04.21 Tanítványság
„A tanítvány nem feljebb való a mesterénél; aki pedig teljesen felkészült, az lesz olyan, mint a mestere." Lukács 6,40
„A tanítvány nem feljebb való a mesterénél; aki pedig teljesen felkészült, az lesz olyan, mint a mestere." Lukács 6,40
Efezus 4,11-16
Ézsaiás 50,4-7
„Aki pedig csak egyetlen pohár friss vizet is ad inni egynek e kicsinyek közül, mert az tanítvány: bizony, mondom néktek, semmiképpen sem fogja elveszteni jutalmát" (Mt 10,42).
Ennyit igazán megtehetek. Valami jót az Úr szolgáival. Az Úr tudja, hogy szeretem mindannyiukat, és tisztesség lenne számomra, ha a lábukat megmoshatnám. A Mesterükért szeretem a tanítványokat.
Igehely (történet): Jézus kiküldi 12 tanítványát Mt 10; Mt 28,18-20
Aranymondás: Mk 16,15 Menjetek el szerte az egész világba,
hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.
Óracél: Értsék meg, hogy Jézus minden hívőt elhívott az evangélium hirdetésére.
Központi üzenet: Jézus mindenkire bíz feladatot.
Igehely (történet): Mt 9, 9-13: Máté elhívása
Aranymondás/kulcsige: Lk 19,10: "Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet."
Óracél: Értsék meg, hogy Jézus szereti a bűnös embert, és hogy Jézus szereti és életközösségre hívja a magára hagyott, elutasított, megvetett embert is, hogy tanítványa legyen!
Minimum követelmény: Tudjon néhány tanítványt felsorolni, és eredeti szakmájukat is
Volt egyszer egy király, aki egy magas hegy tetején lakott. Összes hű alattvalója lent élt a völgyben. A hegy csúcsán álló palotához egyetlen meredek, kanyargós út vezetett a hegy oldalán. A király szerette alattvalóit, és azok is szerették őt, úgyhogy minden nap meglátogatta őket. Az út nagyon veszélyes volt le a hegyről, de a királynak volt egy megbízható embere, aki a kocsit hajtotta.
Egyik nap meghalt a kocsis, és kihirdették az egész királyságban, hogy a királynak új kocsisra van szüksége. Versenyt hirdettek, hogy a legméltóbb ember nyerhesse el ezt az állást.
E könyv célja, hogy visszavezessen bennünket az újszövetségi keresztyén életre, hogy úgy éljünk, amint azt Jézus tanította, és ahogy a korai Egyház is élt. Meggyőződésem, hogy minden tanítvány hívő, de nem minden hívő tanítvány! Jézus egész világosan tanítványságra hív minden hívőt. Ha hívására nem válaszolunk, híjával leszünk az Ő tökéletes akaratának, és célt tévesztünk, mert nem úgy éljük a keresztyén életet, ahogy azt valóban élnünk kellene!
Maszkom, vagy lényem „hasonlít” Jézushoz?
Egy mélyen hívő ember, egyszer azt ajánlotta mindazoknak, akik Krisztusra hasonlítva akarnak szót váltani emberekkel, hogy három dolgot vegyenek halálosan komolyan. Jó volna, ha meg is fogadnánk tanácsát. Nos, mi ez a három dolog?
- Az egyik az, hogy lehetőleg mindennap vegyük észre Jézus figyelmeztetését:
„DE mondom nektek, hogy minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján.” (Máté 12:36).
Egy turistacsoport bejárta Európát, ellátogatva a történelmi helyekre. Lenyűgözte őket, hogy milyen sok kis falu volt nagy művészek, költők, zeneszerzők és politikai vezetők szülőhelye. Amikor egy különösen festői szépségű falucskában sétáltak, az egyik turista odament egy férfihoz, aki az egyik épület előtt ült, és megkérdezte: „Elnézést... születtek ebben a faluban nagy emberek?"
Az idős ember egy pillanatig gondolkodott, aztán így felelt: „Nem. Csak nagyszerű kisbabák!"