Skip to main content

24. Jézus Krisztus Isten szenvedő szolgája

Igehely (történet): Jézus Krisztus Isten szenvedő szolgája Zsolt 22; Ézs 50,6; Ézs 53 

Aranymondás:                Ésa 53,5 Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen,

az ő sebei árán gyógyultunk meg.

Óracél:                           Értsék meg mit jelent, hogy Jézus magára vette a bűneinket, betegségeinket és helyettünk elszenvedte a büntetést, a halált.

Központi üzenet:            Jézus helyettünk, értünk szenvedett

Bibliai történet:    

 

AZ ÖRÖKKÉVALÓ SZOLGÁJÁNAK A BEMUTATÁSA ÉS MEGBÍZÁSA: Ézsaiás  42:1-9

A. A Szolga bemutatása - Ézsaiás 42:1-4

Ézs 42. 1 Ez az én szolgám, akit támogatok, az én választottam, akiben gyönyörködöm. Lelkemmel ajándékoztam meg, törvényt hirdet a népeknek. 2 Nem kiált, nem lármáz, és nem hallatja szavát az utcán. 3 A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja el, igazán hirdeti a törvényt. 4 Nem alszik ki, és nem törik össze, míg a törvénynek érvényt nem szerez a földön; tanítására várnak a szigetek.

B. A SZOLGA MEGBÍZÁSA - ÉZSAIÁS  42:5-9

Ézs 42. 5 Ezt mondja az Úristen, aki az eget teremtette és kiterítette, szilárddá tette a földet, és növényt sarjasztott, leheletet ad a rajta lakó népnek, és lelket a rajta járóknak: 6 Én, az Úr, elhívtalak az igazságért, én fogom a kezedet. Megőrizlek, és benned ajándékozom meg szövetségemmel népemet, világosságommal a nemzeteket. 7 Nyisd meg a vakok szemeit, hozd ki a börtönből a foglyokat, a fogházból a sötétben ülőket! 8 Én vagyok az Úr, ez a nevem, nem adom dicsőségemet másnak, sem dicséretemet a bálványoknak. 9 A régebbiek már beteljesedtek, most újakat mondok. Még mielőtt kibontakoznak, tudatom veletek.

AZ ÖRÖKKÉVALÓ SZOLGÁJÁNAK A KÜLDETÉSE - Ézsaiás  49:1-13

A. A Szolga elbátortalanodása - Ézsaiás  49:1-4

B. Isten válasza a Szolgának - Ézsaiás   49:5-6

C. A Szolga elutasítása és helyreállítása -  Ézsaiás   49:7

Ézs 49. 7 Ezt mondja az Úr, Izráel megváltója, Szentje annak, akit megvetnek az emberek, akit utálnak a népek, aki a zsarnokok szolgája: Királyok kelnek föl, ha meglátnak, és fejedelmek borulnak le az Úrért, aki hűséges hozzád, Izráel Szentjéért, aki kiválasztott téged.

D. A Szolga általi helyreállítás - Ézsaiás   49:8-13

AZ ÖRÖKKÉVALÓ SZOLGÁJÁNAK KÉPZÉSE – Ézsaiás 50:4-9

Ézs 50. 4 Az én Uram, az Úr, megtanított engem mint tanítványát beszélni, hogy tudjam szólni igéjét az elfáradtaknak. Minden reggel fölébreszt engem, hogy hallgassam tanítványként. 5 Az én Uram, az Úr, megnyitotta fülemet. Én pedig nem voltam engedetlen, nem hátráltam meg. 6 Hagytam, hogy verjék a hátamat, és tépjék a szakállamat. Arcomat nem takartam el a gyalázkodás és köpködés elől. 7 De az én Uram, az Úr, megsegít engem, ezért nem maradok gyalázatban. Olyanná tettem arcomat, mint a kovakő, mert tudom, hogy nem vallok szégyent. 8 Közel van, aki igazságot ad nekem, ki mer perbe szállni velem?! Álljunk elő együtt! Ki az én vádlóm? Lépjen ide! 9 Íme, az én Uram, az Úr, megsegít engem, ki mer bűnösnek mondani? Mindnyájan szétmállanak, mint a ruha, moly rágja meg őket.

