Skip to main content

Az út, amit tanítunk - Szellemi engedelmesség

P. Barry

A világ tele van véleményekkel, észrevetted? A vélemény olyan mint a köldök, mindenkinek van egy legalább. :-) A világ tele van meggyőző véleményekkel, volt már hogy valaki próbált meggyőzni olyanról amiről tudtad, hogy nem igaz? Mégis az emberek mennyire őszintén teszik, és őszintén tévednek. A pokolba vezető út őszinteséggel van kikövezve.

Meggyőződés, aminek nem az igazság az alapja haszontalan. Az üzenetünk alapja nem olyan meggyőződések amelyek jó érzéseken alapulnak. Nem olyan az üzenetünk, ami a kényelemre épül. Nem a legutóbbi időjárásjelentés szerint bátorítjuk magunkat - bár ma épp bátorító időjárás volt. Sok gondolat van az ember szívében, de Isten célja áll meg. Sok eszköz van az ember szívében. Sok kísérlet, hogy megfejtse a valóságot, ott van az ember szívében. De a végén csak az Úr útja fog megállni. A menny és a föld elmúlik, de az Ő Igéje megmarad. Szeretjük Igéjét, a Könyvet, mi a Könyv emberei vagyunk. Észrevetted, hogy egy törvényadó van? Egy törvényszéken egyetlen vélemény számít. Végsősoron annak a véleménye akinek hatalma van. Nagyon sok kísérlet van arra, hogy a hatalmi pozíciót valami más szerezze meg mint az igazság. Sok próbálkozás van erre. A légkör ingerei egész más irányba vonnak.

Csoda, hogy amikor reggel felébredünk az Ige arra bátorít, hogy öltözzük fel Krisztust? Miből tápláljuk a szívünket, honnan merítjük a bátorításunkat? Már 8:36 mit adhat egy ember a lelkéért cserébe? Mit nyer az ember aki megnyeri a világot, de a lelkében kárt vall? Hol találjuk meg a helyünket? Miben van a létünk? Sok lehetőség van. Sok csábító dolog van. Sok út létezik, ami az ember szemében helyesnek tűnik, de a vége halál.

Micsoda tragédia az, hogy ha boldogságot keresve élünk az életünket, de a vagyonunkat a rossz lóra tesszük! Az élet az igazságon kívül szerencsejáték. Nagy a tét. Mert mi az amibe a teljes bizalmam vethetem? Mi hihetetlen reményt kaptunk. Ezen gondolkodtam:
Péld 22:6   Tanítsd a gyermeket az ô útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
Ésa 55 ahogy az eső lehull a földre, elképzeljük, ahogy a víz párolog és eső formájában visszatér, így legyen az Ige iránti elkötelezettségünk is a gyermekeinkkel kapcsolatban, hogy ne térjen vissza dolgavégezetlenül. A gyermekeink tanítása az igazság alapján. Van egy iskolánk, néhány iskolánk. GGIS, Kharisz. A gyermekeinket neveljük, tanítjuk arra az útra, a reménységünk, hogy elfogadják ezt az utat. Aztán amikor idősebbek lesznek, akkor sem térnek el ettől. Még akkor sem amikor az összes jel a másik irányba mutatna. Jézus azt mondja: én vagyok az út, az igazság és az élet.

Erre tanítjuk a gyermekeinket. A GGIS emlébmáján ez van: erkölcsiség, fegyelem és tisztelet. Azt mondjuk próbáld meg bármelyiket a három közül, anélkül, hogy rendelkeznél egy személyes kapcsolattal Istennel és nem leszel sikeres. Az útnak hatása van az ember céljára. A földitől a mennyei felé vezeti. Az élet testi dolgaitól átformálja a mennyei királyságra. Az erkölcsiség nem elegendő.

Meggyőződésekkel rendelkezünk, mint Ábrahám. Meg vagyunk győződve, hogy az akinek van hatalma, annak van hatalma, hogy megtegye amit megígért. AZ életünk végén még mindig ebben az ígéretben működünk, hogy Ő meg tudja tenni. Miért erőltetjük a fegyelmet? Miért neveljük a gyermekeinket? A keresztény oktatással kapcsolatban ez a szívünkön van. Magunknak is feltesszük a kérdést: miért csináljuk ezt? (Főleg reggel hétkor.) Aztán, ha egyszer elkezdtünk egy képzést, aminek Krisztus van a középpontjában, rájövünk, hogy van egy ígéret mára is, ami így hangzik: az Ő Igéje nem tér vissza dolgavégezetlenül. Ha gyakoroljuk a fegyelmet, akkor az valódi fegyelemmé fog válni.

