Skip to main content

Péter

11.23 Kornéliusz (2)

OLVASNIVALÓ: 
Cselekedetek 10,9-11,1

Lukács gondosan feljegyzi a küldöttség látogatását, amelyet Kornéliusz Joppéba küldött, valamint azt az egyedülálló megtapasztalást, amelyben Péternek része volt éppen akkor, amikor ők megérkeztek. Isten felkészítette választott szolgáját, hogy prédikáljon nekik, de Péter lassan tanulta meg Isten útjait ebben a dologban. Már látta, hogy Samária befogadja Isten beszédét, de még mindig késlekedett a pogányoknak prédikálni. Emiatt látta a "nagy lepedő" látomását, és hallotta az üzenetet: "Amit Isten megtisztított, te ne mondd tisztátalannak".

10.03 Péter anyósa

OLVASNIVALÓ: 
Máté 8,14-15; Márk 1,29-31; Lukács 4,38-39

Ez az asszony egyike a sok meg nem nevezett nőnek a Bibliában. Keveset tudunk róla, de ami le van írva a Szentírásban, az nagyon áldásos számunkra. Semmit sem tudunk származásáról, születési helyéről, férjéről vagy későbbi életéről, miután Jézus meggyógyította. Nem kétséges, hogy Krisztussal való találkozása életének legnagyobb pillanata volt.

09.19 Péter: pünkösdkor és utána

OLVASNIVALÓ: 
Cselekedetek 2,14-40

Tíz nappal az Úr mennybemenetele után eljött a pünkösd napja, és leszállt a Szent Szellem. Péter ekkor kiállt a tizeneggyel együtt és hatalmas erejű üzenetet mondott el, amely tele volt szentírási idézetekkel, tele volt a feltámadott Krisztussal - és az Ő dicsőségével. Minden nemzetből ezrek hallgatták az üzenetet, és közülük háromezer ember összetört és megtért.

09.18 Péter helyreállítása

OLVASNIVALÓ: 
János 20,1-10

Amikor az Úr meghalt, Péter előtt nyilván úgy tűnt, hogy valóban eljött a vég. Vele együtt el voltak temetve az ő reményei és törekvései is. A kereszt úgy jött, mint egy nagy megrázkódtatás, de még nagyobb megrázkódtatás volt, ami következett - a feltámadás! A harmadik nap reggelén az Úr Jézus feltámadt a halálból. Amikor megjelent először Máriának, megkérte őt, hogy vigyen üzenetet a tanítványoknak és Péternek. Rövidesen meg fogják őt látni Galileában. A Péterre való külön utalás arra szolgált, nehogy azt gondolja, hogy elbukása miatt már nem méltó, hogy tanítványnak nevezzék.

09.17 Péter: magasságok, mélységek

OLVASNIVALÓ: 
Máté 16,13-28; 17,1-8

Péter határozott követője volt az Úr Jézusnak, bár időnként inkább fegyelmezetlen, ami lelkesedésben, vagy kétségbeesésben nyilvánult meg. Az Úr, amikor Cézárea Filippinél együtt volt a tanítványokkal, meg akarta tudni, hogy valójában mit gondol róla a világ, különösen pedig a tanítványok: "Ti kinek mondtok engem?" Még ma is szeretné tudni a mi gondolatainkat Önmagáról. Némi tétovázás után Péter meggyőződéssel vallja a következőket: "Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia".

09.16 Péter: halászat és lábmosás

OLVASNIVALÓ: 
Máté 17,24-27; 18,21-22; János 13,1-17

Péter mindig kész volt megvédeni Mesterét bármilyen támadás vagy kritika ellen. Amikor válaszra kényszerítették a templomadó megfizetésével kapcsolatban, ő nyomatékos "igennel" válaszolt. Az Úr elmondja Péternek, hogy a fiak, mint Ő maga is, szabadok, és nem kell fizetniük. Ezt alkalmazza Péterre is - mindketten fiak! Leküldi a tengerhez egy horoggal. Péter felfedezi, hogy az első kifogott halnak a szájában van a megfelelő adópénz. Fiúnak lenni megtiszteltetés, és sok felelősséggel jár.

09.15 Péter jár a vízen

OLVASNIVALÓ: 
Máté 14,23-36

Nem sokkal az ötezer ember megvendégelése után a tanítványok beszálltak a csónakokba, hogy átkeljenek a Galileai-tengeren. Nehezek voltak a körülmények, és a sok evezés ellenére keveset haladtak előre. Hamarosan észrevettek egy alakot, aki nyilvánvalóan a vízen járt. Néhányan azt hitték, hogy az valami kísértet, de végül Péter rájön, hogy csak az Úr lehet. Arra kéri az Urat, hogy hozzá mehessen, és igen nagy bátorsággal kiugrik a hajóból, és szilárdan az Úrra nézve úgy találja, hogy ő is jár a vízen! A tenger és a szél miatt azonban leveszi szemét az Úrról.

