Skip to main content

Gyertya a sötétben

Évekkel ezelőtt a romániai Temesváron Tőkés László lett a kis temesvári magyar református gyülekezet lelkipásztora. Tőkés bátran hirdette az evangéliumot, és két éven belül a tagság ötezer főre növekedett.

A siker azonban veszélyes lehet egy kommunista országban. A hatóságok géppisztolyos rendőrtiszteket állítottak vasárnaponként a templom elé. Banditákat béreltek fel, hogy megtámadják Tőkést. Elkobozták az élelmiszerjegyeit, hogy ne vehessen ennivalót és üzemanyagot. Végül 1989 decemberében úgy döntöttek, hogy száműzetésbe küldik.

Amikor azonban a rendőrök megérkeztek, hogy elvigyék a lelkipásztort, megtorpantak. A templom bejárata körül falat álltak az emberek. A többi gyülekezet tagjai is - baptisták, adventisták, pünkösdiek, ortodoxok, katolikusok - összefogtak, hogy tiltakozzanak.

A rendőrség megpróbálta feloszlatni a tömeget, ám az emberek kitartottak egész nap és éjszaka is. Aztán valamivel éjfél után egy Daniel Gavra nevű 19 éves baptista diák elővett egy csomag gyertyát. Meggyújtott egyet, és továbbadta a szomszédjának.

Amikor Tőkés kinézett az ablakon, szíven ütötte a sok száz arcról visszatükröződő meleg fény. Erről a pillanatról azt mondta később, hogy „ez volt életem fordulópontja". Vallási előítéletei elpárologtak. Krisztus testének tagjai álltak ott, teljesen figyelmen kívül hagyva a felekezeti korlátokat, kéz a kézben az ő védelmére.

Megindító bizonysága volt ez a keresztyén egységnek.

A tömeg maradt egész éjjel - és a következő éjjel is. Végül a rendőrség keresztültört. Betörték a templomajtót, Tőkés tiszteletest arcul vágták úgy, hogy vérezni kezdett, aztán feleségével együtt kihurcolták a tömegen keresztül az éjszakába. De ezzel még nem volt vége.

Nem, a vallási tiltakozás - ahogy az ilyenkor lenni szokott - politikai tiltakozáshoz vezetett.

Az emberek özönlöttek a főtérre, és teljes körű demonstrációba kezdtek a kommunista kormány ellen. Daniel újra szétosztotta a gyertyáit. Először a keresztyén egységért égtek; most pedig a szabadságért. Ezt már nem tűrhette a kormány. Kivezényelték a csapatokat, és megparancsolták, hogy nyissanak tüzet a tömegre. Több száz embert lelőttek.

Az ifjú Daniel hasogató fájdalmat érzett, ahogy ellőtték a lábát. Ám a temesvári emberek bátran állták a golyózáport.

Példájukkal pedig Románia egész népére hatást gyakoroltak. Pár napon belül felkelt a nemzet, és a véres diktátornak, Ceausescu-nak vége lett.

Fél évszázada először szabadságban ünnepelték a karácsonyt a románok.

Daniel a kórházban ünnepelt, ahol azt tanulta, hogyan kell mankóval járni. A lelkipásztora elment hozzá, hogy kifejezze együttérzését. Daniel azonban nem várt együttérzést.

„Lelkész úr, annyira nem is bánom a lábam elvesztését - mondta. Végül is én voltam, aki meggyújtotta az első gyertyát."

A gyertyát, ami egy egész országot fénybe borított.

Egyetlen gyertyával egy tizenkilenc éves fiú lángra gyújtott egy olyan forradalmat, aminek még ma is érezhető a hatása. Románia ma szabad ország, hála az olyan emberek erőfeszítéseinek, mint amilyen Daniel Gavra, akik készek voltak kockára tenni életüket az evangéliumért és az alapvető emberi jogokért.

Te is változást munkálhatsz, bárhol is vagy, ha hajlandó vagy kiállni. Ne várj arra, hogy mindenki más megtegye! Légy te az első, aki meggyújtod a gyertyádat!