1 Tim 4:14  Meg ne vesd a kegyelemnek benned való ajándékát, a mely adatott néked prófétálás által, a presbiterium kezeinek reád tevésével.  

Egy gyermeknek meghatározzuk az utat. Átadunk neki egy utat, amit nekünk is átadtak. Van elhívásunk, célunk és bennünk van. Mi a tan? Hogy hogyan gondolkodjunk Istennel az élet részleteit illetően. Nem azt tanítjuk mit gondoljanak, hanem hogyan gondolkodjanak Istennel az élet dolgairól. Istennel gondolkodunk. Az oktatás nem csak e világ dolgait illetően zajlik - amik persze fontosak. Hanem amikor Krisztus van a középpontban akkor a világegyetem értelmet nyer. A matematikának célja van a tudományban értelem van, a történelemből az Ő története lesz. Célja van.

Ránk bíztak valamit. Mindannyiunkra, akik oktatunk iskolában, és azokra is akik nem az iskola keretein belül oktatnak. Van egy szolgálatunk amire hatással van a pulpitus. Életünk van amiben igazságot fogadtunk el. Tanítottak bennünket erről az útról.

1 Tim 4:16  Gondot viselj magadról és a tudományról; maradj meg azokban; mert ezt cselekedvén, mind magadat megtartod, mind a te hallgatóidat.

1 Tim 4:15  Ezekrôl gondoskodjál, ezeken légy, hogy elôhaladásod nyilvánvaló legyen mindenek elôtt.

Mi Isten alkotásai vagyunk. A Biblia azt mondja: tekintsd meg Isten alkotásait, Eféz 2:10 mi az Ő alkotásai vagyunk, az Ő anyagából készültünk. Mi vagyunk az az anyag amit Ő összesző, hogy magát leleplezze. Fil 2:13 Ő az aki  munkálja akarást és a cselekvést az Ő jókedvéből. Az Ő alkotásai vagyunk, jó cselekedetekre teremtve. Nem csak a gyermekeinket tanítjuk, hanem azzal, hogy odafigyelünk az igére, és arról gondolkodunk éjjel és nappal, megvédjük magunkat és másokat akik figyelnek minket. Példák vagyunk, az igazság példái. Az életünk gyümölcse valódi lesz. Kegyelemből váltattunk meg. Ez az életünk gyümölcse a kegyelem. Amikor nyerünk kegyelemben nyerünk, amikor elbukunk kegyelemben állunk fel és megyünk tovább.A szavainknak üzenete van. Ez a kegyelem, ez Őróla szól és hasznos és örömteli.

Ebben tanítanak benünket és másokat is ebben tanítunk.

P. Graham

Mindazok akik Krisztushoz tartoznak, megfeszítették a testet. Gal 5:24. És azok akik szellemben élnek a szellem szerint is járjanak. Akik a szellemben élnek, Isten szelleme újjászült és megelevenített egy új életre, járjunk is a szellemben. Létezik egy út amin járnunk kell a Szellemben. Isten tanít és vezet minket a kereszt útjára. Róm 6:6

Tudván, hogy az óember megfeszítetett, hogy a bűnnek teste megerőtlenüljön, hogy kijelentsük nincs hatalma többé hogy ne szolgáljunk többé a bűnnek. Ezt jelenti: Róm 6:14-ben, mert nem a törvény, hanem a kegyelem alatt vagyunk, ezért a bűn nem uralkodik rajtunk többé, mivel kegyelem alatt vagyunk. Ezért győztesek vagyunk. A Kereszt útján járunk és a kegyelem útján és ez a győztes útja és élete.

Isten az Ő fantasztikus tervében elvisz helyekre és körülmények közé ahol megtaláljuk a régi bűnös természet végét. Meglátjuk a testünk elégtelenségét, alkalmatlanságát, dicsőség Istennek ezért! Isten annyira szeret minket, hogy úgy rendezi a körülményeket, hogy ez megtörténhessen. 5Móz 8:3 Ő azért vezette a pusztába, hogy megpróbálja őket és megmutassa, hogy az ember nem csak kenyér által él, hanem minden élő igével ami Isten szájából származik.

Kora reggel láttam ezt, szeretném elmondani: 2Móz 15. Isten kivezeti Izraelt Egyiptomból át a Vörös-tengeren. És Mará vízéhez vezeti ahol keserű a víz és nem tudnak inni:

2Móz 15:24  És zúgolódik vala a nép Mózes ellen, mondván: Mit igyunk?

