Skip to main content

Ószövetség

11.20 Megszabadulás a tüzes kemencéből

OLVASNIVALÓ: 
Dániel 3,1-30

AZ ARANYSZOBOR, 1-7. v. A király gőgje, mint „az arany fejé", azt eredményezte, hogy eltávozott az álomkép értelmezésétől, és úgy tekintett saját királyságának dicsőségére, mintha örökké fennállna, felállíttatta tehát ezt a szobrot teljesen aranyból. Arany volt a fejénél és arany a lábánál - ez a lábujjak vas-cserép keverékének elutasítása, és hitvány akaratlan utánzata a menyasszony szerelmesével kapcsolatos bizonyságtételének: „Az Ő feje, mint a választott drága megtisztított arany... Az Ő szárai... tiszta arany talpakra fundáltattak", Én 5,11-15.

11.19 Nabukodonozor álomképe

OLVASNIVALÓ: 
Dániel 2,31-49

A DIKTÁTOR PROBLÉMÁJA, 1-30. v. Dániel most már fel volt készülve, hogy álmok tolmácsolójaként szolgáljon Istennek. A babiloni királyságnak szinte a kezdetétől fogva azon töprengett a király, aki minden erejét és nagyságát egy korlátlan hatalom megalapozására fordította, hogy milyen lesz királyságának jövője az ő halála után, 29. v. Isten, hogy megmutassa, hogy végül is az isteni akarat fog teljesülni, megadta neki az álmot arról a fémkolosszusról, amely hirtelen porba omlott.

11.18 Isten szolgájának nevelése

OLVASNIVALÓ: 
Dániel 1,1-21

EGYETEM A FOGSÁGBAN, 1-5. v. Dániel első iskolái Jeruzsálemben voltak, mivel az utolsó jó királynak, Jósiásnak az uralkodása alatt született. Isten iránti hűsége ott kezdődött, és a gonoszságnak és bálványimádásnak abban a városában eltéríthetetlen maradt a következő néhány év alatt. Ő és barátai nem választhatták meg az emberek keze által történő magasabb neveltetésük helyét.

11.18 Bevezetés Dániel próféta könyvéhez

OLVASNIVALÓ: 
Dániel

DÁNIEL KÖNYVÉNEK az a célja, hogy bemutassa a fogságot, üldözést és szenvedést, amely utoljára fog eljönni, Isten menetrendjének lezárásaként. Ez a biztosíték reménységet és bátorítást jelent Isten népének, amely különböző időkben ilyen megpróbáltatásokat kell, hogy elszenvedjen. Rendszerint ilyen helyzetekben, mint betegség, bebörtönöztetés Krisztusért, háborúk és politikai bizonytalanság, nem tudhatjuk igazán, mikor jön el, vagy milyen is lesz a vég; várunk Isten idejére.

11.17 Vizek a szentélyből

OLVASNIVALÓ: 
Ezékiel 47,1-12

EZ A LEÍRÁS a szentélyből eredő életadó folyóról az egyik leghatalmasabb igehely Ezékiel próféciájában, amely nem állítható párhuzamba Mózes sátorával és Salamon templomával. Dávidnak hiányoztak ezek a vizek, amikor ezt mondta: „téged szomjúhoz lelkem... a kiaszott, elepedt földön, amelynek nincs vize, hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a Te hatalmadat és dicsőségedet", Zsolt 63,2-3.

11.16 A dicsőség visszatérése

OLVASNIVALÓ: 
Ezékiel 43,1-12

A PRÓFÉTÁK ÜZENETE az, hogy az ítélet isteni szükségszerűség, és így Izráel jövőbeli helyreállítása is meg van ígérve az isteni kegyelemben. Ezékiel próféta könyvén véges-végig ezeknek a helyreállító áldásoknak a fényeit lehet látni, de a 40-48. fejezetben részletesen le vannak írva. A romlásnak azokban a távoli napjaiban meg volt engedve Ezékielnek, hogy bizonyságot tegyen a helyreállításról, de a feltételeknek még be kellett teljesedniük, hogy értékelni lehessen a kijelentést: „láss szemeiddel és füleiddel hallj, és figyelmetes légy mindarra, amit mutatok néked", 40,4.

11.15 Helyreállítás a kiszáradt csontok völgyében

OLVASNIVALÓ: 
Ezékiel 37,1-28

EZ A FEJEZET két részre oszlik. Az első rész Izráel jövőbeli nemzeti és szellemi helyreállításával foglalkozik, 1-14. v. A második rész a nemzetnek az országban történő egyesülésével foglalkozik a Messiás, Isten Szolgája és Királya uralmával, 15-28. v.

