Áron is megvegyétek az alkalmatosságot, mert a napok gonoszok. (Ef 5,16 - Károli)
Ez a nap csak négyévente ismétlődik. Ez arra figyelmeztet, hogy vannak az életünkben olyan lehetőségek, amelyek csak ritkán vagy csupán egyetlenegyszer adatnak. Nagyon meg kell becsülni ezeket.
Amikor beszélgetés közben megnyílik a gyermekünk vagy a hitvesünk szíve; amikor feltárul egy bibliai ige, és Isten gondolatainak a mélyére láthatunk; amikor Isten egészen egyértelművé tesz számunkra valamit; amikor küld valakit, s az megmutatja a helyes utat; vagy amikor erőteljes vágy ébred bennünk az engedelmességre - ezeket az alkalmakat nem szabad elmulasztanunk, hanem mint elkészített, áldott lehetőséget meg kell ragadnunk és ki kell használnunk.
A vak Bartimeust nem lehetett elhallgattatni, amikor megtudta, hogy Jézus előtte megy el az úton. Elszántan kiabálta: Jézus, könyörülj rajtam! Mert tudta, hogy ez egy soha vissza nem térő alkalom. S az is volt, mert Jézus útja innen már a keresztre vezetett.
A római Kornéliusz sem spekulált, hogy mitévő legyen, amikor Isten arra indította, hogy hívassa magához Péter apostolt. Azt sem tudta, ki ő, de azonnal engedelmeskedett a különös parancsnak. És akkor lett hívővé, megismerhette Jézus Krisztust, és kapta a Szentlélek ajándékát.
Félix helytartónak is megadatott, hogy Pál apostoltól hallhassa, kicsoda Jézus és mit tett értünk, de ő félbeszakította és nem használta ki az egyszeri alkalmat arra, hogy új életet kapjon.
A „napok gonoszok" kifejezés azt jelenti, hogy sokan azt gondolják, az idő vég nélküli. Pedig egyszer elfogynak a napjaink, és nem lesz többé lehetőségünk jót tenni, valamit pótolni, vagy az üdvösséget megragadni.