09.14 Péter találkozik az Úrral

OLVASNIVALÓ: 
Lukács 5,1-11; János 1,40-42

Simon Péter társtulajdonos volt egy sikeres halászatban a Galileai-tenger mellett, Bétsaidában. Voltak más társaik is - András, Jakab, János és Zebedeus. Alkalmaztak számos felbérelt szolgát is. Egy napon Péter testvére, András azt állította, hogy találkozott egy emberrel, aki a Messiás! A neve Jézus, és András elvezette Pétert hozzá a legközelebbi alkalommal. Péter tehát egy személyhez vonzódott - nem valamilyen felekezethez, kultuszhoz vagy új valláshoz -, hanem Jézushoz. Egy személyhez való hűség, és a benne való bizalom sokkal erősebb, mint bármilyen szervezethez valaha is lehetne.

11.18 Az úr napja el fog jönni

OLVASNIVALÓ: 
2Péter 3,1-18

AZOK a kellemetlen dolgok, amelyeket Péternek el kellett mondania, majdnem befejeződtek, és most gondolhat a szentekre, akiket ebben a fejezetben négyszer „szeretteimnek" nevez. Az emlékezés Isten Igéjére mindig megmozgatja az őszinte elmét. A hamis tanítók hiábavalóságainak dagályos szavai között ott éktelenkedett a következő kérdés is; „Hol van az ő eljövetelének ígérete? Mert amióta az atyák elhunytak, minden azonképpen marad." Nekik, mint mindenki másnak, ott volt az Ószövetség, hogy olvassák, de szándékosan tudatlanok lettek annak igazsága felől.

11.17 Elhagyták a helyes utat

OLVASNIVALÓ: 
2Péter 2,11-22

EZEK a hamis tanítók olyan dolgokba fogtak, amiktől még az angyalok is féltek, semmibe vették e hatalmas teremtmények példáját, és eközben félállativá váltak, az állatokhoz hasonlóan viselkedve, amelyeknek teljes élete így foglalható össze: megszületett... megfogták és elpusztították (12. v ).

10.16 Lesznek közöttetek hamis tanítók

OLVASNIVALÓ: 
2Péter 2,1-10

AMIKOR ISTEN igazságban szól, a Sátán azt követően hazudik (pl. 1Móz 3,4). A Sátán a hamisítás nagy kezdeményezője - megvannak a maga hamis prófétái (Mt 24,11); hamis Krisztusai (Mt 24,24); hamis apostolai (2Kor 11,13); hamis testvérei (2Kor 11,26; Gal 2,4), valamint hamis tanítói, ahogyan Péter most figyelmeztet. De figyeljük meg, milyen ravasz a Sátán, mert ez most a tanítói korszak, amikor az apostolok és a próféták alapvető munkája már befejeződött (Ef 2,20); ezért a Sátán most hamis tanítókkal próbál megtéveszteni, nem hamis apostolokkal vagy prófétákkal.

11.15 Sötét helyen világító szövétnek

OLVASNIVALÓ: 
2Péter 1,12-21

HA AZ ERŐSÍTÉS biztosítja az olvasónak a szellemi felkészültséget az eljövendő csatához, akkor az olvasás élesíti szellemi felfogóképességét. A Szentírásra, és különösen a próféciákra figyeljenek (19. v.), mert először is ragyogni fognak, mint lámpások a sötét helyen (vö.: Zsolt 119,105), ami nélkülözhetetlenné teszi őket sötét napokban; másodszor, mert azok az írójukban lakó Szent Szellem ihletéséből származnak, és nem Isten üzenetének emberek általi egyéni értelmezései. Ezek tehát hatásos fegyverek a hamis tanítás elleni harcban (Ef 6,17).

11.14 Erősíteni, amit isten elkészített

OLVASNIVALÓ: 
2Péter 1,1-11

PÉTER SZOLGÁLATA az 1. fejezetben az, hogy emlékeztessen, különösen arra, amit Isten adott a szenteknek:

-          Mindenki egyenlő, drága hitet kapott, 1. v.

-          Az Ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, ami az életre és a kegyességre való (arra vonatkozik, kell hozzá), 3. v.

-          Igen nagy és becses ígéretekkel ajándékozott meg bennünket... Kikerülve a romlottságot, 4. v.

