Skip to main content

Pál

11.19 Pál, a szenvedő és harcos katona

OLVASNIVALÓ: 
Cselekedetek 9,16; 2Korintus 11,24-28; 2Timóteus 3,11; 4,7

Pál életének és szolgálatának ez a szempontja már megtérésének idején elébe állt. Akkor megmondta neki az Úr Anániáson keresztül, hogy "mennyit kell néki az én nevemért szenvednie", Csel 9,16. Nem sokkal azelőtt tanúja volt István szenvedésének, szeretett zsidó nemzetének keze által. Figyelte azokat, akik halálra kövezték, és egyetértett halálával.

11.18 Pál, a teológus

OLVASNIVALÓ: 
Róma 1,11; 1Korintus 2,6-7; Efézus 3,3-4

Mostanában ismerjük fel azt a nagy teológiai képességet, amelyet Isten neki adott, hogy segítsen és tanítson másokat.

11.17 Pál, az igehirdető

OLVASNIVALÓ: 
1Korintus 9,16; Galata 1,15-16; 2Timóteus 1,8-11

Pál egyike volt az Újszövetség nagy igehirdetőinek. Megtérésétől kezdve Istentől kapott nagy vágya volt, hogy prédikáljon; ez nem olyasmi volt, amit meg kellett tanulnia. "Azonnal... visszanyerte látását; és... megkeresztelkedett.... Volt pedig Saulus a damaszkuszi tanítványokkal néhány napig. És azonnal prédikálta a zsinagógákban a Krisztust, hogy Ő az Isten Fia", Csel 9,18-20. Tudta, hogy Isten hívta el, "hogy hirdessem Őt a pogányok között".

11.16 Pál, az apostol

OLVASNIVALÓ: 
Cselekedetek 26,14-20; Galata 2,8-9

Pál apostolsága különleges volt melyet az Úrtől vett a damaszkuszi úton történt megtérése idején.

11.15 Pál, a polgár

OLVASNIVALÓ: 
Cselekedetek 21,39; 22,25; Filippi 3,20

Pál polgársága háromszoros volt, és át fogjuk ezt tekinteni, feltárva a fontossági sorrendet.

11.14 Pál, a farizeus

OLVASNIVALÓ: 
Cselekedetek 9,1-16; 23,6; 26,5

Tarzuszi Saul kitanult farizeus volt. Ifjúkori napjait Gamáliel lábánál töltötte, aki a törvény doktora volt. Arról van szó, hogy "az atyák törvényének pontossága szerint" tanult, Csel 22,3.

11.04 Lukács (1)

OLVASNIVALÓ: 
Kolossé 4,14; Filemon 24; 2Timóteus 4,11

A korai hagyomány forrásai egyhangúlag állítják, hogy a harmadik evangéliumnak és az Apostolok Cselekedeteinek a szerzője Lukács, bár egyikben sincs említve név szerint sehol sem. Hálásak vagyunk Lukácsnak a tökéletes Ember életéről szóló érzékletes beszámolójáért, valamint a Gyülekezet megszületésének megragadó leírásáért.

30. Hajótörés és megmenekülés Málta szigeténél

Igehely (történet): Hajótörés és megmenekülés Málta szigeténél ApCsel 2728  

Aranymondás:       Zsolt 37,39 Az igazak segítséget kapnak az Úrtól, erőt a szükség idején.

Óracél:                 Tudják azt, hogy minden körülmények között velük van az Úr, aki megszabadítja őket.

29. Pál szolgálata Efézusban

Igehely (történet): Pál szolgálata Efézusban ApCsel 19 

Aranymondás:       5Móz 18,10 Ne legyen köztetek olyan, aki a fiát vagy leányát áldozatul elégeti,

ne legyen varázslást űző, se jelmagyarázó, kuruzsló vagy igéző! Ne legyen átokmondó, se szellemidéző, se jövendőmondó, se halottaktól tudakozódó. Mert utálatos az Úr előtt mindaz, aki ilyet cselekszik.

06.04 Felkínált megigazulás

OLVASNIVALÓ: 
Róma 1,1-17

PÁL SOHASEM szűnt meg örvendezni annak a mérhetetlen kiváltságnak, hogy megkapta azt, amit az 5. versben a kővetkezőképpen nevez meg: „az apostolságot a hitben való engedelmességnek okáért, minden pogányok között". Az Ef 3,8-ban olvasható ragyogó szavai rögtön eszünkbe jutnak: „Nékem... adatott ez a kegyelem, hogy a pogányoknak (a nemzeteknek) hirdessem a Krisztus végére mehetetlen gazdagságát." Visszatér ugyanerre a szívderítő gondolatra abban a hatalmas doxológiában, amellyel ezt a levelet befejezi (Róm 16,25-26).

06.04 Bevezetés a Rómaiakhoz írt levélhez

OLVASNIVALÓ: 
Róma

VITATHATÓ, HOGY ez a magnum opus (egy olyan férfitól, aki feltehetőleg a legodaadóbb volt Krisztus minden szolgája között) mélyebb hatást gyakorolt-e a történelemre minden egyéb irodalmi műnél. Mindenesetre biztos, hogy amióta megírták, évszázadokon keresztül megszámlálhatatlan milliók voltak hálásak érte Istennek a benne rejlő mérhetetlen szabadságért és gazdagságért.

Itt van a teljes válasz arra az ősi kérdésre, hogy hogyan kerülhet az ember helyes kapcsolatba Istennel, és ez szenzációs kezelése azoknak az áldásos hatásoknak, amelyek az Istennel való jó közösségből áradnak.

