Skip to main content

imádat

09.24 A samáriai asszony

OLVASNIVALÓ: 
János 4,4-34

Ezt a történetet csak János jegyzi fel. Nyomon követi az Úrnak általa történő fokozatos elfogadását: "te... zsidó vagy", 9. v., addig, hogy "a Krisztus", 29. v. A város férfiai úgy fogadták el Őt, mint "a világ Üdvözítőjét", 42. v.

09.12 Simeon és Anna

OLVASNIVALÓ: 
Lukács 2,25-38

Milyen kevés, és mégis milyen sok van feljegyezve erről a csodálatos két emberről! Vajon gyakran tanácskoztak és beszélgettek egymással, miközben várták az eljövendő Messiást? Bizony emlékeztetnek bennünket a próféciára: "erről beszélgettek egymás között azok, akik félik az Urat" (Mal 3,16, Magyar Bibliafordító Szakbizottság, 2003). Ők valóban istenfélő maradék voltak, várva a Megváltót, miközben nem látszott, hogy a nemzet nagy része törődne vele.

07.30 Jób (6)

OLVASNIVALÓ: 
Jób 42,1-17

Jób eljutott annak megértésére, hogy a szenvedéssel szembeni helyes magatartás nem a kétségbeesés, hanem az imádat és az akarat, önmagunk feladása. Megtanulta "az Úrtól való végét" (az Úr szándékát), amely teljesen új megvilágításba helyezte számára Isten fenségét, dicsőségét és irgalmát, Jak 5,11. Amikor az Úr kinyilatkoztatása lenyűgözte, így kiált: "Tudom, hogy te mindent megtehetsz, és senki téged el nem fordíthat attól, amit elgondoltál." 42,2. Kijelenti: "Tudom", 2. v.; "hallottam felőled, most pedig... látlak", 5. v.

07.28 Jób (4)

OLVASNIVALÓ: 
Jób 2,1-10

Az első fejezetben a Sátán támadásai Jób családja és javai ellen irányultak, de a második fejezetben Jób személyére teszi rá a kezét. Itt Isten szuverenitását ismét hangsúlyozza az Ige, 2,1. A Sátán megjelenik az Úr előtt, miután kudarcot vallott abban, hogy Jóbot bűnre csábítsa. Az Úr ismét megkérdezi a Sátánt, hogy megfigyelte-e szolgáját, Jóbot, akiről ismét elismerően nyilatkozik, de azt is hozzáteszi, hogy Jób még mindig feddhetetlen maradt, annak ellenére, hogy a Sátán súlyos próbának tette ki, 3. v.

05.29 Ászá (1)

OLVASNIVALÓ: 
2Krónika 14,1-15

A Krónika 2. könyvében az Ászá életéről szóló három fejezet mindegyike uralkodásának egy-egy jellegzetes periódusát írja le. Az első tíz évről szól a 14. fejezet, a következő huszonöt évről a 15. fejezet, és az utolsó hat évről a 16. fejezet.

05.19 Salamon imádta Istent

OLVASNIVALÓ: 
1Királyok 8,1-25

Salamon gyönyörű épülete "az Úr számára" épült fel, 1Kir 6,2, és pontos neve, hogy "az Úr háza", isteni lakóhelyre utal. Isten jelenléte nélkül a templom nagyon látványos, üres héj maradt volna. De miután a papok gondosan elhelyezték az "Úr szövetségének ládáját" a "szentek szentjében", a templom valójában "az Úr háza" lett, 8,6-11. Az Újszövetség azt tanítja, hogy a helyi gyülekezet "az Isten háza". Amikor az Úr Jézus itt volt, "meghallották, hogy a házban volt", Mk 2,1 (angol). Egy másik alkalommal, amikor "a házba bement... nem titkolhatta el magát", Mk 7,24.

03.09 Fineás tisztelte Istent

OLVASNIVALÓ: 
4Mózes 25,1-13; Józsué 22,9-34; Bírák 20

Fineás pap volt, aki mindenekelőtt Isten tiszteletével törődött.

Az Úr buzgó szolgája: Mal 2,5. A 4Móz 25-ben azt olvassuk Izráelről, hogy csatlakozott Baal-Peorhoz és hamis isteneknek áldozott. Egy izráeli főember kirívóan és botrányosan hozott be a táborba egy midianita nőt. Fineás határozottan cselekedett, mindkettőjüket halálra adva. Nem végzetes dolog-e a megalkuvás a hatékony bizonyságtételre? Nincs kétség, hogy hol állt Fineás. Számunkra az alapelv az 1Tim 5,19-20.24-ben látható.

08.25 Az Atya és gyermekei

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 103,1-22

VALÓSZÍNŰLEG a 103. zsoltárt Dávid öreg korában írta, miután tapasztalata volt a bűnről és bűnbocsánatról. Dávid imádkozó ember volt, de ebben a zsoltárban nem annyira imádkozásról van szó, mint inkább dicsőítésről és imádatról. Három részre osztható:

(1)  A szólóének, 1-5. v. Az egyén. „Áldjad én lelkem az Urat".

(2)   A kórus, 6-18. v. Mások is csatlakoznak. Figyeld meg a névmásokat.

(3)  A szimfónia, 19-22. v. Angyalok, teremtés.

04.20 Imádat és bizonyságtétel

OLVASNIVALÓ: 
János 12,1-19

A KERESZT már nagyon közel volt az Úrhoz, amikor Betániába visszatért. A vacsoránál Mária elővett egy nagyon drága kenetet, és megkente az Ő lábát. Hajával törölte meg a lábát és a ház megtelt a kenet illatával. Mária odaadása Krisztus iránt olyan nagy volt, hogy nem tétovázott megkenni Őt olyasmivel, ami tekintélyes értéket képviselt Ekkor mások is felismerték, mennyire imádja Krisztust. Felfigyelnek-e mások annak jó illatára, ahogyan én imádom Őt?

