Skip to main content

szenvedés

02.28 Idegen

Dátum: 
2018.02.28

Zsoltárok 69,6-13

11.19 Pál, a szenvedő és harcos katona

OLVASNIVALÓ: 
Cselekedetek 9,16; 2Korintus 11,24-28; 2Timóteus 3,11; 4,7

Pál életének és szolgálatának ez a szempontja már megtérésének idején elébe állt. Akkor megmondta neki az Úr Anániáson keresztül, hogy "mennyit kell néki az én nevemért szenvednie", Csel 9,16. Nem sokkal azelőtt tanúja volt István szenvedésének, szeretett zsidó nemzetének keze által. Figyelte azokat, akik halálra kövezték, és egyetértett halálával.

09.27 János leckéje az alázatról

OLVASNIVALÓ: 
Máté 20,20-28; Márk 10,35-45

Az anyák hajlamosak a legjobbat akarni gyermekeiknek, és ebben a dologban Salome, fiainak, Jakabnak és Jánosnak érdekében kéréssel fordul Jézushoz. Ez az volt, hogy a két fiú kapja meg a fő helyeket, közvetlenül az Úr jobb és bal keze felől a dicsőségben. Elsőbbséget akartak az eljövendő messiási Királyságban.

09.11 A bölcsek

OLVASNIVALÓ: 
Máté 2,1-2.7-12

Nem tudjuk megmondani, hány bölcs férfi volt ott. Azt sem tudjuk pontosan, honnan jöttek - talán Perzsiából; lehet, hogy Babilonból. Minden bizonnyal pogányok voltak, és ez nagyon szép - Újszövetségünkben első kérdésük ez volt: "Hol van Ő?", és ezt kérdezik majd a Messiást kereső pogányok is. A bölcsek kérdésére a válasz bizonyos értelemben az Újszövetség többi része, amely a kereső lelkeket mindig az Üdvözítőhöz irányítja.

08.08 Szenvedések közt

Dátum: 
2018.08.8

Milyen üldöztetéseket viseltem el, és mindegyikből megszabadított az Úr! (2Tim 3,11)

Jézus Krisztus előre felkészítette Pált, hogy sokat kell majd az ő nevéért szenvednie. Az apostol az utolsó levelében így emlékezik vissza: milyen üldöztetéseket viseltem el! Azonban soha nem dicsekedett szenvedéseivel, és nem panaszkodott miattuk. Vállalt mindent Krisztusért és mások üdvösségre segítéséért.

08.01 Bildád

OLVASNIVALÓ: 
Jób 8,1-22

Bildád volt a második Jób három barátja közül. "Suahi"-nak nevezték, ami feltehetően azt jelenti, hogy shuah-i volt. Ez egy terület abban a tartományban, amelyben Shuah, Ábrahám fia letelepedett, 1Móz 25,2,6. Ezért bölcs férfiak országából jött, 1Kir 4,30. Részt vett mindhárom vitában, amelyet a barátok Jóbbal folytattak, 8., 18., és 25. fej. Három beszéde igen súlyos tónusú; kevésbé, mint Czófáré, de jobban, mint Elifázé. Bildád beszédei nagyjából azt visszhangozzák, ami Elifáz véleménye, de szenvedélyesebbek, 8,2; 18,3-4, mert Jób érveit elutasítja.

07.30 Jób (6)

OLVASNIVALÓ: 
Jób 42,1-17

Jób eljutott annak megértésére, hogy a szenvedéssel szembeni helyes magatartás nem a kétségbeesés, hanem az imádat és az akarat, önmagunk feladása. Megtanulta "az Úrtól való végét" (az Úr szándékát), amely teljesen új megvilágításba helyezte számára Isten fenségét, dicsőségét és irgalmát, Jak 5,11. Amikor az Úr kinyilatkoztatása lenyűgözte, így kiált: "Tudom, hogy te mindent megtehetsz, és senki téged el nem fordíthat attól, amit elgondoltál." 42,2. Kijelenti: "Tudom", 2. v.; "hallottam felőled, most pedig... látlak", 5. v.

07.28 Jób (4)

OLVASNIVALÓ: 
Jób 2,1-10

Az első fejezetben a Sátán támadásai Jób családja és javai ellen irányultak, de a második fejezetben Jób személyére teszi rá a kezét. Itt Isten szuverenitását ismét hangsúlyozza az Ige, 2,1. A Sátán megjelenik az Úr előtt, miután kudarcot vallott abban, hogy Jóbot bűnre csábítsa. Az Úr ismét megkérdezi a Sátánt, hogy megfigyelte-e szolgáját, Jóbot, akiről ismét elismerően nyilatkozik, de azt is hozzáteszi, hogy Jób még mindig feddhetetlen maradt, annak ellenére, hogy a Sátán súlyos próbának tette ki, 3. v.

07.25 Jób (1)

OLVASNIVALÓ: 
Jób 1,1-5

Lehetséges, hogy Jób könyve a legrégibb könyv, amelyet a Szentírás tartalmaz, és lehet, hogy a legrégibb az egész világon. Az egyik legősibb problémával foglalkozik: Miért szenved az igaz ember? Az igaz Jób szenvedésének titka eszünkbe juttatja azt a valakit, aki nagyobb, mint Jób, aki szenvedett, "mint igaz, a nem igazakért", 1Pt 3,18. Sokan úgy gondolják, hogy Jób magas kort ért meg, Jób 42,16 még Ábrahám ideje előtt, és a történetet Mózes 1. könyve 11. és 12. fejezete közé helyezik. Az özönvízre utalás történik a 22,15-17-ben.

