Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!
01.19 Vallást tévő száj, hívő szív
"Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz" (Róma 10,9).
A szánkkal vallást kell tennünk. Megtettem ezt már? Tettem már vallást az Úr Jézusról, mint Megváltómról, akit Isten feltámasztott a halálból, és Isten akarata szerint tettem ezt? Feleljünk őszintén erre a kérdésre!
12.07 A filippi börtönőr
ApCsel 16,16-40
Aligha gondolta a filippi börtönőr, hogyan változik meg majd az élete, miután két utolsó foglyát bezárta. Számára ez szokásos munkanap volt. A helyi forrongás két vendéget eredményezett a börtön számára, ő pedig örült, hogy szívességet tehet és biztosíthatja az elhelyezési lehetőséget, noha a legrosszabbat, ami a rendelkezésére állt! Egész nap végezte a munkáját - valószínű lelkiismeretes ember volt és éjszakai álomba merült, nem is sejtve, hogy ő az egyike annak a néhány híres embernek a Szentírásban, akiknek álmát az Úr szakította félbe.
11.23 Kornéliusz (2)
Cselekedetek 10,9-11,1
Lukács gondosan feljegyzi a küldöttség látogatását, amelyet Kornéliusz Joppéba küldött, valamint azt az egyedülálló megtapasztalást, amelyben Péternek része volt éppen akkor, amikor ők megérkeztek. Isten felkészítette választott szolgáját, hogy prédikáljon nekik, de Péter lassan tanulta meg Isten útjait ebben a dologban. Már látta, hogy Samária befogadja Isten beszédét, de még mindig késlekedett a pogányoknak prédikálni. Emiatt látta a "nagy lepedő" látomását, és hallotta az üzenetet: "Amit Isten megtisztított, te ne mondd tisztátalannak".
09.14 Pál megbízta Timóteust
1Timóteus 1,1-11
A LEVÉL jellegét Isten üdvözítő volta adja meg. Ez az üdvösség szélesebb értelemben szerepel, messze túllépve a hívő embernek a bűn rettenetes végzetétől való megváltásán, egészen a vég nélküli dicsőségig.
09.12 A bizalom szavai
2Tesszalonika 2,13-17
EZ az igeszakasz a hála újabb kifejezésével kezdődik a tesszalonikai hívőkért. Ebben a hálaadásban egy kedves vonás van. Pál nem azért ad hálát Istennek, amit őérte tettek, vagy az ő reagálásukért arra, amit ő tett értük. Isten bennük és értük végzett munkájának bizonyságaira tekintett - arra, ami túlmutatott az emberi tevékenységen. Hálát adott Istennek velük kapcsolatos csodálatos szándékaiért. „Hálaadással tartozunk", mondta; kötelességük volt hálát adni Istennek értük. Ők az Úr által szeretett testvérek voltak.
08.26 Jónás 1
Jónás 1
A Jónásra vonatkozó első feljegyzésből megtudjuk, hogy Gát-Héferből származik, amely néhány mérföldre helyezkedett el Názárettől, 2Kir 14,25. Ninive Asszíria fővárosa volt, és a niniveiek kegyetlenségét, amely együtt járt bármilyen ellenség könyörtelen elnyomásával, jól ismerték. Senki sem tudta legyőzni őket, és ellenségeik számára csak az a remény maradt, hogy Isten ítélete lesújt rájuk.