11.10 A dicsőség a küszöb felett
ISTEN DICSŐSÉGE FOLYTATTA késedelmes eltávozását a templomból, ahol a salamoni felszentelés óta jelen volt. Ez az eltávozás a pogányok idejét jelenti, amikor Isten trónja már nincsen többé Jeruzsálemben. A dicsőség a szentek szentjében volt a kárpiton belül; „ott volt", Ezék 8,4; eltávozott a „ház küszöbéhez", Ezék 9,3; most „a ház küszöbére" ment, Ezék 10,4; azután az Úr háza keleti kapujának bejáratához, Ezék 10,19, végül pedig eltávozott a városból az Olajfák hegyére, Ezék 11,23.