06.03 Az utazás vége

OLVASNIVALÓ: 
ApCsel 28,1-31

PÁL ÉRKEZÉSÉT Rómába nem kísérte pompa vagy ceremónia; éppen ellenkezőleg, a pogányok apostola fogolyként érkezik. Mégis, az Apostolok Cselekedetei utolsó fejezetének minden eseménye feltűnő bizonyítéka Isten Igéje megbízhatóságának és Pál életére vonatkozó szándékai csúcspontjának.

06.02 Utazás Rómába

OLVASNIVALÓ: 
ApCsel 27,1-44

EGY DOLOG emelkedik ki ebben az izgalmas történetben: Isten képes megvédeni az övéit. Az Ő láthatatlan keze mindig vezeti és őrzi azokat, akik hozzá tartoznak, mert semmi sem történhet meg velük az Ő engedélye nélkül. Lukács műszakilag is nagyszerű beszámolója az utazásról több, mint a viharok és a hajótörés szemléletes leírása; megvilágítja Isten gondviselését Pál megőrzésében (24.42-44. v.). Ezenkívül illusztrálja a Szentírás pontosságát (a hajózási szakkifejezésekben mutatott pontosságában, 27-32.39-41. v.).

06.01 Kihívás egy királynak

OLVASNIVALÓ: 
ApCsel 26,1-32

ISTENÜNK SOHASEM téved. Emberi szempontból Pál visszatérése Jeruzsálembe szerencsétlen dolog volt; misszionáriusi munkája megszűnt, a zsidók elutasították, és úgy látszik, életpályájának végéhez ért. Isten azonban képessé tette, hogy prédikáljon különbőző hallgatóságok előtt, amelyek a csőcseléktől az uralkodóig terjedtek, az Úr Jézus Krisztust mindig felmagasztalva. Az utolsó bizonyságtétel a keresztyén igazság fenséges kijelentése, amely feltárja Isten jellemét az üdvözítésben.

05.25 Pál Efézusban

OLVASNIVALÓ: 
ApCsel 19,1-41

PÁL GONDOSAN feltételhez kötött ígérete, hogy visszatér Efézusba (18,20-21), harmadik missziós útja folyamán valósult meg (18,23-21,17). Lukács sok részletet közöl az apostol hosszú tartózkodásáról ebben a mágikus és babonás városban (8.10. v.), és ezt cselekedve segítőkészen illusztrálja azoknak a jellemvonásait, akik valóban tudomást vettek az evangéliumról.

05.23 Pál Athénban

OLVASNIVALÓ: 
ApCsel 17,1-34

JÉZUS KRISZTUS evangéliuma tud-e foglalkozni olyan hatalommal és hatásosan az intelligens emberekkel, ahogyan már mások esetében láttuk? Pál bebizonyítja, hogy tud. Átutazva Tesszalonikán (1-9. v.) és Béreán (10-15. v.), megérkezik az ókori kultúra és tudomány központjába, Athénba (16-34. v.). Ott bemutatja, hogy noha az üzenetet tekintve nem lehet megalkudni, annak előadása változhat, hogy megfeleljen valamilyen különleges hallgatóságnak. Így miközben a feltámadt Úr Jézust hirdeti mind a zsinagógában (2-3. v.), mind az Areopáguson (18.31.

05.22 Pál Filippiben

OLVASNIVALÓ: 
ApCsel 16,1-40

PÁL MÁSODIK missziós útja (15,36-18,22) új segítőtársak hozzájárulásával áldatik meg. Az újabb látogatás Listrába (1-5. v.) elvezet bennünket Timóteushoz, a későbbi szeretett munkatárshoz, míg a macedóniai hívás (6-11. v.) Lukács megérkezését jelzi (10. v.). Még jelentősebb, amit megfigyelhetünk, hogy a legnagyobb Segítőnek, a Szent Szellemnek szuverén joga van arra, hogy oda irányítsa szolgáit, ahova neki tetszik (6-7. v.).

05.19 Pál első feljegyzett igehirdetése

OLVASNIVALÓ: 
ApCsel 13,14-52

A PISIDAI Antiókhiában hangzott el Pál első feljegyzett igehirdetése. Minthogy ez mindenképpen ugyanolyan nevezetes, mint Péteré volt pünkösdkor, figyeljük meg néhány fontos jellegzetességét.

05.18 A modellgyülekezet

OLVASNIVALÓ: 
ApCsel 13,1-13

AZ APOSTOLOK Cselekedeteinek második fele nyomon követi a keresztyén hit elterjedését a pogány világban. Így olvasunk a Pálnak és Barnabásnak adott megbízatásról a munkára vonatkozóan (1-3. v.), és az első missziós utazás megkezdéséről (4-13. v.). De ne feledkezzünk meg annak a gyülekezetnek a tulajdonságairól sem, amelyet maguk mögött hagytak.

05.18 Péter és Pál szolgálati területének áttekintése

OLVASNIVALÓ: 
ApCsel 13-

Nyilvánvaló, hogy a 13. fejezet eleje a következő fázist jelenti Isten tervében a világ számára. A Mk 16,15-ben az Úr ezt mondta: „Elmenvén e széles világra'', de az ApCsel 1,8-ban ezt fokozatonként kellett megvalósítani; először: a helyi evangélizáció Samáriára terjedt ki, másodszor: a távoli munkának „a földnek mind végső határáig" kell eljutnia. Péter és mások voltak a helyi evangélisták; ott munkálkodtak, ahol az Úr elhívta őket, hogy „amint kit-kit elhívott az Úr, úgy járjon" (1Kor 7,17.20).

Tartalom átvétel