Skip to main content

Isten utáni vágy

Szerző: 
A.W.Tozer

A lélek békessége, a valódi istenkeresés gyümölcse ritkán van meg a huszonegyedik századi keresztyénekben. Túl sokan úgy fogadják a lélek zaklatottságát mint normát, és már nem keresik Istent teljes szívükből. Az Isten utáni vágy című munkájában a "kemény eledel" nagy része A.W.Tozer egyéni élményeinek olvasztótégelyébol került ki. A "Nincstelenség boldogsága" című fejezet tükrözi elkeseredett küzdelmét azért, hogy egyetlen leányát Istenhez vezesse. Harca rendkívül nehéz volt, és amikor bekövetkezett a teljes odaadás, nagy megkönnyebbülést jelentett számára. Megtanulta megismerni Istent a gyakorlati élet iskolájában.

IstenUtaniVagy

Ilyenek vagyunk

Az emberiség eléggé pontos leírását mutathatjuk be annak, aki nem ismeri a boldogmondásokat, ha azokat az ellenkezőjükre fordítva ezt mondjuk: „Itt van az emberi faj, amiből származol." Mert a boldogmondásokban levő erényeknek pontosan az ellenkezői azok a vonások, amik jellemzik az emberi életet és viselkedést.

Az emberek világában semmi megközelítőt sem találunk azokhoz az erényekhez, amelyekről Jézus beszélt a híres Hegyi beszéd megnyitó szavaiban. A szellemben szegénység helyett találjuk a legundorítóbb gőgöt; a sírók helyett találjuk az élvezethajhászókat; a szelídség helyet találjuk az önteltséget; az igazság utáni éhség helyett halljuk az emberek szavát: „Gazdag vagyok, elhalmozva javakkal és semmire sincs szükségem"; az irgalom helyett találjuk a kegyetlenséget; a szív tisztasága helyett találjuk a romlott képzeletet; a békeszerzés helyett találjuk a vitatkozó és neheztelő embereket; a üldöztetések közti örvendezés helyett találjuk a visszaütést minden rendelkezésre álló fegyverrel.

Ilyen erkölcsi magatartásból áll a civilizált társadalom. A légkör tele van vele; minden lélegzésre beleheljük, és isszuk az anyatejjel együtt. A kultúra és az oktatás finomítja ezeket egy kicsit, de alapjában véve érintetlenek maradnak. Egész irodalom jött létre, hogy igazolja az ilyenfajta életet, mint az egyetlen normális életformát. Ezen még jobban csodálkozunk, amint látjuk, hogy ezek a gonoszságok elkeseredett harccá változtatják az életet mindnyájunknak. Minden szívfájdalmunk és sok fizikai betegségünk közvetlenül ezekből a bűnökből származik. Gőg, arrogancia, neheztelés, gonosz gondolatok, rosszakarat, kapzsiság több emberi fájdalom forrása, mint minden betegség, ami valaha hatással volt a halandó testre.