Skip to main content

főpap

10.28 Annás és Kajafás (1)

OLVASNIVALÓ: 
Lukács 3,2; 19,45-48; János 11, 47-52

Annás és Kajafás rendszerint együtt fordul elő az Újszövetségben. Valójában együtt voltak hivatalban mint főpapok, Bemerítő János szolgálatának kezdete és a korai Gyülekezet megindulása között. Ők voltak a fő összeesküvők az Úr Jézus ellen, és előttük vádolták Őt a vallási kihallgatáson.

09.11 A bölcsek

OLVASNIVALÓ: 
Máté 2,1-2.7-12

Nem tudjuk megmondani, hány bölcs férfi volt ott. Azt sem tudjuk pontosan, honnan jöttek - talán Perzsiából; lehet, hogy Babilonból. Minden bizonnyal pogányok voltak, és ez nagyon szép - Újszövetségünkben első kérdésük ez volt: "Hol van Ő?", és ezt kérdezik majd a Messiást kereső pogányok is. A bölcsek kérdésére a válasz bizonyos értelemben az Újszövetség többi része, amely a kereső lelkeket mindig az Üdvözítőhöz irányítja.

02.24 Áron próféta és pap

OLVASNIVALÓ: 
1Mózes 4,10-16; 5,1-4; 7,1-2; 12,31; 28,12.29-30

Áron egyike volt a három családtagnak, akiket Isten elküldött, hogy kihozzák népét Egyiptomból; "kiváltottalak a szolgaság házából. Elküldtem Mózest, Áront és Mirjámot!" Mik 6,4. Áron tehát szoros kapcsolatban állt Mózessel ebben a nagy munkában; "az Úr, aki rendelte Mózest és Áront, és aki kihozta atyáitokat Egyiptom földéről!" 1Sám 12,6-8.

10.14 Kiválasztott és elhívott

OLVASNIVALÓ: 
Zsidók 5,1-14
 
URUNKAT MOST úgy mutatja be, mint a papsághoz szükséges két előfeltétel teljesítőjét - emberek közül választatván (1. v.), akit Isten hív el (4. v.). Az ÓSZ-i pap emberek közül volt választva, emberekért volt beiktatva. Munkája volt az áldozatban (1. v.) és az együttérzésben (2. v ). Az áldozás magában foglalta a nép imádatát (ajándékok) és vétkét (bűnért való áldozat). Az együttérzést nem törvényes rendeletként gyakorolta, hanem erkölcsi kötelességből, saját gyengesége miatt. Erőtlensége szükségessé tette, hogy saját bűneiért is áldozzon.

08.27 Melkisédek rendje szerinti pap-király

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 110,1-7

A 110. ZSOLTÁRT 14-szer idézik az Újszövetségben, gyakrabban, mint bármilyen más ószövetségi igehelyet és mindegyik esetben az Úr Jézus Krisztusra alkalmazzák. Maga Urunk hatalmazott fel minket erre, aki azt mondta, hogy Dávid a Szent Szellem ihletése alatt írt, Mt 22,41-46. Megállapítását két szempontból hangsúlyozta: először, hogy Dávid volt a zsoltár szerzője; másodszor pedig, hogy Dávid a Szent Szellem által ihletve nevezte a Fiát Urának. A farizeusok elfogadták ezt a szempontot és nem kísérelték meg vitatni.

02.23 A papok felszentelése

OLVASNIVALÓ: 
3Mózes 8,1-36

EBBEN A FEJEZETBEN Mózes Isten parancsának engedelmeskedve teszi azt, amit a 2Móz 28-29-ben rendelt el Isten. A sátor nemrég lett felállítva, az áldozatokra vonatkozó szertartások rendjét előírták, ezekkel előző olvasmányainkban foglalkoztunk: ezek közük egy sem működhetett a papság nélkül. A főpap már ki lett választva a maga sajátos munkájára, meg kell azonban jegyeznünk, hogy gyakori hivatkozás történik Áron fiaira is, akik vele szoros kapcsolatban álltak papi munkájában.

02.14 Istentisztelet

OLVASNIVALÓ: 
2Mózes 30,1-38

ISTEN azt szeretné, hogy népe imádja Őt. Ezt az illatáldozati oltárról történő gondoskodásban látjuk, amely a sátor szentélyében volt. Az oltár a megdicsőült Krisztusnak, mint a mi Nagy Főpapunknak személyéről és szolgálatáról beszél. Az illat az Ő személyi tökéletességéről beszél, mivel ez gyönyörködteti Istent.

02.13 Nagy főpapunk van

OLVASNIVALÓ: 
2Mózes 28,1-43

NÉMELYEK ÚGY VÉLHETIK, hogy a főpap ruházatának leírásában az apró részletek szükségtelenek, nekünk azonban azt kell kérdeznünk, hogy miért vannak ott? Ha elfogadjuk, hogy Isten gondolataiban saját Fia volt, amikor a főpapságról beszélt, nehézségeink eltűnnek, 3. v.

Tartalom átvétel