12.01 Vetés és aratás
A nép kiáltása: Hós 6,1-3, a visszatérő nép kiáltása. Tépetten és megverten a világ volt a temetője. Mindazáltal a száraz csontok újra megélednek majd, Ez 37.
A szomorú hívás: az Úr kétszer is kiált a 4. versben: „Mit cselekedjem veled?" Sem Isten jósága, sem dicsősége nem vezette őket megtérésre, Hós 6,4-5. Jóságuk csak gyorsan tovatűnő jótékonykodás és hamis formalitás volt, amely mentes a könyörülettől és Isten ismeretétől, Hós 6,4-6.