Skip to main content

A 70 hét prófécia - A Messiás eljövetelének dátuma

A messiási próféciákból több mint 300 van. Ez a lenyűgöző prófécia, amelyet "Hetven hét prófécia" néven szoktak nevezni, kb 500 évvel előre megjövendölte a pontos idejét (év, hó, nap) annak, amikor Jézus Krisztus királyként bevonul Jeruzsálembe, majd keresztre feszítik.

Nabukodonozor babiloni király fogságban tartotta a zsidó népet. Nabukodonozor zsidókat deportáltatott Babilóniába. A zsidók 70 évet töltöttek fogságban.

Dániel ez idő alatt, kb Kr.e. 535-ben prófétálta a következőket:

Dániel próféciája

Dán. 9.25-26 "Tudd meg azért és vedd eszedbe: A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van és újra megépíttetnek az utczák és a kerítések, még pedig viszontagságos időkben. A hatvankét hét mulva pedig kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz. És a várost és a szenthelyet elpusztítja a következő fejedelem népe; és vége lesz mintegy vízözön által, és végig tart a háború, elhatároztatott a pusztulás. "

A próféciából világosan látszik, hogy egy meghatározott idő múlva a Messiást (Felkentet) megölik, a város (Jeruzsálem) és a szenthely (A Templom) le lesz rombolva. Az egy jól ismert történelmi tény, hogy néhány évvel Krisztus keresztre feszítése után, 70-ben a rómaiak teljesen lerombolták Jeruzsálemet és a templomot. Tehát a Messiást Jeruzsálem és a templom lerombolása előtt ölik meg.

A zsidó v. bibliai időszámítás

Tudni kell, hogy a zsidó ill. a biblia időszámítás alapja a Hold járásához igazított naptár és az abban kitüntetett helyet elfoglaló ünnepnapok, amelyek nem csupán a mezőgazdasági munka fázisaival függenek össze, hanem a zsidó történelem üdvtörténetileg is meghatározó jelentőségű eseményeire emlékeztetnek.
Manapság használatos időszámításunkhoz képest további eltérést jelent az, hogy a Biblia 30 napos holdhónapokkal és 360 napos holdévekkel számol.
Az Ószövetségben a hónapok újhold napján kezdődtek, amelyet a papok kürtzengéssel jeleztek. Márpedig az újhold - egy fél nappal fölfelé kerekítve - harmincnaponként áll be.

A Jelenések könyvében ugyanazon időszakot hol 42 hónapnak, hol 1260 napnak olvassuk, ami azt jelenti, hogy 30 napos hónappal számolhatunk:
Jel. 11.2-3 "De a tornáczot, a mely a templomon kívül van, kihagyd, és azt meg ne mérd; mert a pogányoknak adatott, és a szent várost tapodják negyvenkét hónapig. És adom az én két tanúbizonyságomnak, hogy prófétáljanak, gyászruhákba öltözve, ezer kétszáz hatvan napig. "

A próféták e sajátos hetes számrendszerben számolták az időt, amit az is mutat, hogy a Jelenések fent említett időszakait egy helyütt "időnek, időknek és az idő felének" is nevezi, amely 1+2+0,5 = 3,5 évet jelent. Ez viszont pontosan fele a hétéves ciklusnak.

(Az özönvízről szóló beszámolóban azt találjuk, hogy Isten Igéje öt hónapról beszél (a második hónap 17. napjától a hetedik hónap 17. napjáig), ez 150 nap (1Móz 7,11.24; 8,4). Később azt látjuk, hogy egy „gyászhónap" mindig 30 napból állt (4Móz 20,29; 5Móz 21,13; 34,8)).

