Skip to main content

Jn12, 24 Ha elveszítjük az életünket, akkor életet nyerünk. Nem olyan rég hallgattam egy üzenetet, és szólt a szívemhez. Ebben a világban az emberek nem akarják elveszteni az életüket, hanem meg akarják tartani azt. Mi 3 részből állunk. Test, lélek, szellem. A szellem élete hihetetlenül hatalmas.

Ezt nem tudom megismerni, ha nem halok meg önmagamnak. Mikor elveszítem az életemet, nincsenek jogaim, nincsenek saját terveim. Mikor 1Móz3-ban megtörtént a bukás, Ádám, és Éva elbuktak, az történt, hogy az ő lelki életük mindenek elé került. A természeti ember kifejleszti a lelki életét. Nincs egyensúlyban. A lelki életét kifejleszti, a testi életét is, de figyelmen kívül hagyja a szellemi oldalt. Az eredménye ennek az, hogy a lelki része az életének túlzottan kifejlődik. Ez annyira ámulatos. Ma hallottam egy gondolatot erről, ez úgy szólt, mikor az emberek őrizgetik az életüket, akkor nyilván félnek elveszíteni azt, félnek elveszíteni valamit, ami az övéké. A világ azt mondja, tartsd meg az életed, érj el valamit, hogy biztonságban tudhasd magad. Mikor elveszítjük az életünket, akkor nem félünk attól, hogy bármit is vesztenénk, mert tudjuk, nekünk ebből csak nyereségünk származik.

Róm 12:1 Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket.

Odaszánni testünket élő áldozatul, azt jelenti, elveszítjük az életünket. Az élő áldozat nem egy halott áldozat, mikor odaszánjuk a testünket az Úrnak, ez nem olyan, hogy jól van, feláldozom magam, csomót vesztek. Ez nem erről szól. Ez arról szól, ez egy okos tisztelet. Ez az én okos tiszteletem. Értelmet nyer számomra, mindannyiunk számára, mikor elveszítjük az életünket. Kr. elméjében ez értelmes, az én logikám szerint nincs értelme, értelmetlennek tűnik, de az Úr számára ez egy okos, értelmes dolog. Ez olyan, mint az Ószövetségben. Ezek az áldozatok, amiket a zsidók hoztak, halott áldoztatok voltak. Itt azt látjuk, hogy odaszánjuk a testünket élő áldozatul. Ez egy élő áldozat.

Zsid 4:12  Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait.

Zsid 4:13  És nincsen oly teremtmény, a mely nyilvánvaló nem volna előtte, sőt mindenek meztelenek és leplezetlenek annak szemei előtt, a kiről mi beszélünk.

Mikor odavisszük a testünket, odaszánjuk élő áldozatul, ami történik, hogy Isten beszéde átmetssz minket, és elhat a lélekig, áthatol a lelken, és elér a szellemünkig. Ez annyira ámulatos. Isten igéjének ilyen szolgálata van felénk. Mikor ez megtörténik, mikor az ige áthatol rajtunk

Zsid 4:16  Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül.

Érdekes, hogy bizodalommal, bátran menjünk a kegyelem trónjához. Ez nem úgy van, hogy én megyek, hanem, mikor az Ige áthatol rajtam, az Ige von oda Isten kegyelemi trónjához. Isten igéje nélkül ez nem lehetséges. Bátran, bizodalommal megyünk a trónhoz. Krisztus bevégzett munkája bátorságot, és bizodalmat ad nekünk, mi bízunk Isten szívében. Bizonyosságunk van. Mint ez a ciróföniciai asszony. Odament Jézushoz. Nyugodtam megsértődhetett volna, most már megbántódtam, elmegyek. Ehelyett ment, és folyamatosan kért tőle, közelebb és közelebb ment hozzá, mert ismerte Isten szívét. Mikor az ige áthatol rajtunk, akkor ismerjük Isten szívét. Közel húzódunk Istenhez és ő is közel húzódik hozzánk. Luk15-mikor a tékozló úgy döntött, visszajön az Atyához. Csak egy fokot fordult az Atya felé, ez elégséges volt az atyának, elkezdett felé fordulni. Ez annyira csodálatos. Mi közel húzódunk. Mindazon dolgok ellenére, amik történnek az életünkben. Az Igének ott van az a szolgálata is, hogy megtör minket. Ján12, Mária odavitte az alabástrom szelencét, hogy megkenje Jézust, de ezt a szelencét meg kellett törni, hogy az illat szétáradhasson a szobában. Azért, hogy Jézus lábait meg tudja kenni. Ez megtörtségről beszél. Jákobra gondoltam, mikor Istennel hadakozott. 1Móz32-ben. Aztán, mi történt. Az Úr megérintette az ő lábát, ő lebénult az élete hátralévő részére.

