szentek legyünk, olyanok, mint ő. 11 A fegyelmezés, meg a fenyítés egyáltalán nem kellemes, amikor el kell szenvednünk, inkább fájdalmas és szomorúságot okoz! Később mégis igazságosságot és békességet eredményez annak az életében, aki a fegyelmezés által megedződött. 12 Ezért ne szomorkodjatok, hanem emeljétek fel a fejeteket! Ne legyetek gyengék, hanem erősítsétek meg magatokat! 13 Egyenes utakon járjatok, és helyesen éljetek, hogy megmeneküljetek, és gyengeségeitek miatt el ne vesszetek!

Isten szíve benne volt KR szenvedéseiben –

 Róm.8. 31-32 Mit is lehetne még hozzátenni ezekhez? Mivel Isten velünk van, ki lehet ellenünk?! Hiszen ő még a saját Fiát sem kímélte meg, hanem odaadta értünk, mindnyájunkért! Akkor hogyne adna nekünk minden mást is a Fiával együtt?