07.20 Ellentétek
EZ az ellentétek fejezete. A világosság szemben áll a sötétséggel (1-6. v.), a gyengeség az erővel (7-14. v.), a szenvedés a dicsőséggel.
EZ az ellentétek fejezete. A világosság szemben áll a sötétséggel (1-6. v.), a gyengeség az erővel (7-14. v.), a szenvedés a dicsőséggel.
A KORINTUSIAK voltak Pál „levele", munkájának gyümölcse (2 v.). „Krisztus levele is voltak" (3. v.). Ugyanúgy, ahogyan egykor Isten írt a kőtáblákra Izráel számára, most Krisztus az Ő népének szívére van rávésve. A keresztyén ember élete levél: Krisztus üzenete a világhoz. A leghatalmasabb igehirdetés a világban az állhatatos keresztyén élet. Az Ő emberekhez szóló üzenete olvasható-e a mi életünkben?
PÁL KÖVETKEZETES volt. A szentek boldogságára törekedett Azért nem ment el Korintusba, mert különben megszomorította volna őket. Takarékosan használta a szigorúságot és az intést. Ha sokkal többet feddünk, mint dicsérünk, szigorúságunk el fogja veszíteni hatékonyságát, mert gyakorisága miatt leértékelődik. Amikor Pál feddett, szeretettel tette (4. v.). Az egyetlen hatásos feddés az, amely a szeretet karját fonja a másik ember köré.
ENNEK a fejezetnek az első verseit figyelembe véve ne felejtsük el, hogy voltak, akik szemben álltak Pállal. Ez még inkább figyelemre méltóvá teszi köszöntésének gyönyörű szívélyességét, ahogyan megszólítja őket. Beszél szeretetéről, és a következő szóval kezdi: „kegyelem". Van vigasztalása számukra, amelyről elismeri, hogy Istentől jön. Szenvedései Isten új kijelentésére vezették, amelyet új névvel fejezett ki, olyan névvel, amely csodálatosan gyengéd: „irgalmasságnak atyja és minden vigasztalásnak Istene" (3. v.).
PÁL KORINTUSI 1. levele felébresztette a többség lelkiismeretét, és helyreállította szívükben az istenfélelmet és járásukban a becsületességet. Pálnak ez megkönnyebbülést okozott. Miközben leírja érzéseit Titusznak Korintusból való megérkezése előtt a következő szavakkal: „nem volt nyugalma (hús)testünknek", kifejezheti jelenlegi állapotát is, mivel nem kevéssé vigasztalódott meg Titusz megérkezésével és azokkal a hírekkel, amelyeket Korintusból hozott (7,6-7).
PÁL, MIUTÁN a főbb ügyekkel foglalkozott, válaszolt a nehézségekre és megoldotta azokat, most levelének befejezésére készül. Levelét a következőkkel kívánja zárni:
A NYITOTT sír nagy kilátásokat tár elénk. Krisztus feltámadása nagy dolgok garanciája. A jelenlegi igeszakasz sarkalatos pontja két fontos állítás: (1) „Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül", és (2) „az ő eljövetelekor". Mivel Krisztus feltámadt a mi feltámadásunk biztosítva van; és mivel újra eljön, ez meg fog valósulni. Krisztus feltámadása és a miénk elválaszthatatlanul összefonódik (12-13. v.). Az egyik megköveteli a másikat; az egyik a másikra támaszkodik.
MEGÁLLUNK, HOGY ismét átgondoljuk az üzenetet, amely üdvösséget hoz.
KÉT DOLOGNAK kell jellemeznie összejöveteleinket: 1. Az építésnek: „mindenek épülésre legyenek" (26. v.); és 2. a méltóságnak: „mindenek ékesen és jó renddel legyenek" (40. v.). Így a szentek összejövetele azért van (a), hogy előmozdítsa a közös növekedést, és (b) megőrizze a szellemi rendet. Az ilyen összejöveteleken nyilvánvaló, hogy a nyelv a működésben lévő tényező. Ebből a szempontból Pál azt mondja, hogy a nyelvet ellenőrzés alatt kell tartani (26-33), és korlátok közé kell szorítani (34-36).
A SZAKADÁSI problémák meg fognak oldódni, ha „a szeretetet követjük". Mennyire fontos a 13. fejezet, amely a 12. fejezetben lévő ajándékok és azok gyakorlása közé kerül, amely a 14. fejezetben van. Pál gondosan készít elő. Engedélyt ad a személyes ambícióra szellemi területen, de megjelöli a legnagyobbat. A prófétálással kezdi. Mi az? Beszéd Isten érdekében az emberekhez - nem annyira előre mondás, mint inkább tovább mondás. Szembeállítja a nyelveken szólással, a listán az elsőt az utolsóval (12,8-10; 28-30).