Skip to main content

Jézus

12.04 Ő „lett nekünk"

„Krisztus Jézus, aki bölcsességül lett nekünk Istentől, és igazságosságul, szentségül és váltságul" (1Kor 1,30).

11.21 Kiben - ez a fontos

„Tudom, kinek hittem" (2Tim 1,12).

10.15 A szenvedés és a dicsőség

OLVASNIVALÓ: 
Ézsaiás 53,7-12

A negyedik versszakban, 7-9. v. a próféta beszél. Itt egy sor figyelemre méltó prófécia található, amely mind beteljesedett a keresztrefeszítés napján: vallatása a Szanhedrin előtt, 7. v., kivégzése, 8. v., eltemetése, 9. v. Vallatói előtti hallgatását megemlíti a Mk 14,60-61; Lk 23,9; halála, vagy „kivágatása" meg van írva a Dán 9,26-ban, eltemetése pedig a Jn 19,38-42-ben. A héber „halál" szó többesszámban van, 9. v. Ebben a többes számban a Szent Szellem azt a tényt közli, hogy halála átfogóbb jellegű volt, mint egy római kivégzés.

10.14 Micsoda név!

„Micsoda név által vagy micsoda hatalommal cselekedtétek ti ezt?" (Csel 4,7).

Imádkozás – Jézus nevében

Mt 6. 5 És mikor imádkozol, ne légy olyan, mint a képmutatók, a kik a gyülekezetekben és az utczák szegeletein fenállva szeretnek imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat. 6 Te pedig a mikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, a ki titkon van; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván.

08.11 A dicsőség királya

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 24,1-10

NAGYON VALÓSZÍNŰ, hogy a 24. zsoltárt akkor írta Dávid, mikor felvitte isten ládáját a Sionba, és Jeruzsálem lett az imádat központja, Dávid pedig elfoglalta a trónt, mint király, 2Sám 6. De a zsoltár előremutat egy olyan nap eljövetelére, amikor a dicsőség Királya fogja elfoglalni világuralmi trónját. Az emberi történelem folyamán sok trónbitorló bukkant fel, hogy erre a trónra üljön, de mindegyikük elbukott abban, hogy megfeleljen a 3-4. versben lévő kihívásnak és minősítésnek: „Kicsoda megy fel az Úr hegyére? És kicsoda áll meg az Ő szent helyén?

08.06 Az első és az utolsó Ádám

OLVASNIVALÓ: 
Zsoltár 8,1-9

A ZSOLTÁR TELJESEN bele van foglalva egy imádó hálaadásba, amelyet a Krisztusban csecsemők és fiatalok dicsőítése erősít fel, 2. v.; vö. Mt 11,25; 21,15-től. A 3-4. versben van egy ellentét a csillagos egek mérhetetlensége, valamint az ember gyengesége és kicsinysége között. De a mindenható Istennek mindig is gondolataiban szerepelt, és úgy döntött, hogy meglátogatja az embert, először az Éden paradicsomában, később pedig a Betlehemben történő testetöltésben. Az első embernek, Ádámnak uralma és felsőbbsége, hatalma volt Isten teremtése felett, 1Móz 1,26.

07.31 Az evangélium

OLVASNIVALÓ: 
Galata 1,1-24

NEHÉZ MAGUNKAT beleképzelni abba a légkörbe, amelyben Pál ezt a levelet kezdi? Az ő „gyermekeinek" ír (4,19); azoknak, akiket következetesen és ismételten „testvéreinek" nevez, hűvös köszöntése azonban, hogy „Galácia gyülekezeteinek", meghazudtolni látszik a bensőséges közösséget, és valamiféle kiszámított távolságtartásra mutatat. Kapcsolatuk valóban feszült volt Ez előfordulhat a keresztyének között, amikor valamelyik fél tévedések áldozatává lesz.

Örökélet

Szeretnél örökéletet? Naná. Mindenki szeretne.
Vajon tudjuk-e, mi is az örökélet?
Örökké  (időben) élni. Csak ennyi lenne?
Nézzük mit mond erről a Biblia!

Jn 17. 3 Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent és akit elküldtél, a Jézus Krisztust. 

Megismerni Istent és Jézus Krisztust. Hm. Istent ÉS Jézust.
Jézus nem Isten? De. Tudjuk. Számtalanszor mondta. (itt olvashatsz erről)

06.19 Lásd meg Jézus Krisztust!

„Elragadtattam Szellemben az Úr napján" (Jel 1,10).

04.22 Aki minden szükségünkre elegendő

„Ez az élet az Ő Fiában van. Akié a Fiú, azé az élet" (1Jn 5,11-12).

