08.28 Bocsáss meg!
„Legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, mint Isten is a Krisztusban megbocsátott nektek" (Ef 4,32).
(megegyezés) Készség arra, hogy megbocsássuk a vétkeket, elnézzük az ellenünk elkövetett rosszat, és nem táplálni vágyat a visszafizetésre. Átadni Istennek, és teljesen elfelejteni. Emlékezni arra, hogy elengedtem. Béketűrés: ne sértődj meg. Megbocsátás: ne tartsd fenn a sértődést.
„Legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, mint Isten is a Krisztusban megbocsátott nektek" (Ef 4,32).
Jób 33,14-28
Jób három barátja megpróbált segíteni neki, de nem értették meg, mire van szüksége. Most ifjabb barátja, Elihu érezte indíttatva magát, hogy beszéljen. Ebben az igeszakaszban elmondja Jóbnak, hogyan beszél Isten az emberekhez saját érdekükben, hogy megmentse őket a haláltól, és elvezesse őket az Isten előtti bűnbánó állapotra.
"Nem perel mindvégig, nem tart haragja örökké" (Zsolt 103,9).
Isten olykor megfedd bennünket. Ha ezt nem tenné, nem lenne az a bölcs Atya, aki figyelemmel van oktalan, tévelygő gyermekeire. Feddése fájdalmasan érinti azokat, akik hűségesek akarnak lenni, mert érzik, mennyire megérdemlik a szidást, és milyen hálátlan dolog volt tőlük, hogy megszomorították Atyjukat. Mi már tudjuk, mit jelent ez a feddés, és meghajolunk az Úr előtt, őszintén megbánva, hogy megharagítottuk.
"Azokban a napokban, abban az időben - így szól az Úr - keresni fogják Izráel bűnét, de nem lesz, és Júda vétkeit, de nem fogják találni, mert megbocsátok azoknak, akiket meghagyok" (Jer 50,20).
Valóban dicsőséges szózat ez! Tökéletes bűnbocsánatot ígér a bűnös Izráelnek és Júdának. Úgy eltörli bűnüket "mint a felleget" (Ézs 44,22), nem találják, nem lesz többé. Dicsőség legyen a kegyelem Istenének!
„De megalázza magát népem, amelyet az én nevemről neveznek, ha imádkoznak, keresik az én orcámat, és megtérnek gonosz utaikról, én is meghallgatom a mennyből, megbocsátom vétküket, és meggyógyítom országukat" (2Krón 7,14).
Tévelygő emberek vagyunk, még ha az Úr nevét viseljük is. Milyen nagy kegyelem, hogy az Úr mégis kész megbocsátani nekünk. Ezért valahányszor vétkezünk, siessünk Isten kegyelmének trónusához és kérjük bocsánatát.
"Oltalmazom, mert ismeri nevemet" (Zsolt 91,14).
"Ne mondd: Megfizetek a rosszért! Reménykedj az Úrban, Ő megsegít téged" (Péld 20,22).
Ne siesd el! Csillapodjék haragod! Ne mondj és ne tégy semmit a sérelem megtorlására! Nem cselekszel bölcsen, ha botot ragadva harcolod meg a magad harcát, és főként nem az Úr Jézus szellemében cselekszel. Nemesebb dolog megbocsátani és elfelejteni a sérelmet. A sérelem tartogatásával és a bosszú fontolgatásával akadályozod a régi sebek gyógyulását, és új sebeket ejtesz. Jobb elfelejteni és megbocsátani.
Igehely (történet): A gonosz szolga Mt 18,21-35
Aranymondás: Mt 6,12 Bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
Óracél: Értsék meg a másoknak való megbocsátás fontosságát.
A parton ültünk némán, néztük a folyót, ahogyan a sötétben úszó fényektől megcsillantak lágy hullámai....