11.14 Bevezetés Péter második leveléhez és Júdás leveléhez

OLVASNIVALÓ: 
2Péter, Júdás

PÉTERNEK a második levelében két fő üzenete van, mindkettő azzal kapcsolatos, amit az Úr megtehet. Először: „Meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésekből", másodszor: „a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani” (2,9). Indítást kapott arra is, hogy prófétai módon azokról a dolgokról beszéljen, amiknek a jövőben kell történniük; éspedig a hamis tanítók megjelenéséről (2,1); hitetésük kezdeti sikeréről (2,2); de végső gyors megítéltetésükről is (2,1; 3,7).

11.13 A nyáj legeltetése

OLVASNIVALÓ: 
1Péter 5,1-14

AZ ÚR kegyelmes szolgálata Péter felé mind a helyreállításban, mind a jogaiba való visszahelyezésben nagyon drága és bátorító. Az Úr imádkozott érte, nem azért, hogy el ne bukjon magabiztossága miatt, hanem hogy el ne fogyatkozzék a hite. A dolog gyökere, a hite megmaradt (Lk 22,31-34). De Péternek „meg kellett térnie", és nagyon hatásosan újra meg kellett bízni őt (Jn 21,15-22). Péter háromszor ismételte: „Uram, te tudod, hogy szeretlek téged", és az Úr háromszor válaszolt: „legeltesd bárányaimat... nyájamat".

11.12 Isten minden dologban megdicsőült

OLVASNIVALÓ: 
1Péter 4,10-19

MINDEN HÍVŐ ember kapott legalább egy ajándékot (karizmát). Az ajándékok „különfélék", mivel sok és változatos ajándék van (10. v.; Róm 12,3; 1Kor 12.,11; Ef 4,7).

Az 1Kor 12-ben, a Róm 12-ben, az Ef 4-ben megadott listákban, és itt a 10-11. versben húsz vagy még több ajándék van, es ezek a listák nem jelentik azt, hogy mindenre kiterjednek.

11.11 Az időnk hátralévő részét Isten akaratáért éljük

OLVASNIVALÓ: 
1Péter 4,1-9

ÉLETÜNK, MINT hívő embereké, világosan kettéválik a „múlt időre" és „időnk hátralévő részére". A döntő tényező az újjászületés volt (1,23; 2Pt 1,4). A „Krisztus vérével való meghintés" elkülönített bennünket az Úr számára (1Pt 1,2). Régen ezt mondta Isten: „különbséget (megváltást) teszek az én népem között" és Egyiptom között (2Móz 8,23). Megtérésünk előtti napjainkban semmit sem mulasztottunk el, hogy szorgalmasan dolgozzunk a pogány élet szándékos céljáért (akaratáért), amely elbukott állapotunk sokféle lealjasult vágyakozását elégítette ki (1Pt 4,2).

11.10 A jó lelkiismeret válasza

OLVASNIVALÓ: 
1Péter 3,13-22

ITT ISMÉT utalást találunk a szenvedésre a lelkiismeret kedvéért és azért a szent névért, amelyet megvallottak. Általában azoknak, akik buzgók (vagyis lelkesedők) a jóra, nem számítanak bántalmazással (13. v.). Azonban olyan időkben, amilyenekre itt hivatkozott, valójában szenvedhettek jócselekvésért is (17. v.)! A világ megbízhatatlan, és egy üldöző világ kegyetlenül megbízhatatlan (ApCsel 14,11.19; Mk 3,5-6).

11.09 Isteni rendelkezések

OLVASNIVALÓ: 
1Péter 3,1-12

 

A TÖRVÉNYTELENSÉGEK és az engedetlenségek ezekben a végső időkben megnövekednek, és előhozzák azt a törvénytiprót is, aki önmagában összpontosítja majd az Isten rendje ellen fellázadó állandó emberi magatartást (2Thesz 2). De az isteni rendelkezéseknek történő engedelmesség nagyon illendő a hívőkhöz, akik azt vallják, hogy elismerik Őt, Aki szuverén a maga megoldásaiban. Az jó a társadalomnak, ha minden emberi rendeletnek engedelmeskednek az Úrért (1Pt 2,13), és a szolgák engedelmeskednek uraiknak.

11.08 Idegenek és vándorok

OLVASNIVALÓ: 
1Péter 2,11-25

A HÍVŐ ember az Úrral kapcsolatba kerülve rájön, hogy idegen a világban, mert a világ nem ismeri őt, ahogyan nem ismeri Urát sem (2,11; 1Jn 3,1).

Ábrahám, a „héber" (ami azt jelenti, hogy „átmenő", vagy „az ember a másik oldalról"), készségesen megvallotta másoknak, hogy ő mennyei városra várakozott, és zarándok volt. így nem szégyellte Isten, hogy Istenének neveztessék (Zsid 11,16).

Tartalom átvétel