Boldogító dolog felfedezni a különbséget a kegyelmi ajándékok és Krisztus között; felismerni a szelídség és Krisztus, a türelem és Krisztus, nemkülönben a szeretet és Krisztus közötti különbséget. Isten nem úgy akarja az alázatosságot, a türelmet, a szentséget vagy a szeretetet nekünk adni, mint kegyelme külön-külön ajándékait.

04.04 Ragaszkodjatok a Főhöz

„Ímé, mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak a testvérek. Mint a drága olaj a fejen..." (Zsolt 133,1-2).

24. Feszítsd meg

Igehely (történet): Feszítsd meg! Mt 27,15-26

Aranymondás:                ApCsel 2,36 Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten: azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek.

02.11 Minden térd meghajoljon!

A királyi székben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké!" (Jel 5,13).

02.02 Az Emberfiának eljövetele

OLVASNIVALÓ: 
Máté 24,1-51

A VILÁGTÖRTÉNELEM lapjai gyorsan peregnek. Gyakran vértől vörösek. Civilizációnkat barbárság és brutalitás pusztítja; sok helyen az emberi intézményrendszer és társadalom alapjai inognak; az ember romboló hatalma rémítő. Nem csoda tehát, hogy manapság az emberek gyakran Isten prófétájával együtt kérdik: „Mi lesz ezeknek vége?" (Dán 12,8). Az Úr leírása ennek a korszaknak a végéről részben választ ad erre.

01.04 Az asszony Magva

OLVASNIVALÓ: 
1Mózes 3, 7-24
A KÍGYÓ diadalmaskodott; az ember bűnbe esett. De a Sátán győzelmének órájában Isten már ki is hirdette végső bukásának bizonyosságát és körülményeit, 15. v. Az a kifejezés, hogy „az asszony magva", azt hangsúlyozza, hogy ez a végső győzelem az által a Valaki által történik majd, aki az emberi fajból származik. Milyen teljesen és milyen dicsőségesen szerezte vissza az Üdvözítő mindazt az embernek, amit Ádám elveszített!

A kertben az első ember felelős volt a döntésért, ami azt jelentette, hogy „ne a Te akaratod legyen meg, hanem az enyém".

01.03 Az ördög mesterkedései

OLVASNIVALÓ: 
1Mózes 2,16-17; 3,1-6

NYILVÁNVALÓ a kígyó szavaiból, hogy teljesen tudatában volt az isteni tiltó rendelkezés pontos kifejezésének. Látjuk, hogy pontosan tudta idézni azokat a szavakat, amelyeket Isten használt - „a kert minden fájáról", 2,16; 3,1, „bizony meghalsz", 2,17; 3,4, „amely napon" és „eszel arról", 2,17; 3,5. Következésképp olyasmit kérdez Évától, hogy vajon Isten mondott-e valamit, amiről ő tudta, hogy nem mondta Isten, 1. v.

01.01 Jézus Krisztus születése

OLVASNIVALÓ: 
Máté 1,1-25

HÁROM utalás van arra, hogy Mária fiút szül (21., 23., 25. v.). Egy nő volt az eszköze annak, hogy az ember bűnössé lett (1Móz 3,6), egy nő volt az eszköze az Üdvözítő eljövetelének. A „gyermek " (18. v.) Mária fia volt (25. v.); az ő méhének „gyümölcse" (Lk 1,42). Azonban az Ige kétszer is hangsúlyozza, hogy a gyermek „a Szent Szellemtől" volt (18., 20. v.). Ennek így kellett lennie, mert a gyermek Isten volt (23. v.) Nem tudjuk megérteni, hogy az igaz és szent emberlét hogyan egyesült egy Személyben az örök Istenséggel (11,27; 1Tim 3,16).

11.29 Jézus Isten

„Én magamtól nem tehetek semmit." János 5,30

János evangéliumának 5. fejezetében az Úr Jézus kétszer is elmondja, hogy önmagától nem tehet semmit. A 19. versben így szól: „Bizony, bizony, mondom néktek: a Fiú önmagától semmit sem tehet...", és itt, a 30. versben még egyszer fölmerül ez a gondolat.

11.27 Bármikor

„Bizony, hamar eljövök." Jelenések 22,20

Minél közelebb jutunk az idők végéhez, annál többen adják fel a reménységet arra nézve, hogy az Úr Jézus Krisztus bármely pillanatban visszajöhet. Pedig az igazság független attól, hogy mit mondanak róla az emberek.

Tartalom átvétel