Skip to main content

Istent bizonyítani tudományos módszerrel?

Tisztában kell lennünk azzal, hogy Istent nem lehet a szó szerinti tudományos módszerrel „bizonyítani". De ugyanilyen nyomatékosan elmondható, hogy Napóleont sem tudjuk „bizonyítani" tudományos módszerrel. Az ok magának a történelemnek a sajátos mivoltában és a tudományos módszer korlátaiban rejlik. Csak olyasmi „bizonyítható" tudományos módszerrel, ami megismételhető. Senki sem jelenthet be a világnak új találmányt egyetlen kísérlet alapján. De a történelem a maga sajátos mivoltában megismérelhetetlen. Senki sem tudja „visszapörgetni" a világmindenség kezdetét, vagy visszahozni Napóleont, vagy megismételni Lincoln meggyilkolását, vagy Jézus keresztre feszítését. Az a tény azonban, hogy ezek az események nem „igazolhatók", nem cáfolja azok valóságát, mint eseményekét.

A tudományos módszerek körén kívül sok valóságos dolog létezik bizonyítási eszközként. A tudományos módszer csak mérhető dolgoknál hasznos. Senki sem látott még egy méter hosszú szeretetet vagy egy kiló igazságot, mégis igazán bolond lenne az, aki tagadná ezek valóságát. Az Isten létének tudományos módszerrel való „kimutatásához" ragaszkodni annyi, mintha ahhoz ragaszkodnánk, hogy egy telefont a sugárzás mérésére használjanak. Egyszerűen nem arra való.

Mi bizonyítja Istent? Nagyon jelentős, hogy a legújabb antropológiai kutatás azt mutatja, hogy a legtávolabbi és legeldugottabb primitív népek között általános Isten-hit van. A népek legrégebbi történelmében és legendáiban az egész világon az eredeti elképzelés egy-Istenről volt, aki a Teremtő. Úgy tűnik, hogy egykor egy ősi nagy Isten élt a tudatukban, még azokban a társadalmakban is, melyek ma többistenhívők. Az utolsó ötven évnek ezek a kutatásai kétségbe vonták a fokozatos vallásfejlődésről kialakított elképzelést, mely szerint az egyistenhit egy olyan fokozatos fejlődésnek a csúcspontja, mely a többistenhitből indult ki. Egyre világosabb, hogy a legrégebbi hagyományai mindenütt az egy magasságos Istennek vannak.

Azután figyelembe kell vennünk az ok és okozat törvényét. Okozat nem jöhet létre ok nélkül. Mi, mint emberi lények, és maga a világegyetem is okozat. Okának kell lennie. Esetleg egy ok nélküli okhoz jutunk el, aki az Isten.

Ennek a gondolatsornak a továbbfejlesztése a világegyetemben megfigyelhető renddel és célszerűséggel kapcsolatos. Senki sem hiszi, hogy egy karóra létrejöhetne értelmes tervező nélkül. Mennyivel hihetetlenebb, hogy a világmindenség a maga végtelen összetettségében véletlenül keletkezett volna! Az emberi test például kétségkívül elképesztő és összetett szervezet -a szervezettség célszerűség és hatékonyság folytonos csodája. Ez olyan nagy hatást gyakorolt Albert Einsteinre - akit általánosan minden idők egyik legnagyobb tudósának tartanak - hogy ezt mondta: „Az én vallásom annak a végtelenül hatalmas Szellemnek az alázatos csodálásából áll, aki azokban a kicsiny dolgokban fedi fel magát, melyeket törékeny és esendő értelmünkkel képesek vagyunk felfogni. Ez a mélyen érzelmi meggyőződés egy fölöttünk álló értelmes hatalom jelenlétéről, amely a végtelen világegyetemben nyilvánul meg, ez teremti meg az én Istenről való elképzelésemet."

...

„A meglátogatott bolygó" vagyunk, ahogy J.B. Phillips találóan mondja. Arra a kérdésre, hogy hogyan tudjuk, hogy van Isten, a legjobb és legvilágosabb válasz az, hogy meglátogatott minket. Az egyéb utalások csak nyomok és jelek. Ami ezeket végérvényesen igazolja, az Jézus Krisztus születése, élete, halála és feltámadása.
Isten valóságos létezésének másik bizonysága az Ő látható jelenléte a ma emberének életében. Ahol Jézus Krisztusban hisznek és bíznak: ott mélyreható változás történik az egyénben - és végül a közösségben. Ennek egyik legmegindítóbb szemléltető példáját Ernest Gordon - jelenleg a Princeton egyetem lelkésze - jegyezte fel. „A Kwai folyó völgye" című művében elmondja, hogy a II. világháború idején Malájföldön hogyan alacsonyították le majdnem állati szintre a japánok a hadifoglyokat. Ezek élelmet loptak azoktól a bajtársaiktól, akiket szintén halálra éheztettek. Végső kétségbeesésükben a foglyok úgy döntöttek, hogy jó lesz olvasni az Újszövetséget.
Mivel Gordon egyetemet végzett, felkérték a vezetésre. Saját bevallása szerint kételkedő volt - és akik megkérték, úgyszintén hitetlenek voltak. Ő és számos hallgatója eljutott a Jézusban való bizalomra, amikor ismeretségbe kerültek vele az Újszövetség tiszta egyszerűségén át. Minél inkább megismerték az Úr Jézus szépségét és hatalmát, ez a lopós, vad emberekből álló csoport a szeretet közösségévé változott át. Megható és hatalmas történet, mely világosan bizonyítja Isten valóságát a Jézus Krisztusban. Sokan mások, kevésbé drámai viszonyok között, ugyanezt a valóságot tapasztalják meg ma is.

(részlet Pault Little: Tudd, hogy miért hiszel c. könyvből)