1Móz 32:28  Amaz pedig monda: Nem Jákóbnak mondatik ezután a te neved, hanem Izráelnek; mert küzdöttél Istennel és emberekkel, és győztél.

Mikor győzött? Visszaemlékszel ilyenre? Soha nem volt olyan, mint korábban, ez olyan, mikor Jézussal vagyunk, Ő megérint minket, soha nem leszünk olyanok, mint korábban, lesz ott egy megtörtség. Lesérült a csípője. pl. ha egy süteményt eltörtök, mi történik? Ha összeilleszted a két részt, akkor nem látod, hogy el van törve. Első látásra, nem látod, csak az egészet látod. De attól még el van törve. Mikor az Ige áthatol rajtunk, és ott van az a megtörtség bennünk, akkor soha nem vagyunk olyanok, mint előtte. Lehet, külsőre ugyanúgy nézünk, ki, de mikor Isten Igéje megérint bennünket, akkor nem vagyunk olyanok, mint korábban. Jákob számára egy jó pont volt, hogy ő küzdött és győzött? Ez nem az Ő érdeme. Jézus tudta, hogy megérintette őt, az ő ereje, természeti ereje megtört ott. Most már tud munkálkodni Isten Jákobon keresztül. Ez az, ami számít az életünkben. Ami más. Mikor elfogadjuk az igét, és megengedjük, áthatoljon rajtunk, akkor Isten munkálkodhat rajtunk keresztül. Mi nem magunk miatt küzdünk, hanem mert Isten igéje áthatol rajtunk, rendelkezésére állunk Istennek, hogy használjon minket, úgy, ahogy Ő szeretné. Ámulatos, mikor meghalunk önmagunknak, mert nem tudjuk, mi a következő lépés. Saját erőnk nincs arra, hogy a kereszten túl érjünk. Mikor meghalunk önmagunknak, akkor Isten jön, odaadja a feltámadási életünket, hogy ezt értsük. Az önérdekeink ellopják Isten szeretetét tőlünk sátánnak nem lehet meg Isten szeretete, mert csak a saját érdekeli vezérlik. A lelki ember számára.

1Kor 2:11  Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanemha az embernek lelke, a mely ő benne van? Azonképen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Lelke.

1Kor 2:12  Mi pedig nem e világnak lelkét vettük, hanem az Istenből való Lelket; hogy megismerjük azokat, a miket Isten ajándékozott nékünk.

1Kor 2:14  Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképen ítéltetnek meg.

Lehetetlen, hogy az embernek gazdag legyen a lelki, és a szellemi élete is. Választani kell a kettő közül. Az érzéki ember nem érheti meg Isten szellemének dolgait. Ott van a szellem bennünk. Ez által a szellem által tudjuk elérni, Isten mélységeit, mert a mi mélységeink Isten mélységei után nyúlnak, ez csak a szellemben lehetséges. Az Istenből való szellemet kaptuk. Mikor elveszítjük az életünket, ezek a dolgok, értelmet nyernek számunkra. Ezeket ingyen kaptuk Istentől, de a természeti embernek megvan a saját elképzelése, hogy kap meg dolgokat, nem érti, nem is akarja, elfogadni azokat a dolgokat miket Isten ingyen nekünk ajándékozott meg akarja ezeket kapni, de nem ajándékként, ingyen. Mint Rm8, 32-33 Isten nekünk adta az ő fiát.  El tudod képzelni? Ha nincs meg valami az életembe, amit szeretnék, mit jelent ez? Mi ez ahhoz képest, hogy Isten nekem adta a Fiát? Mi az, amire vágyhatunk? Több, mint az Ő Fia? Szabadon, ingyen nekünk adta Jézust. A gazdagság értékes számunkra, nagyra értékeljük. Ott állunk a kegyelem trónjánál, mert az Ő kegyeleme uralkodik. Olyan nagy kiváltság, hogy miénk lehet Jézus

Hf. összefoglaló ebből az órából. Max 1 oldal lehet, a főbb pontok. Jövő csütörtök a határidő.