Skip to main content

16. Jézus beszélgetése a farizeusokkal a válásról

Igehely (történet): Mt 19,1-12 Jézus beszélgetése a farizeusokkal a válásról

Aranymondás:                Mt 19,6 Úgyhogy már nem két test, hanem egy. Amit tehát az Isten egybekötött, ember azt el ne válassza.

Óracél:                           Értsék meg, hogyan látja Isten a házasságot és a válást.

Központi üzenet:           Jézus házasságpárti

Bibliai történet:              

Mt 19. 1 Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, elhagyta Galileát, és elment Júdeának a Jordánon túli vidékére. 2 Nagy sokaság követte, és ott meggyógyította őket. 3 Ekkor farizeusok mentek oda hozzá, hogy kísértsék, és megkérdezték tőle: „Szabad-e az embernek bármilyen okból elbocsátania a feleségét?4 Ő így válaszolt: „Nem olvastátok-e, hogy a Teremtő kezdettől fogva férfivá és nővé teremtette őket?” 5 Majd így folytatta: „Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. 6 Úgyhogy már nem két test, hanem egy. Amit tehát az Isten egybekötött, ember azt el ne válassza.” 7 Erre azt mondták neki: „Akkor miért rendelte el Mózes, hogy aki elbocsátja a feleségét, adjon válólevelet neki?” 8 Jézus így válaszolt nekik: „Mózes szívetek keménysége miatt engedte meg, hogy elbocsássátok feleségeteket, de ez kezdettől fogva nem így volt. 9 Mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét - a paráznaság esetét kivéve -, és mást vesz feleségül, az házasságtörő.” 10 Erre így szóltak hozzá tanítványai: „Ha ilyen a férfi helyzete az asszonnyal, akkor nem jó megházasodni.” 11 Ő azonban így válaszolt: „Nem mindenki képes elfogadni ezt a beszédet, csak az, akinek megadatott. 12 Mert vannak nemzésre alkalmatlanok, akik így születtek, és vannak nemzésre alkalmatlanok, akiket az emberek tettek ilyenekké, és vannak olyanok, akik önmagukat tették nemzésre alkalmatlanná, a mennyek országáért. Aki el tudja fogadni, fogadja el!”

Mi a házasság?

1Móz 2. 18 Azután ezt mondta az Úristen: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat.

1Móz 2. 24 Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté.

1Móz 1. 28 Isten megáldotta őket, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen!

Férfi: gondoskodás, vezetés felelőssége (király), nő: segítés (királynő).

Mal 2. 13 Továbbá ezt teszitek: könnyel öntözitek az Úr oltárát, sírtok és sóhajtoztok, mert nem tekint már az áldozatra, és nem fogadja kegyelmesen tőletek. 14 Ezt kérdezitek: Miért nem? - Azért, mert az Úr a tanúja annak, hogy hűtlen lettél ifjúkorodban elvett feleségedhez, pedig ő a társad, feleséged, akivel szövetség köt össze. 15 Egy ember se tesz ilyent, akiben maradt még lélek. De mire is törekszik az ember? Arra, hogy utódot kapjon Istentől. Vigyázzatok azért magatokra, és ne legyetek hűtlenek ifjúkorotokban elvett feleségetekhez! 16 Gyűlölöm azt, aki elválik feleségétől - mondja az Úr, Izráel Istene -, mert erőszak tapad ruhájára - mondja a Seregek Ura. Vigyázzatok magatokra, ne legyetek hűtlenek!

Legfeljebb majd elválunk! - valamitől, ami nehéz és gondot okoz, megszabadulni. Mintha egy intarziás asztalt olyan könnyedén kettéfűrészelnénk: fele a tiéd, fele az enyém. Vagy mintha egy gyermeket ketté lehetne szakítani: jobb keze, jobb lába a tiéd, bal keze, bal lába az enyém. Sokszor ilyen hányaveti, felelőtlen könnyelműséggel beszélnek emberek a válásról. És még ha el lehetne szakítani is egy gyermeket, szíve csak egy van, azt is kettéhasítjuk?

Minden válás tragédia, de ez egy: esküszegés, szövetségszegés, árulás, cserbenhagyás, és ezeket mind súlyos bűnnek tartjuk és a törvény is bünteti, vajon a válást miért nem így tekintjük?

Legfeljebb majd elválunk, ugyanolyan súlyú, mintha azt mondanánk valakiről, akire haragszunk, hogy legfeljebb majd agyonütjük.

Préd 4. 7 Láttam a nap alatt ilyen hiábavalóságot is: 8 Van egyedülálló ember, akinek nincs senkije, sem fia, sem testvére, még sincs vége fáradozásának; nem elégszik meg a gazdagsággal, és nem mondaná: Ugyan kiért fáradozom, és kiért vonom meg magamtól a jót? Ez is hiábavalóság és elhibázott dolog. 9 Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. 10 Mert ha elesnek, az egyik ember fölemeli a társát. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki. 11 Éppígy, ha ketten fekszenek egymás mellett, megmelegszenek; de aki egyedül van, hogyan melegedhetne meg? 12 Ha az egyiket megtámadják, ketten állnak ellent. A hármas fonál nem szakad el egyhamar.