Nézzük meg úrja Dániel próféciáját:

Dán. 9.25-26 "Tudd meg azért és vedd eszedbe: A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van és újra megépíttetnek az utczák és a kerítések, még pedig viszontagságos időkben. A hatvankét hét mulva pedig kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz. És a várost és a szenthelyet elpusztítja a következő fejedelem népe; és vége lesz mintegy vízözön által, és végig tart a háború, elhatároztatott a pusztulás. "

A Dán. 9.26-ben használt szó a hét-re a "heptah" és nem a "sabua".
A "sabua" = 7 darabot jelent (nem ez van használva itt)
A "heptah" = sorozata a heteknek

Tehát a "hét hét és hatvankét hét" jelentése 7+62 darab 7-holdéves periódust jelent jelent.

Dániel próféciája szerint a Jeruzsálem újjáépítésére kiadott királyi rendelet kiadásától számítva a Messiás haláláig 7 + 62 = 69 "hét" fog eltelni.
Dániel itt az előbb már említett prófétai évhetekben számol (1 db prófétai "hét" = 7x360 nap = 2520 nap = kb 6.899 naptári év.

Mivel 1 csillagászati év pontosan 365 nap, 5 óra, 48 perc, 45.975 másodperc, azaz kb 365.24219879 nap,
ezért a prófécia szerint a rendelet kiadásától a Messiás megöléséig 69 x 7 x 360 nap = 173880 nap = 173880 / 365.24219879 év = 476.067662981 csillagászati év van hátra.

Artaxerxes király rendelete Jeruzsálem újraépíttetéséről

Történelemi tény, hogy Jeruzsálem újjáépítésére I. Artaxerxes Longimanus perzsa király (uralkodott Kr.e. 465-424) adta ki az engedélyt.

Továbbá a Bibliából tudjuk, Nehemiás könyve 2. fejezete szerint, hogy Artaxerxes az uralkodása 20. évében, a Nisszan hónap elején adta ki.

Neh. 2.1-5 "És lőn a Niszán nevű hóban, Artaxerxes királynak huszadik esztendejében, bor vala ő előtte és én fölvevém a bort, adám a királynak; azelőtt pedig nem voltam szomorú ő előtte. És monda nékem a király: Miért szomorú a te orczád, holott te beteg nem vagy? Nem egyéb ez, hanem szívednek szomorúsága! És felette igen megfélemlém. Akkor mondék a királynak: Örökké éljen a király! Miért nem volna szomorú az én orczám, hiszen a város, az én atyáim sírjainak helye, pusztán hever és kapui megemésztettek tűzben?! És monda nékem a király: Mi az, a mit kívánsz? És könyörgék a menny Istenéhez. És mondék a királynak: Ha tetszik a királynak és ha kedves előtted a te szolgád, azt kérem, hogy bocsáss el engem Júdába, atyáim sírjainak városába, hogy megépítsem *azt! "

A rendeletet tehát Artaxerxes Kr.e. 465 + 19 = Kr.e. 444 adta ki a Nisszan hónapban.
(Azért +19, mert Kr.e 465-ben az uralkodásának az 1. éve van, nem pedig a 0-dik)

A történelem és Dániel próféciája szerint Kr.e. 444 + 69 x 7 x 360 / 365.24219879 év + 1 év  =  Kr.u. 33-ban kell a Messiás meghalni!
 (A +1 év azért kell, mert Kr.e.1 után rögtön Kr.u. 1 jön, nem pedig a 0-dik év)

 

Tibériusz császár, Keresztelő János és Jézus

A messiás halála az Újszövetség szerint is Kr.u. 33.  Nézzük meg!