11.14 Az őrálló felelőssége

OLVASNIVALÓ: 
Ezékiel 33,1-21

EZÉKIEL NEM LEHETETT passzív szemlélője az Istentől kapott látomásoknak és üzeneteknek. Ezekben a látomásokban és üzenetekben erkölcsi és szellemi dolgokat kellett továbbadnia. Nehéz felelősség terhelte a prófétát, hogy az embereket figyelmeztesse: meneküljenek az eljövendő harag elől; vö. Mt 3,7.

11.13 Tírusz, mint a Sátán kiábrázolása

OLVASNIVALÓ: 
Ezékiel 28,1-19

BÁR EZÉKIEL FOGSÁGBAN volt, nem szolgált részletekkel a nagy világbirodalmak megítélésével kapcsolatban, mint amilyen Babilon is volt. A 12-24. fejezetben inkább Jeruzsálem és Izráel megítélésére vonatkozóan adott meg sok részletet, míg a 25-32 fejezetben az ígéret földjével szomszédos nemzetekkel foglalkozik. A 26-28. fejezet elsősorban Tíruszról szól, míg a 28,1-19 méginkább a Sátán felemelkedésére és bukására jellemző. Ugyanis a Sátán a fő oka minden csalásnak, bálványimádásnak és gonoszságnak a nemzetek között, és ha ezeket ítélik meg, akkor egyúttal a Sátánt is.

11.12 Elbíztad magadat szépségedben

OLVASNIVALÓ: 
Ezékiel 16,1-34

A ZSOLTÁRÍRÓ HELYESEN kívánhatja, hogy lássa az Úr szépségét, Zsolt 27,4, és a menyasszony helyesen bizonygathatja Szerelmesének szépségét, Én 5,9-16, és az isteni kegyelem alapján Isten is értékeli népének szépségét. A Vőlegény bizonyságot tesz szerelmeséről, hogy mit látott Ő benne, Én 4,1-7, és itt az Ez 16-ban Isten fejti ki azt a szépséget, amelyet talált - amelyet valamikor talált - választott városában, Jeruzsálemben; lásd Zsolt 48. Sajnos ez a leírás azután történt, miután ezt a szépséget elherdálta azokkal, akik aztán elpusztították.

11.11 A dicsőség az Olajfák-hegyére távozott

OLVASNIVALÓ: 
Ezékiel 11,1-25

VÉGÜL EZÉKIELT A TEMPLOM udvarának keleti kapujához vitte a Szellem, hogy lássa a lázadás, ítélet és megígért helyreállítás kibontakozó végeredményét, mielőtt Isten dicsősége elhagyja Jeruzsálemet. A próféta huszonöt embert látott, mint a 8,16-ban, és kettőt felismert közülük, akiket előzőleg ismert még fogsága előtt. Ezek az emberek önelégültek voltak, elutasítva az eljövendő ítéletnek minden gondolatát; - sok emberre jellemző ez ma is. A következő metaforát használták: „ez a város a fazék, mi pedig a hús", 11,3, olyan biztonságot fejezve ki ezzel, mint a hús biztonsága a forró edényben.

11.10 A dicsőség a küszöb felett

OLVASNIVALÓ: 
Ezékiel 10,1-22

ISTEN DICSŐSÉGE FOLYTATTA késedelmes eltávozását a templomból, ahol a salamoni felszentelés óta jelen volt. Ez az eltávozás a pogányok idejét jelenti, amikor Isten trónja már nincsen többé Jeruzsálemben. A dicsőség a szentek szentjében volt a kárpiton belül; „ott volt", 8,4; eltávozott a „ház küszöbéhez", 9,3; most „a ház küszöbére" ment, 10,4; azután az Úr háza keleti kapujának bejáratához, 10,19, végül pedig eltávozott a városból az Olajfák hegyére, 11,23. Így teljesedett be, amit Isten Jeremiáson keresztül mondott: „úgy cselekszem ezzel a házzal...

11.09 Kezdd a szentélyemnél

OLVASNIVALÓ: 
Ezékiel 9,1-11

AZ ÚJSZÖVETSÉGI IDŐKBEN „az ítélet az Istennek házán" kell, hogy kezdődjék, 1Pt 4,17. Ez volt látható Korintusban, ahol sokan aludtak, mert „az Úrtól taníttatunk", 1Kor 11,30-32, miközben a korintusi hitetlen népesség tanítás nélkül maradt. A Jel 2-3-ban bizonyára a helyi gyülekezeteket vizsgálták meg az Izráelt és a nemzeteket érő, ezt követő ítéletek előtt.

11.08 A dicsőség a Jeruzsálemi templomban

OLVASNIVALÓ: 
Ezékiel 8,1-18

EGY ÉVVEL KÉSŐBB Ezékiel szellemben átkerült Jeruzsálembe, 3. v., úgy, hogy látta az ott történő gonoszságokat, azokat a gonoszságokat, amelyek ítéletet érdemelnek. Isten trónja ott volt még, de akkor már távozni készült a dicsőség. Ez a Jel 1-3-ra emlékeztet bennünket, ahol János először a megdicsőült Urat látta az ítélkezés tekintélyével, minthogy szemei olyanok voltak, mint a tűzláng. Akkor a 2-3. fejezetben a hét gyülekezet állapotát látta az Úr szempontjából, Laodiceával befejezve, amelyet kiköpött, csak egy hű maradékot tartva meg, hogy vele vacsorázzon és részesedjen trónjában.