 I. Válás okai?

- Istentől elidegenedett, megromlott a természetünk (önzés, lustaság, uralkodni vágyás, kényelemszeretet, élvezetekre való csillapíthatatlan éhség ). Utolsó időkben…(most):

2Tim 3. 1 Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők jönnek. 2 Az emberek ugyanis önzők, pénzsóvárak lesznek, dicsekvők, gőgösek, istenkáromlók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, szentségtelenek; 3 szeretetlenek, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, féktelenek, jóra nem hajlandók, 4 árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint az Istent. 5 Az ilyenek a kegyesség látszatát megőrzik ugyan, de annak az erejét megtagadják. Fordulj el tehát ezektől.

A korszellem démonizálódik, ilyenné válik (napilapok, tv…) Sajnos ilyen világban élünk. DE Isten előtt mindenki a saját bűneiért felelős. Ilyen szellemiségű világban élünk és ez egyre jobban hat az emberre. Ez a korszellem fertőz, és egyre nehezebb lesz Isten igéjéhez ragaszkodva megállni abban az igazságban, amit egy hívő ember már felismert.

- Milyen mintát látnak az emberek a maguk szűkebb és tágabb környezetében. A rossz példa pedig mindenkit mérgez, szétzilál, fellazít, rombol.

- Az emberek ilyenek, a világ egyre ilyenebb, de te maradj meg mindabban, amit már igazságnak felismertél.

Csakhogy ehhez tudatos életre lenne szükség, kritikus gondolkozással, átgondolt értékrenddel, markáns egyéniséggel állnak meg ebben a világban, és ennek sokféle negatív hatását semlegesítik.

Hogy tetszik azt gondolni, hogy holtomig meg holtáig? Mégis, meddig? Hát, hát azt nem tudjuk. - Mégis, mondjunk egy számot. Életre szóló döntés, hogy következményeivel együtt mondjon ki egy igent, és az igen miatt minden egyébre nemet, egyre jobban irtózik a gyenge és gyáva ember.

Lemondani nem akarunk, márpedig a házasság azt jelenti: sok mindenről lemond az ember. Nem az a különbség az egyedül élők és a házasok között, hogy az egyedül élőnek sok mindenről le kell mondani, a másik meg mindent megkap. Mindkét állapotban sok mindenről le kell mondani, és mindkét állapotnak van sok előnye, ami a másikban nincs meg. Ezt kell mérlegelni, és ennek a tudatában dönteni.

 

II. És mit mond Isten igéje nekünk a megelőzésről? Hogyan védekezhetünk, hogyan védhetjük egymást is attól, hogy ez a tragédia bekövetkezzék?

- Először úgy, hogy fel kell készülni a házasságra. Hogy mennyi minden kincs van elrejtve egy ilyen életközösségben, és milyen sok új feladatot is jelent ez. Hogy megnöveli az ember lehetőségeit, de mennyire megnöveli a felelősségét is. Sokan csak az előbbire koncentrálnak, az utóbbit nem akarják komolyan venni.

Mire vállalkozik az ember, amikor megházasodik és mit vár a házasságtól?

- A felkészüléshez tartozik az is, hogy ismernünk kell (1)önmagunkat, és ismernünk kell a (2)másikat is, akivel összekötjük az életünket. És ismernünk kell azt, (3)Aki a házasság intézményét kitalálta és elrendelte, az élő Istent. E nélkül az ismeret nélkül nem lehet felelősen kijelenteni azt: holtomig és holtáig szeretni fogom, és hűséges leszek hozzá. Az igazi szeretet: soha el nem fogy.

- Isten kegyelmének a nagyságát mutatja azonban az, hogy menet közben, több évi házasság után is meg lehet tanulni egymást szeretni. El lehet kérni Istentől azt a szeretetet, ami válságba jutott házasságokat is képes meggyógyítani.

- Nincs tökéletes házasság. Miért? Mert nincsenek tökéletes házasfelek. A házasságokat ilyen magunkfajta tökéletlen emberek kötik, és csak hibalehetőséggel teli módon lehet egy ilyen "közös vállalkozásnak" nekikezdeni. De ha ezt tudjuk, és készek vagyunk arra, hogy folyamatosan ápoljuk, szakadatlanul karbantartsuk azt, amit úgy neveznek házasság, akkor mégiscsak el lehet oda jutni, hogy mindennek ellenére két ember egy életen át boldoggá tudja tenni egymást.

- Tudni kell: ez állandó feladat, mindkettőnk feladata, és aki vállalja ennek a feladatnak a folyamatos megoldását, az tapasztalni fogja Istennek a csodáit.

- Alá-fölé rendeltség: Bonyolult jószág a mi lelkünk. Mint egy piramis.

