Skip to main content

08. Mózes bűne és menekülése

Igehely (történet): Mózes bűne és menekülése (2Móz 2, 11-2)

Aranymondás/kulcsige: Zsolt. 37.7-8: "Légy csendben, és várj az ÚRra! Ne indulj fel, ha az alattomos embernek szerencsés az útja! Tégy le a haragról, hagyd a heveskedést, ne légy indulatos, mert az csak rosszra visz!"

Óracél: Értsék meg, hogy az emberi indulatok, bármennyire is jogosak, sokszor nagy bajt okoznak.

Fő üzenet, központi igazság: Ne légy hirtelen haragú! Uralkodj az érzelmeiden!

Üzenet/téma:

1. Átvezetés, dalismétlés:

    Hangulatkeltő játék:

2. Dicsőítés – énektanítás: A szíved a tied (Benn a bárány, kinn a farkas)

3. Ima:

4. Igevers-kincsgyűjtés:

5. A bibliai-igazság beültetése, történet:

Történet:

2Móz.2. 11 Abban az időben történt, amikor Mózes már felnőtt, hogy kiment atyjafiaihoz, és látta kényszermunkájukat. És meglátta, hogy egy egyiptomi férfi egy héber férfit ver az ő atyjafiai közül. 12 Körülnézett, és amikor látta, hogy senki sincs ott, agyonütötte az egyiptomit, és elrejtette a homokban. 13 Másnap is kiment, akkor meg két héber férfi civakodott egymással. Rászólt arra, aki a hibás volt: Miért vered a felebarátodat? 14 Az így szólt: Ki tett téged elöljáróvá és bíróvá közöttünk? Talán engem is meg akarsz ölni, ahogyan az egyiptomit megölted? Mózes megijedt, és ezt mondta: Bizony kitudódott a dolog. 15 A fáraó is meghallotta ezt a dolgot, és halálra kerestette Mózest. De Mózes elmenekült a fáraó elől. Midján földjén állapodott meg, és leült ott egy kútnál. 16 Midján papjának volt hét leánya, akik odajöttek vizet meríteni és a vályúkat megtölteni, hogy megitassák apjuk juhait. 17 De pásztorok is jöttek oda, és elkergették őket. Ekkor fölállt Mózes, segítségükre sietett, és megitatta juhaikat. 18 Amikor a leányok hazaértek apjukhoz, Reuélhez, az megkérdezte: Hogy-hogy ma ilyen korán megjöttetek? 19 Egy egyiptomi férfi védett meg bennünket a pásztoroktól - felelték. Sőt még vizet is merített nekünk, és megitatta a juhokat. 20 Akkor ezt mondta a lányainak: Hol van ő most? Miért hagytátok ott azt az embert? Hívjátok ide, és egyék velünk! 21 Mózes jónak látta, hogy ott maradjon annál a férfinál, az pedig Mózeshez adta lányát, Cippórát. 22 Az asszony fiút szült, ő pedig Gérsómnak nevezte el, mert azt mondta: Jövevény lettem idegen földön.

Jegyzetek:

Az emberi természetet Isten félresöpri – nem tudja használni. Mózes milyen buzgó volt testvérei érdekében – de ez nem „helyes ismereten alapuló Róm.10.2 Még nem érkezett el Isten ideje. „Körülnézett” – ha Istennel munkálkodsz, nem kell „körülnézned”.

Péld.4. 25 Szemed előre tekintsen, és egyenesen magad elé nézz! 

Isteni vezetés alatt fölfelé és előre tekintünk. Ha egy ember haragját vagy kegyét akarjuk elkerülni/megnyerni, biztos, hogy nem Isten vezet!

Istent és szolgálatát választani– Mózes elfordult azoktól az örömöktől, amiket az udvari élet kínált neki. Miért? Tudta, hogy ezzel nem Isten akaratának engedelmeskedik. Őt nem tudja szolgálni az udvarnál. Ami kifejeződik a hébereknél, testvéreinél tett látogatásaiban.

Mózes, a „szabadító”– Mózes önjelölt vezér. Saját kezébe veszi az irányítást.

Beszélgethetünk erről a gyerekekkel. Amikor jogtalanságot látunk vagy hallunk, jogosan háborodunk föl. Szeretnénk tenni valamit. Kérdezzük meg saját magunktól, vajon Isten szemében jó-e, amit tenni akarunk! Milyen következménye lehet az önkényes fellépésnek?

Ez persze nem jelenti azt, hogy nyugodtan nézzünk végig minden jogtalanságot. Vajon az Úr mit akar ilyenkor tőlünk? Támaszkodjunk mindig Isten igéjére! Hogyan tegyük? Mire kell figyelnünk?

Mózesnek negyven évig kellett tanulnia, hogy Isten szerinti időben és módon álljon a nép élére. Isten útjai csodálatosak, sokszor érthetetlenek. Ám utólag kiderül: csak vele érdemes járni.

Mózes, mint Krisztus előképe– Hit által akart Mózes inkább a népével együtt szenvedni, és elhagyni a királyi gazdagságot (vö. Zsid 11,24–26). Az Úr Jézus is elhagyta az isteni dicsőséget, hogy szenvedjen és meghaljon övéi bűneiért.

A rossz lelkiismeret:

 (A Bibliában ritkán fordul elő a „lelkiismeret” szó, és csak az Újszövetségben. Pl. Róm 2,15; 1Tim 1,5; 4,2; Zsid 10,22; 13,18.)