04.17 Úr a balszerencse felett

OLVASNIVALÓ: 
János 9,1-41

Amint az Úr továbbment találkozott egy emberrel, aki születésétől fogva vak volt. A férfi koldus volt (8. v.), és a bűnös embert ábrázolja, mind természetét (Ef 2,3), mind gyakorlatát (Róm 3,23) tekintve. Azonban az Úr világossá tette, hogy az ember fizikai állapota semmiképpen sincsen összefüggésben sem saját bűnével, sem szülei bűnével. Az Úr, aki a világ világossága (Jn 8,12; 9,5), látást adott a vak embernek.

04.15 Gedeon: a győzelem útja

OLVASNIVALÓ: 
Bírák 6,33-7,25

MEGTANULTUK, hogy a midianiták azt a szellemet ábrázolják ki, amely mindent a maga számára ragad meg és tart meg. Isten büntetésként használja fel őket, hogy megfosszák Izráelt attól, amit azok visszatartottak önmaguknak és nem adták Istennek. Túlságosan el voltak foglalva Baállal. Mégis válaszol Isten a hozzá felszálló kiáltásra, 6,6, és tegnap láttuk, hogy kiválasztja és felkészíti emberét a szabadításra. Ennek a szabadulásnak a lényege abban kell, hogy legyen, ami ellentétben áll a rabság okával.

03.26 A kiválasztott hely

OLVASNIVALÓ: 
4Mózes 20,1-22

AZ ÓSZÖVETSÉG világossá teszi, hogy az a hely, ahol a nép bemutatta áldozatait és imádatát, nagyon fontos volt. Ábrahám életében azok a helyek, ahol oltárait felépítette, különösen fontos helyek voltak, pl. 1Móz 12,8; 13,18. Ahogyan Izráel népe növekedett, és ahogyan élete az ígéret földjén kibontakozott, egyre inkább létfontosságú volt, hogy a nép tudja, hol volt kijelölve az imádat központja.

06.04 Nagysága felfoghatatlan

„Nagy az Úr, méltó, hogy dicsérjék, nagysága felfoghatatlan." Zsoltár 145,3

Isten felől elgondolkodni kétségkívül a legmagasztosabb dolog. Az Istenről alkotott magasztos gondolatok az élet minden területén megnemesítik látásmódunkat. Viszont az Istent lekicsinylő gondolkodás megrontja a gondolkodót.

Isten igen nagy. Isten hatalmának és fenségének leírásánál így szólt Jób:

05.30 Fiú és Atya!

„És senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya." Máté 11,27

04.07 Adományom illata

„Átvettem mindent és bővölködöm: el vagyok látva, miután megkaptam Epafroditosztól, ami tőletek jött, olyan kellemes illatként és kedves áldozatként, amely tetszik Istennek." Filippi 4,18

Szívem imád

Szívem imád
(Pintér Béla, Hazahoztál)

Szívem csak Téged imád,
Hadd tudja meg a világ,
Hogy kiben hiszek én,
Ki hord a tenyerén.

Életem forrása vagy,
Megosztod velem magad,
Csak a Tied vagyok,
A szemem miattad ragyog.

Szívem csak Téged keres,
Hadd lássák az emberek,
Ki tartja életem,
Ki ad reményt nekem.

Velem vagy minden úton,
Szerelmed enyém, tudom.
Nem egyedül vagyok,
Bennem a Te arcod ragyog.

Csak egy kötőjel

Nemrégiben egy újság szalagcíme ezt hirdette: „Egy hiányzó kötőjelet okolnak a rakéta meghibásodásáért."

Nehéz volt elhinni, hogy egy számítógépes kiolvasásban egyetlen kis kötőjel tönkretehet egy óriási, erős rakétát.

Lehet, hogy hallottad már a régi mondást: „Egy szög miatt elveszett egy patkó, egy patkó miatt elveszett egy ló, egy ló miatt elveszett egy lovas, egy lovas miatt elveszett egy csata, egy csata miatt elveszett a háború". Más szóval, a háború elvesztése összekapcsolható volt egy szög elvesztésével.

Felemelhetem újra

/:

Felemelhetem újra tekintetem,
tudom, a hegyeken Te ott vársz rám.
Felemelhetem újra a kezeimet,
tudom, a hegyeken Te ott vársz rám.
Tudom, a hegyeken Te ott vársz rám.

Megint tágas téren állok, újra tűz lobban bennem,
és csak áldom, áldom, áldom azt, aki lehajolt értem.

:/2x

Megint tágas téren állok, újra tűz lobban bennem,
és csak áldom, áldom, áldom azt, aki lehajolt értem.


/:Hangod, ha hallom és arcod, ha látom,
szívem tudja, Te ott vagy, s rám vársz. :/3x

Az Úr az én hűséges pásztorom

Az Úr az én hűséges pásztorom, sosem szűkölködik lelkem.
Csendes folyóvizekhez elvezet, dús füvön legeltet.

Aztalt terítesz nekem minden nap az ellenségem szemei előtt.
Elárasztod fejemet olajjal, poharam megtöltöd.

Refr:
Lelkemet mindig megvidámítod, igazság ösvényén vezetsz.
még ha a halál árnyékában is járok, nem félek, mert ott vagy velem.


Bizonnyal jóságod és kegyelmed követnek engem minden napon.
Boldog vagyok, s örömmel éneklek, mert házadban lakhatom.

Vessződ és botod vigasztal engem.

refr.

Tartalom átvétel