Az egészséges alá-fölé rendeltség ez: érzelem, felette az értelmem, felette az Istenbe vetett hitem, amelyik mindig figyel Istenre, és az utolsó szót az Isten igéjéhez igazodó hit mondja ki.

Idővel a szerelem megmarad, csak átalakul, mélyül, még tartalmasabb lesz. De a házasság során egyre nagyobb hangsúlyt kap a józan belátás, a tárgyilagos mérlegelés, jobban a helyére kerül - mindezek felett ott van az Isten előtti alázat, az Isten igéjéhez igazodó, benne vetett bizalom és hit. És így szépen együtt működik az egész.

- De a válás mint megoldási lehetőség, eszünkbe sem juthat.

Miért? Mert Isten igéje ezt mondja. Beszél Jézus a válásról. A Máté envagéliuma 19. részét elolvassuk el otthon. Jönnek a farizeusok, hogy Mózes azt mondta, írjunk válólevelet, ha valaki elküldi a feleségét, tehát ezek szerint létezik válás. Jézus azt mondja: sajnos létezik - a ti szívetek keménysége miatt. Eredetileg nem így rendelte Isten, és mi igazodhatunk ahhoz, ahogy eredetileg rendelte Isten. És amit mi elrontottunk, Ő azt kegyelmesen helyre tudja hozni. Ami megbetegedett, azt Ő csodálatosan meg tudja gyógyítani. Néha nem könnyű bízni ebben, de bizakodjunk benne.

- Van egy különös gondolat a Bibliában, hogy a házasságban lehet és kell - ha másként nem megy - parancsra szeretni egymást. Azt mondja Jézus: "Új parancsot adok néktek, hogy egymást szeressétek, ahogy én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást." (Jn 13,34).

- Parancsra nem lehet szerelmesnek lenni, viszont szerelem nélkül nem jó házasságot kötni. De ha már valaki házasságot kötött, akkor megszólal Jézus új parancsa: Úgy szeressétek egymást, ahogy én titeket. Tehát parancsra nem lehet szerelmesnek lenni, de azt megparancsolja Isten, hogy egy életen át szeresd azt, akibe szerelmes lettél, és szerelmesen ezt meg is ígérted neki.

Ki tudja ezt teljesíteni? Senki (végzetesen megromlott természetünk miatt). Isten azonban erről is gondoskodott.

- Az Isten szeretete.

Róm 5. 5 a reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által.

Jn 3. 7 Ne csodálkozz, hogy ezt mondtam neked: Újonnan kell születnetek.

Jézus Krisztus ad a mi megromlott természetünk mellé egy újat, az Ő tulajdon természetét.

"A hármas fonál nem szakad el egyhamar."

Mindennek más lesz a súlya, ha Vele hordozza.

Zsid 12. 1 Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. 2 Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett - a gyalázattal nem törődve - vállalta a keresztet, és az Isten trónjának a jobbjára ült. 3 Gondoljatok rá, aki ilyen ellene irányuló támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy lelketekben megfáradva el ne csüggedjetek.

A házasság is küzdőtér. Nem egymás ellen küzdünk, hanem együtt kell, hogy küzdjünk a közös boldogságért, meg azokért, akiket Isten reánk bízott, meg ami feladatokat reánk bízott. Itt szükség van állhatatosságra, és Jézus a minta. Azt mondja: Őreá nézzetek, és ahogyan Ő cselekedett, ti is úgy. Ő mindent vállalt értünk, bűnösökért. Ti mit vállaltok egymásért? És akkor ragyog fel előttünk Jézusnak ez a mondata:

Jn 15. 13 Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért.

Amikor házasságot kötünk, elhatározzuk ezt is, hogy csendesen kész vagyok odaadni az életemet a másikért. És ha ez kölcsönös, ebből lesz igazi boldogság.

 

Beszélgetés / játék:        Mondjuk el a fiataloknak a Jézus korabeli házasodási és válási szokásokat: mit mondott Mózes törvénye és mit tanítottak a farizeusok. Beszélgessünk el arról, amit Jézus mondott a házasságról: 4-6. versek

Alkalmazás:                    Isten azt akarja, hogy egy házasság ne végződjön válással. Miért van mégis olyan sok válás, gyakran még hívők között is? Az emberek szíve megkeményedik egymás felé, ezért nem tudják szeretni, becsülni a másikat, sokszor bántalmazzák szavakkal és tettekkel, végül hűtlenek lesznek hozzá. A megoldás a Jézus Krisztussal való közösségben van. Aki megismeri az Urat és újjászületik, Őt követi, az képes szeretni a házastársát.

Kézművesség:                Az óra elején a gyerekek szeme láttára ragasszunk össze két lapot dekopage ragasztóval. Majd óra végén kérjünk meg valakit, hogy próbálja meg szétszedni. Ez sérülés nélkül nem megy. A házassági kapcsolat szemléltetésére kiválóan alkalmas.