-      „Tettél-e valaha olyat, ami nem volt helyes?”

-      „Amikor tetted, tudtad-e azonnal, hogy nem volt helyes?”

-      Igenlő válasz esetén: „Honnan tudtad?”

Ezzel megindulhat a beszélgetés a „lelkiismeret”-ről, a „belső hang”-ról, ami akkor is megszólal, ha mi nem akarjuk. Butaság hát elhallgattatni, mert figyelmeztet:

– amikor valami helytelent akarsz tenni,

– amikor valami helytelent csinálsz éppen,

– vagy már meg is tetted azt.

Ha pedig valamit rosszul tettél, s ezt felismered, még bocsánatra van szükséged.

-      Mózessel is ez történt. Megszólalt a lelkiismerete, s utólag már félt tette következményétől. Vajon miért?

-      Miért cselekedett helytelenül? Jelöld meg a helyes választ!

  • Egy hívő ember még gondolatban sem fordulhat szembe a hatalom képviselőjével.
  • Egyetlen ember bántalmazását bosszulta meg, ahelyett, hogy várt volna az Úr szabadítására.
  • Nem a felügyelőt, hanem a fáraót kellett volna megölnie.

-      Kár, hogy Mózes nem olvashatta Jakab levelében: „...az ember haragja nem szolgálja az Isten igazságát.” (Jak 1,20)

-      Tettének megvolt a következménye, menekülnie kellett. Mit gondolsz, kapott-e Istentől bocsánatot?

-      Mózes helytelenül cselekedett mégis helyesen választott: Isten népével vállalta a közösséget a pusztában.

Zsid.11. 23 Hit által rejtegették Mózest születése után három hónapig szülei, mert látták, hogy szép a gyermek, és nem féltek a király parancsától. 24 Hit által tiltakozott Mózes, amikor felnőtt, hogy a fáraó lánya fiának mondják. 25 Mert inkább választotta az Isten népével együtt a sanyargatást, mint a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét, 26 mivel nagyobb gazdagságnak tartotta Egyiptom kincseinél a Krisztusért való gyalázatot, mert a megjutalmazásra tekintett. 27 Hit által hagyta el Egyiptomot, nem félt a király haragjától, hanem kitartott, mint aki látja a láthatatlant.

Mózes tetteit a kegyelem megvilágításában mutatja be – életének igazi lényegét és végeredményét emeli ki (2Móz-ben pedig, ahogy történt) – hit által, mit sem félve, szilárdan kitartott…

1Kor.4. 5 Egyáltalában ne ítéljetek azért addig, míg el nem jön az Úr. Ő majd megvilágítja a sötétség titkait, és nyilvánvalóvá teszi a szívek szándékait, és akkor mindenki Istentől kapja meg a dicséretet.

-      Mit jelentenek a következő magyar közmondások? Fogalmazd át mindet a saját szavaiddal!

– A harag rossz tanácsadó.

– A titkot a tyúk is kikaparja.

– Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát

Példázat:

Egy férfi éveken keresztül gyűjtött egy új Mercedesre. Végül a sok munka és félretett pénz elhozta a várva várt pillanatot. Nagy örömmel és izgalommal hajtott hazafelé, hogy családjának és barátainak is megmutassa az új „álomautót". Útközben megállt, hogy betérjen az egyik barátjához. Könnyedén talált parkolóhelyet: rükvercbe kapcsolt, és nagy lendülettel tolatni kezdett, amikor hallotta, hogy egy kő koppan az új autóján. Hirtelen lefékezett és kiszállt. Látta, hogy egy kisfiú dobta meg, s ezzel máris megsérült kocsiján a gyönyörű fényezés.
A férfi - önmagából kikelve - így kezdett el üvöltözni:
„Normális vagy, te kölyök? Nincs neked eszed? Ha majd jól elverlek, el fog menni a kedved az ilyen őrültségektől, hogy mások kocsiját kővel dobáld!"
„Bácsi, kérem, ne haragudjon!" - kérlelte a fiú.
A férfit annyira elöntötte a düh, hogy nem is figyelte, mi történik körülötte. A fiúcska így folytatta:
„Elnézést, nem tehettem mást! Túl messze voltam öntől, hogy meghallja a hangomat. Csak így állíthattam meg, hogy ne tolasson tovább."
Ekkor látta meg a férfi, hogy a kocsija mögött egy tolószékkel felborult gyerek fekszik a földön.
„Ő a testvérem. Egyedül előrement a tolószékkel, de túl gyorsan gurult, és a járda szélén felborult, pont az ön kocsija mögött. Muszáj voltam megdobni, hogy megállítsam."
Ekkor a férfi nagyon elszégyellte magát, és segített visszatenni a fiút a tolókocsiba.
Az eset után a kocsin soha nem csináltatta meg a fényezést. Az megmaradt emlékeztetőnek: hogyha megdobnak kővel, talán azért van, hogy a figyelmünket felkeltsék, nehogy valami nagy bajt csináljunk.
Jézus halk, szelíd hangon szól a mi szívünkhöz és lelkünkhöz. Néha nincs időnk meghallani, vagy túl elfoglaltak vagyunk, hogy figyeljünk Őrá. Néha meg kell, hogy dobjanak kővel ahhoz, hogy körülnézzünk, mi is folyik az életünkben, kik vesznek körül minket, milyen döntéseket hozunk, mi az, amit éppen véghez akarunk vinni, stb.
Ez a te döntésed: figyelsz a halk, szelíd hangra, vagy megvárod, míg megdobnak kővel?