05.21 Eső, felhő nélkül?

Dátum: 
2018.05.21

"Ha megtelnek a fellegek, esőt hullatnak a földre" (Préd 11,3).

Akkor hát miért félünk a felhőktől, amelyek most elhomályosítják egünket? Igaz, egy időre eltakarják a napot, de nem oltják ki. Kisüt az nemsokára. Ugyanakkor ezek a sötét felhők telve vannak éltető esővel. Minél feketébbek, annál bőségesebben árad majd belőlük az eső. Hogyan várnánk esőt felleg nélkül?

24. Jézus Krisztus Isten szenvedő szolgája

Igehely (történet): Jézus Krisztus Isten szenvedő szolgája Zsolt 22; Ézs 50,6; Ézs 53 

Aranymondás:                Ésa 53,5 Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen,

az ő sebei árán gyógyultunk meg.

01.28 Felkészítés a szenvedésre

Dátum: 
2018.01.28

A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot. (Jn 16,33)

„Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak" - mondta Jézus egyszer tanítványainak (Jn 15,20). Erre azonban fel is készítette őket. Mai tanítványai is erőt meríthetnek ebből.

01.27 Miért?

Dátum: 
2018.01.27

Csak hírből hallottam rólad, de most saját szememmel láttalak. Ezért visszavonok mindent, bűnbánatot tartok... (Jób 42,5-6)

Jób istenfélő ember volt, mégis egyszerre annyi csapás szakadt rá, hogy alig tudta elviselni. Gyermekeire ráomlott a ház, és mind odavesztek. Utána elveszítette minden vagyonát, fájdalmas betegség támadta meg, és még a felesége sem állt igazán mellette. Szíve tele volt kérdésekkel, amelyek mind így kezdődtek: miért?

01.26 A hívő ember szenvedése

Dátum: 
2018.01.26

Szenvedjétek el a fenyítést, hiszen úgy bánik veletek az Isten, mint fiaival. (Zsid 12,7)

Meglepő megfigyelés, hogy Isten gyermekeinek sokszor még több szenvedésben van részük, mint a nem hívőknek. Mit mond erről a Biblia?

1. Ennek egyik oka az, hogy a hívők általában érzékenyebbek mások szenvedésére. Nekik fáj az, ha emberek veszekednek, ha egymás gyengeségével visszaélnek, ha bárhol a világon tragédiák történnek. Ők sírnak a sírókkal. S fáj nekik az is, hogy sokan nem ismerik Istent.

01.25 A szenvedés oka és célja

Dátum: 
2018.01.25

Ekkor magába szállt és ezt mondta: Az én apámnak hány bérese bővelkedik kenyérben, én pedig itt éhen halok! (Lk 15,17)

Nyomorúságaink idején gyakran feltesszük a kérdést: miért van szenvedés? Mi a szenvedések valódi oka? És van-e értelme? Ha Isten szeret, miért engedi, hogy ártatlan embereket megkínozzanak, kicsi gyerekek éhen haljanak, mások tehetetlen beteggé váljanak, életük delén meghaljanak?

Istennel a szenvedés kohójában

Szerző: 
Timothy Keller

Miért engedi meg Isten a szenvedést? – ez az ősi kérdés az idők kezdete óta hívőknek és nem hívőknek egyaránt állandóan fejtörést okoz.

istennelaszenvedeskohojaban.jpg

12.05 Szenvedés Őérette

OLVASNIVALÓ: 
Jelenések 2,8-11

URUNK EZT mondta tanítványainak: „E világon nyomorúságtok lesz" (Jn 16,33). A szmirnai gyülekezet bizonyította ennek a próféciának az igazságát, és nekik, valamint mindazoknak, akik hozzájuk hasonlóan szenvednek, az együttérzésnek és bátorításnak ezt az üzenetét küldi. Ő az „első és utolsó", az Örökkévaló, és ez szembe van állítva a nyomorúság tíz napjával, a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünkkel (2Kor 4,17). Népéből némelyeket halálra fognak adni, de Ő önmagát adta halálra, megfosztva a halált annak fullánkjától, és diadalmaskodott a halál felett, mert Ő volt az Élő, Aki beszélt.

10.27 Megnyugvás a szenvedésben

OLVASNIVALÓ: 
Jerémiás 15,1-21

JEREMIÁS SZOLGÁLATÁNAK volt két elkerülhetetlen következménye. Beteljesedett Istennek az a szándéka (a), hogy nyakas népét megítélje, és (b) ezt keserű üldöztetés követte amiatt, hogy Jeremiás hűségesen hirdette az üzenetet. Figyeljük meg gondosan az 1-11. vers hangnemét. Látszólag mennyire sötét minden. Isten meghirdette, hogy még a legnagyobb közbenjárók, Mózes és Sámuel sem fordíthatnák el az eljövendő ítéletet, 1. v. A büntetés eszközei tervbe lettek véve és elő vannak készítve.

10.15 A szenvedés és a dicsőség

OLVASNIVALÓ: 
Ézsaiás 53,7-12

A negyedik versszakban, 7-9. v. a próféta beszél. Itt egy sor figyelemre méltó prófécia található, amely mind beteljesedett a keresztrefeszítés napján: vallatása a Szanhedrin előtt, 7. v., kivégzése, 8. v., eltemetése, 9. v. Vallatói előtti hallgatását megemlíti a Mk 14,60-61; Lk 23,9; halála, vagy „kivágatása" meg van írva a Dán 9,26-ban, eltemetése pedig a Jn 19,38-42-ben. A héber „halál" szó többesszámban van, 9. v. Ebben a többes számban a Szent Szellem azt a tényt közli, hogy halála átfogóbb jellegű volt, mint egy római kivégzés.

Tartalom átvétel