Lk. 3.1-3 "Tibérius császár uralkodásának tizenötödik esztendejében pedig, mikor Júdeában Ponczius Pilátus volt a helytartó, és Galileának negyedes fejedelme Heródes, Iturea és Trakhónitis tartományának pedig negyedes fejedelme az ő testvére Filep, Abiléné negyedes fejedelme meg Lisániás, Annás és Kajafás főpapsága alatt, lőn az Úrnak szava Jánoshoz, a Zakariás fiához, a pusztában, És méne a Jordán mellett lévő minden tartományba prédikálván a megtérés keresztségét a bűnöknek bocsánatjára; "

A Történelem könyv szerint Tibérius Kr.u. 14-ben kezdett uralkodni. Keresztelő János tehát Kr.u. 28 vagy 29-ben kezdett tevékenykedni.
(Azért lehet Kr.u.29, mert ha Tibérius Kr.u. 14-ben pl május-ban kezdett el uralkodni, akkor uralkodásának 15. éve Kr.u. 28 május-tól Kr.u. 29-áprilisig tart)

Jézus Krisztus nem sokkal Keresztelő János színrelépése után kezdte el nyilvános szolgálatát. Jézus szolgálata kb 3.5 évig tartott, tehát ha 29-ben kezdte, a második félévben, akkor a 3 és fél év miatt Kr.u. 33-ban ért véget Jézus szolgálata, és ez az év lesz a halálának az éve.

 

A Messiás halálának napra pontos megjövendölése

A pontos hónap és nap kiszámításához pedig nézzük meg hogy Artaxerxész  a rendeletét a Niszan hónap -ban adta ki:

Neh. 2.1 "És lőn a Niszán nevű hóban, Artaxerxes királynak huszadik esztendejében, bor vala ő előtte és én fölvevém a bort, adám a királynak....

A Niszan egy holdhónap a héber naptárban. Nisszan a mi naptárunk március és április közé esik, méghozzá a telihold éjszakája utáni első nappal kezdődik. A csillagászati naptárak azt mutatják, hogy Nissan 1-e az Kr.e. 444 évben március 5-re esett.

Tehát Artaxerxes király rendeletének kiadása  Kr.e. 444. évben március 5.

A zsidók a húsvétot Nisszan hónap 14-én ünnepelték, Krisztus ezen a napon lett keresztre feszítve.

Jn. 19.14 "Vala pedig a husvét péntekje; és mintegy hat óra. És monda a zsidóknak: Ímhol a ti királyotok!"

Csillagászok szerint ez a nap március 30-ra esett Kr.u. 33-ban.

Tehát Krisztus keresztrefeszítése: Kr.u. 33. március 30. reggel 06:00 óra.

Ezek után nézzük meg Dániel próféciáját hogy mit mond e két időpont távolságáról! 

Egy csillagászati év pontosan 365 nap, 5 óra, 48 perc, 45.975 másodperc. Ez kb 365.24219879 nap.
Tegyük fel, hogy Artaxerxész a rendeletét az adott napon délután 13:00 órakor adta ki. Ezt nem tudjuk, de reális lehet.
Ekkor számoljunk:

Kr.e 444. március 5. 13:00 óra + 69 x 7 x 360 / 365.24219879 + 1 év = Kr.u. 33. március 30. reggel 06:00 óra.
Mert 69 x 7 x 360 / 365.24219879 év = 476.067662981 év = 476 év + 24 nap + kb 17 óra.
0.067662981 év = 24.7133759 nap, 0.7133759 nap az kb 17 óra.
A +1 év azért kell, mert Kr.e.1 után rögtön Kr.u. 1 jön, nem pedig a 0-dik év.

Dániel próféciája tehát napra, és szinte órára pontos!

Jézus Krisztus kereszthalálának napját Dániel próféta pontosan megjövendölte.

 

 

Forrás: http://www.christiantruthanditsdefense.org/Messianicprophecy

 

A 70 het profecia

Jézust 33. április 3-án

Jézust 33. április 3-án feszítették keresztre - állítja egy amerikai és két német geológus, aki az elmúlt négyezer év szeizmikus aktivitását vizsgálta a Holt-tenger üledékében; kutatásaikról az International Geology Review című folyóiratban jelent meg tanulmány.

http://facepress.hu/hirek/megvan-jezus-halalanak-pontos-datuma-201205292303

Hát ez elég közel van a számításunkhoz...