11.07 Isten dicsősége a Kébár folyó mellett

OLVASNIVALÓ: 
Ezékiel 1,1-28

ÉZSAIÁS ÚGY KÉSZÜLT fel a prófétai szolgálatra, hogy Krisztus dicsőségét látta a templomban, Ézs 6,1-4; Jn 12,41. Jeremiás úgy készült fel, hogy Isten megérintette ajkát, Jer 1,9. Dániel Isten iskolájában készült fel, Dán 1,17. Ezékiel viszont úgy készült fel prófétai szolgálatára, hogy „isteni látásokat" látott, Ez 1,1; a 2-3 fejezetben kapta a megbízatását. A szimbolikus részletek gazdagsága miatt Isten dicsőségének ez a látomása felülmúlja a Szentírásban lévő többi látomást.

11.07 Bevezetés Ezékiel próféta könyvéhez

OLVASNIVALÓ: 
Ezékiel

EZÉKIEL PAP VOLT Jeruzsálemben, és amikor Babilonba hurcolták, Dániel már kilenc éve ott volt fogságban. Jeruzsálemben elkülönült a vallásos gonoszságtól, amely az életet uralta a városban, és a pogányok között hűséges volt a bálványimádás és elhajlás közepette. Úgy találta, hogy az Úr „Templomul" lett ott, 11,16. Minthogy közösségben volt Istennel, képes volt „isteni látásokat" látni, 1,1; Istennek engedelmeskedve képes volt csendben maradni, vagy beszélni, példázatos cselekedeteket végezni saját nemzete embereinek, akik vele együtt voltak fogságban.

11.06 A tragédiától a bizalomig

OLVASNIVALÓ: 
Jeremiás Siralmai 1,7-12; 3,19-32

A JEREMIÁS SIRALMAINAK minden fejezete egy költemény, tragikus siralom Júda szenvedései miatt. Jeremiás szelleméből olyan sok van annak nyelvezetében, hogy nehéz lenne tagadni az ő szerzőségét. Jeruzsálem lerombolását és Júdának Kr. e. 587-ben történt pusztulását igen eleven kifejezésekkel siratja meg. Bűn és lázadás volt az ok, szenvedés és száműzetés az eredmény; mindkettő szívszaggató kiáltásra ösztönzi a prófétát.

11.05 A leszámolás napja

OLVASNIVALÓ: 
Jeremiás 51,1-26

JEREMIÁS PRÓFÉCIÁJÁNAK TANULMÁNYOZÁSÁT azzal fejezzük be, hogy megfigyeljük Isten emberekkel való bánásmódjának egy nagyon fontos jellegzetességét. Az 50-51. fej. témája a Babilon elleni ítélet Isten népével szembeni kegyetlensége miatt. A kép, amely a próféta szolgálatából kibontakozik, világos. A nemzet, egy olyan nép, amely arra volt kiválasztva, hogy szent legyen az Úrnak. Mivel vétkezett és ellenállt az Ő szavának, babiloni fogságba jutott, városát és templomát elpusztították. Ez igazságos ítéletet jelent! Az ennek végrehajtására használt eszköz Babilon pogány nemzete volt.

11.04 Szabadulás a börtönből

OLVASNIVALÓ: 
Jeremiás 38,1-28

JEREMIÁS SZOLGÁLATÁNAK EGYIK legszomorúbb vonása volt, hogy miközben az Úr üzenetét hirdette, indítékait annyira félreértették. A Júda és Babilon közti végső kimenetelt illetően az ő szava megbízható volt. „Ha kimégy a babiloni király fejedelmeihez, él a te lelked, és e város nem égettetik meg tűzzel." A másik lehetőség a teljes pusztulás volt, 17-18. v.

11.03 A könyv elégetése

OLVASNIVALÓ: 
Jeremiás 36,1-32

EZ A FEJEZET fontos betekintést ad abba, hogy a próféta az üzenet beszéddel történő kifejezéséről áttér az írott szóra. Az elmondott kijelentést Báruk héber könyvtekercsbe írta. Azt úgy olvasták, hogy közben letekerték. Az irattekercs pontos tartalma nincs megadva számunkra. De megírásának oka az a reménység volt, hogy Júda megtér, és elfordul gonosz útjairól, 3. v. Isten kész volt a megbocsátásra. Azt tükrözi, hogy Isten minden lehetőséget nyitva hagyott a megtérésre, mielőtt a büntetés lezúdulna. Az ítélet valójában nem szíve szerint való.

Tartalom átvétel