AZ ÖRÖKKÉVALÓ SZOLGÁJÁNAK HALÁLA  - Ézsaiás 52:13-53:12

A. Bevezetés

1. Az Örökkévaló karja

2. A prófétikus és eszkatalógiai alapok

3. Kiről beszél Ézsaiás?

B. Az öt vers 

  1. Eredményes lesz szolgám munkája - Ézsaiás 52:13-15
  2. Ki hitt a mi tanításunknak? - Ézsaiás 53:1-3
  3. Pedig betegséginket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá - Ézsaiás 53:4-6
  4. Kínoztatott, pedig alázatos volt, és száját nem nyitotta meg - Ézsaiás 53:7-9
  5. Az Úr akarata volt az, hogy betegség törje össze Ézsaiás 53:10-12

A SZOLGA HALÁLÁNAK OKA, MÓDJA Ézsaiás 53

Ézs 53. 1 Ki hitte volna el, amit hallottunk, ki előtt volt nyilvánvaló az Úr hatalma? 2 Mint vesszőszál, sarjadt ki előttünk, mint gyökér a szikkadt földből. Nem volt neki szép alakja, amiben gyönyörködhettünk volna, sem olyan külseje, amiért kedvelhettük volna. 3 Megvetett volt, és emberektől elhagyatott, fájdalmak férfia, betegség ismerője. Eltakartuk arcunkat előle, megvetett volt, nem törődtünk vele. 4 Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta. 5 Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg. 6 Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta. De az Úr őt sújtotta mindnyájunk bűnéért. 7 Amikor kínozták, alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját. 8 Fogság és ítélet nélkül hurcolták el, de kortársai közül ki törődött azzal, hogy amikor kiirtják a földön élők közül, népe vétke miatt éri a büntetés?! 9 A bűnösök közt adtak sírt neki, a gazdagok közé jutott halála után, bár nem követett el gonoszságot, és nem beszélt álnokul. 10 Az Úr akarata volt az, hogy betegség törje össze. De ha fel is áldozta magát jóvátételül, mégis meglátja utódait, sokáig él. Az Úr akarata célhoz jut vele. 11 Lelki gyötrelmeitől megszabadulva látja őket, és megelégedett lesz. Igaz szolgám sokakat tesz igazzá ismeretével, és ő hordozza bűneiket. 12 Ezért a nagyok között adok neki részt, a hatalmasokkal együtt részesül zsákmányban, hiszen önként ment a halálba, hagyta, hogy a bűnösök közé sorolják, pedig sokak vétkét vállalta magára, és közbenjárt a bűnösökért.

