Skip to main content

védekezés

11.23 Eltérítés Istentől

"Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk, mert igen elteltünk gyalázattal" (Zsolt 123,3).

08.30 Üldözés, megtartás és békesség

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 120,1-122,9

A ZSOLTÁR 120-134 tizenöt zsoltárnak olyan csoportját alkotja, amelyek mindegyikének fejléce a következő: „Grádicsok éneke", vagy ahogyan az angol fordítás közli: „Emelkedő utak éneke". Különböző módon alkalmazták ezeket. Némelyek úgy gondolják, hogy a Jeruzsálembe felmenő törzsek énekelték őket az évenkénti ünnepekre tartó útjukon. Mások azt hiszik, hogy akkor hangzottak el, amikor Izráel visszatért a babiloni fogságból, Zsolt 126,1. Úgy tűnik, három csoportba vannak rendezve. Mindhárom csoportban emelkedő mozgás van.

07.19 A kincs megőrzése

OLVASNIVALÓ: 
Ezsdrás 8,1-36

AZ ÚR EDÉNYEINEK vissza kellett térniük Jeruzsálembe. Az úton veszély leselkedhetett rájuk, ezért Ezsdrás böjtöt hirdetett, és védelmet kért az Úrtól, 21.23. v. A böjtölés a mély megalázkodás külső jele volt, valamint az Úrtól való függőségük kifejezésre juttatása. A megőrzés, valamint védelem szükségességét teljesen elismerte az összegyülekezett társaság, és mindkettőt tekintve az Úrban bíztak. Ezsdrás tudta, hogy az Úr a legjobb védelem, és nem kért katonai kíséretet, 22. v.

02.05 A Vörös-tengernél

OLVASNIVALÓ: 
2Mózes 14,1-31
A 13. FEJEZETBEN Isten „kerülő úton vezette... a népet", 18. v. Meg kellett tanulniuk, hogy ez a kerülő út volt a „helyes út", Zsolt 107,7. Isten az Ő szuverén módján különösen veszélyes helyre vezeti őket. Ott a tenger, a fáraó és körös-körül a hegyek - be voltak kerítve, és Isten hozta őket ide. Igen, Ő tudta, hogy mit fog mondani a fáraó, 3. v. és mit fog tenni, 8-9. v. Izráel esetében, és a miénkben is a „vak hitetlenség bizonyosan tévelyeg, és hiába fürkészi az Ő cselekedeteit". Nem eléggé emelték fel szemüket, 10.v.
Tartalom átvétel