Vicces az angol szó: [mörmör]. Ilyen nyöszörgés. Morgás. Ugyanebben a fejezetben, az elején a nép dicséri Istent, visszanéznek a Vörös-tengerre és a hajadonok énekelnek. Mindenki énekel. Örömteli zajt csaptak.

Három nappal később ugyanezek az emberek ott vannak Mára vizeinél, és csak morogni tudtak. Könyebb Istent dicsérni amikor az ember visszanéz. Ám amikor előre nézek, tudok akkor is dicsérni? Megvan a hajlam bennünk, minden emberben, hogy zúgolodjunk, morogjunk. A lelkem a porhoz tapad. Az érzékeim áldozata leszek gyorsan. A természeti ésszerűségem áldozata, hogy az mit mond nekem. Amit látok, amit az a fülembe suttog. AZ éneklésből panasz lesz, mert a porhoz tapadok.

Az emberek Mózes ellen zúgolódtak. Mózes az Úrhoz kiáltott. Sokkal jobb az Úrhoz kiáltani, mint Mózesnek zúgolódni. Mert Isten tud valamit kezdeni a helyzettel. Az Úr mutatott Mózesnek egy fát. A mutatni szó a héberben, a szótöve ennek: a Tóra, a héber írások. Ugyanaz a szó. Azt jelenti: tanítani valakit. Jahve tanította Mózest egy fáról. Megmutatott neki valamit a fával kapcsolatban. Mózes bedobta a fát a vízbe és a víz megédesedett. Az Úr nekünk is tanítja ezt a fát. Tanít minket mint az Ő tanítványait a kereszt útja szerint, Róma 6-ban. Tudván, hogy úgy számítsuk magunkat, hogy átadjuk a tagjainkat és hitbeli engedelmességben éljünk. Tudni, úgy számítani, odaszánni és engedelmeskedni.

Tudni: a bevégzett munka dicsőséges volta, hogy Krisztussal megfeszítettünk, Róm 6:6. És aztán úgy számítani magunkat, ebben a pillanatban a tapasztalatomban visszatükrözöm a bevégzett munka igazságával ami kétezer éve történt. Isten keresztjének hatalma által pedig, ami élettel szolgál nekem (és rajtam keresztül is), átadott edény leszek, odaszánom magam. Ebben engedelmesség van. Engedelmesség, micsoda gyönyörű szó. A régi természetnek szörnyű szó, de a szellemi életnek gyönyörű. Mert ha a hústestben vagyok, akkor keserű vizeket találok. Nem tudok belőle inni. Nem tudok belőle örömmel, hálával inni.

1Ján 5:3 az Ő parancsolata nem nehéz. Zsolt 40:6 gyönyöröködöm abban, hogy az akaratod teszem és az Igéd a szívembe van írva. Nem külső kőtáblákra, hanem bele a szívembe, ahol élő kapcsolat van. Vannak olyan vizek amiből nem tudnék inni. Hol vannak? Az írásban. Soha nem tudnék úgy élni. Mert nem úgy van, hogy fogok egy keresztény szabályt és aszerint élek, mert Jézus azt mondja: új bort nem lehet régi tömlőbe tölteni - mert pl. van egy szabály hogy bocsáss meg, de ez mégis keserű víz. Meg tudok én bocsátani? Hát... igen. Mégis, ki az aki igazán meg tud bocsátani, vagy tud kedves, türelmes lenni, feltétel nélkül szeretni, kegyelemmel szolgálni, ki képes erre? Csak egyetlen: Krisztus tudja megtenni. Mert az Ő természete nem a miénk. Ki tud lelkeket nyerni? Egyetlen léleknyerő létezik. Krisztus tud lelket nyerni. Krisztus tud szolgálni örök élet szavaival. Amik megváltoztahatnak, és megszabadíthatnak embereket.