SZENVEDÉSE ÉS SZABADULÁSA Zsolt 22

Zsolt 22. 1 A karmesternek: „A hajnali szarvas” kezdetű ének dallamára. Dávid zsoltára. 2 Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el? Távol van tőlem a segítség, pedig jajgatva kiáltok! 3 Istenem! Hívlak nappal, de nem válaszolsz, éjszaka is, de nem tudok elcsendesedni. 4 Pedig te szent vagy, trónodon ülsz, rólad szólnak Izráel dicséretei. 5 Benned bíztak őseink, bíztak, és megmentetted őket. 6 Hozzád kiáltottak segítségért, és megmenekültek, benned bíztak, és nem szégyenültek meg. 7 De én féreg vagyok, nem ember, gyaláznak az emberek, és megvet a nép. 8 Gúnyolódnak rajtam mind, akik látnak, ajkukat biggyesztik, fejüket csóválják: 9 Az Úrra bízta magát, mentse hát meg őt, szabadítsa meg, hiszen kedvelte! 10 Te hoztál ki engem anyám méhéből, biztonságba helyeztél anyám emlőin. 11 Már anyám ölében is rád voltam utalva, anyám méhében is te voltál Istenem. 12 Ne légy tőlem távol, mert közel van a baj, és nincs, aki segítsen! 13 Hatalmas bikák vettek körül, bekerítettek a básáni bivalyok. 14 Föltátották rám szájukat, mint a marcangoló, ordító oroszlán. 15 Szétfolytam, mint a víz, kificamodtak a csontjaim. Szívem, mint a viasz, megolvadt bensőmben. 16 Torkom kiszáradt, mint a cserép, nyelvem az ínyemhez tapadt, a halál porába fektettél. 17 Mert kutyák vettek körül engem, gonoszok bandája kerített be, átlyukasztották kezemet, lábamat. 18 Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak bámulnak, néznek rám. 19 Megosztoznak ruháimon, köntösömre sorsot vetnek. 20 Ó, Uram, ne légy távol, erősségem, siess segítségemre! 21 Ments meg engem a fegyvertől, életemet a kutyák hatalmából! 22 Szabadíts meg az oroszlán szájából, és a bivalyok szarvai közül, engem, nyomorultat! 23 Hirdetem nevedet testvéreimnek, dicsérlek a gyülekezetben. 24 Kik az Urat félitek, dicsérjétek őt, Jákób utódai, mind dicsőítsétek őt! Rettegjetek tőle Izráel utódai mind! 25 Mert nem veti meg, és nem utálja a nyomorult nyomorúságát, nem rejti el orcáját előle, segélykiáltását meghallgatja. 26 Rólad szól dicséretem a nagy gyülekezetben, teljesítem fogadalmaimat az istenfélők előtt. 27 Esznek az alázatosak, és jóllaknak, dicsérik az Urat, akik őt keresik. Szívetek legyen vidám mindenkor! 28 A föld határáig mindenkinek eszébe jut az Úr, és megtérnek hozzá, leborul előtte mindenféle nép. 29 Mert az Úré a királyi hatalom, ő uralkodik a népeken. 30 Csak előtte borulnak le a földi hatalmasságok, térdet hajt előtte minden halandó, aki nem tudja életét megtartani. 31 Az utódok szolgálják őt, beszélnek az Úrról a jövő nemzedéknek. 32 Jönnek, és a születendő népnek hirdetik majd, hogy igaz, amit ő tesz. 1 Dávid zsoltára. Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.

AZ ÖRÖKKÉVALÓ SZOLGÁJÁNAK ELSŐ ÉS MÁSODIK ELJÖVETELE Ézsaiás 61:1-3

  1. A Szolga első eljövetele  - Ézsaiás 61:1-2a

Ézs 61. 1 Uramnak, az Úrnak lelke nyugszik rajtam, mert felkent engem az Úr. Elküldött, hogy örömhírt vigyek az alázatosaknak, bekötözzem a megtört szíveket, szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadon bocsátást a megkötözötteknek. 2 Hirdetem az Úr kegyelmének esztendejét,

  1. A Szolga második eljövetele - Ézsaiás 61:2b-3

Istenünk bosszúállása napját, vigasztalok minden gyászolót. Ézs 61. 3 Hamu helyett fejdíszt adok Sion gyászolóinak, gyászfátyol helyett illatos olajat, a csüggedés helyett öröméneket. Igazság fáinak nevezik őket, az Úr ültetvényének: őt ékesítik.

Beszélgetés / játék:        Olvassuk el az igeszakaszokat és beszéljük meg a tartalmát. Különösen az Ésa 53 résznél fontos, hogy lassan, sorról sorra haladjunk és vessük össze az olvasottakat Jézus életével.

 

Alkalmazás: Fontos, hogy a fiatalok meglássák, hogy Jézus halála helyettes áldozat volt, a mi bűneinket és betegségeinket hordozta, helyettünk szenvedett és halt meg. És azért támadt fel, hogy a benne való hit által mi megszabaduljunk a bűntől és meggyógyuljunk.