Skip to main content

Áramszünet

Még mindig élénken él sokak emlékezetében az az óriási áramszünet, ami Északkelet-Amerika nagy részét érintette 1965 novemberében. Délután 5:18-kor New York városa sötétbe borult, ahogyan az állam nagy része is. Az érintett terület csaknem 80.000 négyzetmérföldnyi volt, és hét állam legnagyobb részére kiterjedt, valamint Kanada Ontario tartományára is. Nehéz volt megállapítani, hogy az egyik generátor adott rossz frekvenciájú áramot, vagy az áramszolgáltató egyik alkalmazottja kapcsolt félre egy kapcsolót.

Mindenesetre a New York-ban és környékén élő sokmillió ember hamar rájött, hogy elektromosság nélkül maradt. A fények kihunytak, az áram elment, és sokan egész éjszakára bennragadtak valamelyik metróállomáson, liftben, vagy a Keleti folyó alatti alagutak egyikében.

Az áramkimaradás miatt körülbelül 200 gép maradt a levegőben New York Kennedy nemzetközi repülőtere fölött. Át kellett irányítani őket más államok repülőtereire, ahol égtek a kifutópályák fényei. A némely területeken 13 óra hosszáig is eltartó áramszünet következtében fellépő üzleti veszteség becsült mértéke elérte a 100 millió dollárt. Egy autógumi-cégnél például 50.000 dollár értékű gumi ment tönkre, mivel a kritikus vulkanizálási folyamat kellős közepén ment el az áram. Egy autógyártónak 50 motort kellett kihajítania, mert a nagyteljesítményű fúrók lefagytak a dugattyúlyukak fúrása közben. Csak New York pékségei 300.000-es kenyérveszteségről számoltak be, mivel a kenyerek tönkrementek az áramkimaradás miatt.

Összességében a modern civilizáció, ahogy akkoriban ismerték az amerikaiak és kanadaiak, csikorogva lefékezett azon a novemberi estén, mivel kimaradt az áramszolgáltatás, amitől függtek.

A keresztyéneknek is van egy áramforrásuk, amitől teljes mértékben függnek. Ahogy a Jn 16,8-15 rámutat, a Szent Szellem a mi áramforrásunk. A Szent Szellem nemcsak a világot ítéli meg és győzi meg a bűn tekintetében, hanem vezet, irányít és erővel ruház fel bennünket. Ha azonban megszakítjuk az áramkört, mert megoltjuk a Szent Szellemet, megszűnik a tevékenysége bennünk, és testben járunk. Ahogy a New York-iak a Keleti folyó alatti sötét alagutakban és a sötét aluljárókban tapogatóztak az addig átélt legnagyobb áramkimaradás idején, az a keresztyén is, aki visszafojtja a Szent Szellem erejét az életében, lelki erőtlenségben jár. Viszont az 1965-ös áramszünet áldozataival szemben nekünk nem kell arra várnunk, hogy valaki más visszakapcsolja az áramot. Csupán annyit kell tennünk, hogy felkattintsuk a hit és az engedelmesség nevű kapcsolókat, és lelki fényeink újra égni fognak.