Azt mondja: ha van ismereted, ha úgy számítod magad, odaszánod magad és engedelmeskesz és hit által élsz, akkor edény leszel és eszköz. Akkor olyan leszel akinek Isten szolgál és akin keresztül szolgál. Isten tanít minket, nem a keresztény életszabályok szerint, nem külső szabályok szerint, hanem egy új élet által. Nincs más út, nincs más rövidebb út. Hanem Krisztus mondta, mondja és mondani fogja, hogy aki a tantítványom akar lenni tagadja meg magát. Ugyanaz a görög szó amikor Péter megtagadta az Urat: nem ismerem, nincs vele kapcsolatom, soha nem is láttam. Jézus ugyanezt a szót haszálja: aki a tanítványa akar lenni, tagadja meg magát, tudatos döntéssel vágjon el minden szálat ami máshova köti. Vegye fel a keresztjét. Bármi is legyen a helyzet, a bukásomban, győzelmemben, próbában, kísértésben van egy pillanat: ott van az örök "vagyok". És abban a pillanatban hiszek benne és egyetértek vele. Nem az én életem hanem a tiéd, nem az én gondolatom. Megfeszíttettem Krisztussal, élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. Isten tanít minket a kereszt útjára. Megtanuljuk megváltani ezeket a pillanatokat ahol a vízszintes találkozik a függőlegessel, ahol az én gondolataimat alávetem az Övéinek. A keresztény történik. Ha a tanítványom akar lenni valaki, tagadja meg magát és vegye fel a keresztjét és kövessen engem. Az igeidő folyamatos jelen. Azt jelenti: Luk 9:23 naponta vedd fel a kereszted, nem egyszer egy nap, nem néha néha, hanem pillanatról pillanatra, szívbeli hozzáállás az élet körülményei között Isten előtt. Folyamatos jelen idő. Egész nap.

Van egy kísértés ebben a pillanatban van egy vádló gondolat, úgy érzem gyenge vagyok ebben a pillanatban, aztán meg erősnek érzem magam. Tudom, hogy nem elég, hanem úgy számítom magam, egyetértek Istennel, áment mondok teljes lényemmel Istennek. A keresztre nézek és azt mondom: ámen. Ott van a hústest ami erőtlen lett, nincs hatalma és a  bűnnek nincs uralma rajtam. Bár időnként elbukunk de helyreállhatunk. Folytahatjuk a járásunkat Istennel a kereszt útján ahogy Ő tanít minket.

Miért vezette Isten őket a keserű vizekhez? Miért nem vezette őket egy friss oázishoz? Mert ez próba volt. Mert azt mondja, azért vezettelek a pusztába, hogy megalázzalak,megpróbáljakal és megmutassam mi van a szívedben. Ez nem a bukás kimagyarázása, nem is kárhoztatás, hanem a helyreállás.

Kiszabadultak ugyan Egyiptomból, ám a zúgolódás megmutatta, hogy szükséges egy újabb szabadítás, egy belső szabadítás. Ahogy folyamatosan járok a kereszt útján minden nap. Ahogy Ővele járok és vele értek egyet. Ő tanít engem  a fáról, a keresztről, az élet fájáról, nem a jó és gonosz tudás fájáról. Az egyik fának a gyümölcse gondokoskodik a másik próblémájáról. Nem az erkölcsről szól, nem külső dolgokról, nem egy programról, hanem Krisztussal való járásról. Ha az összes víz édes lett volna, nem lett volna helye a próbának, de milyen drága a hitünk próbája! Abban a pillanatban amikor a hitünket megpróbálja Isten, a nyomorúság türelmet hoz létre és engedd, hogy a türelem elvégezze a munkáját. Milyen hihetetlen belátást ad Isten Szelleme? Látod? Célja van. Akár megengedtem akár elrendeltem - együtt munkálkodik. Engedd, hogy a türelem elvégezze a teljes munkáját.

Pál tövisének célja volt. Ebben a próbában, azon a helyen Zsolt 3:3-ban, Isten a fejem felemelője, felemeli a fejem a porból és azt mondja: nézz a fára. A kegyelem tanítása a fához visz. Mindig a személyes kereszthez visz. Ahol elérek önmagam végére. Ez egy jó dolog. Amikor Pál felkiált Róm 7:24: ki szabadít meg ebből a testből? Lehet naponta elmondjuk ezt, amikor eljutok erre a helyre ott van Isten Szelleme, a fejem felemelője és ott van a hit abban a pillanatban.

Lehet azt mondanánk, ha a körülményeim mások lennének akkor rendben lennék. Tényleg? Azt mondom: szabadságra kell mennem. Elmegyek de a hústestem is jött velem. 1Kor 10:13 nincs próba, kísértés, csak olyan ami más emberekkel is megtörténik, de Isten nekünk gondoskodott kiútról, hogy el tudjuk viselni. Nem kiút, hogy kimeneküljünk belőle, hanem szabadítás, hogy el tudjuk viselni. A víz ami keserű volt most édes. Valóban megbocsátok annak aki megbántott és öröm van benne és hála. Nincs keserűség a szívben. Csak a méz, édes méz. A kereszt útja miatt.

Az életünk csoda. Krisztus miatt.