A MÓZES 3. KÖNYVE 6,8-7,38 részében látjuk a papi tevékenységre vonatkozó törvényeket a különböző áldozatokkal kapcsolatban. A szertartás részletes leírása garanciát jelentett a tévedések és a bálványimádás bejutása ellen. A 7,37-38 világossá teszi, hogy ezek a törvények nem Mózestől, vagy Árontól, a főpaptól származtak, hanem közvetlenül Istentől eredtek. Nem bízta népére, hogy eldöntse az imádat és az áldozás mikéntjét.
Áz áldozatok rendje ezekben a fejezetekben egy kis, de lényeges vonásában eltér attól a rendtől, amely az 3Móz 1,1-6,7-ben olvasható. Ez arra enged következtetni, hogy az 1,1-6,7 részben az áldozóknak Istenhez való közeledését látjuk, de a 6,8-7,38 részben Isten jelenti ki magát az áldozónak.
Ez utóbbi kijelentésben az égőáldozat jön elsőként - Krisztus áldozata minden csodálatos tökéletességében. A békeáldozat pedig a központi helyről a végére kerül. Ez azt sugallja, hogy az áldozó számára a csúcspontot az jelenti, hogy hozzájut ahhoz, amit elvégeztek érte, az ellenségeskedés megszűnéséhez és a békesség öröméhez. Meg kell jegyezni, hogy a békeáldozatban kivételesen kovászos kenyeret ajánlottak fel, 7,13. Ez arra emlékeztet bennünket, hogy bármilyen hálásak is vagyunk, még köszönetnyilvánításunkat is beszennyezi a bűn.
Bennünket természetesen ma már nem ezek a törvények vezetnek. Krisztus és az ő műve véget vetett az ilyen áldozatoknak és törvényeknek, minthogy beteljesítette azokat. A régi idők áldozatai nem tehették tökéletessé az áldozókat, Zsid 9,9; Zsid 10,1, de amit azok nem érhettek el, Krisztus megtette, Zsid 10,10. Annak az üdvösségnek a gyümölcseként, amelyet megszerzett számunkra, most szellemi áldozatokat viszünk, amelyeket nem szabályok és előírások irányítanak, hanem a szeretet kiáradása a megváltott szívekből. Az Újszövetség három ilyen áldozatot említ. (I.) Testünk, Róm 12,1. Ennek élő áldozatnak kell lennie, ellentétben a holt állatokéval. Minden tehetségünket odaadó szolgálatban kell felhasználnunk annak, aki meghalt értünk. Kezünk, lábunk, értelmünk, minden az Övé. (II.) Dicséretünk, Zsid 13,6. Megtérésünk, ajkaink gyümölcse legyen bizonyságtétel Krisztusnak, nemcsak a gyülekezeti összejövetelen, hanem a mindennapi beszédben. (III.) Pénzünk, javaink, Zsid 13,16. Jegyezzük meg hogy ez az adakozás áldozat, kerülni fog valamibe, de mások áldottak lesznek általa.
Zsid.9. 9 Ez példa a jelen számára, miszerint olyan ajándékokat és áldozatokat mutatnak be, amelyek nem képesek lelkiismeretében tökéletessé tenni a szolgálattevőt.
Zsid.10. 1 Mivel a törvényben csak az eljövendő jó árnyéka van meg, nem maga a dolgok valós képe, ezért azokkal az áldozatokkal, amelyeket évről évre szüntelenül bemutatnak, sohasem képesek tökéletességre juttatni az odajárulókat.
Zsid.10. 10 Ezzel az akarattal vagyunk megszentelve egyszer s mindenkorra, Jézus Krisztus testének megáldozása által.
Róm.12. 1 Kérlek azért titeket, testvéreim, Isten irgalmára, hogy szánjátok oda testeteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul. Ez a ti okos istentiszteletetek.
Zsid.13. 6 Úgyhogy bátran mondhatjuk: Az Úr az én segítségem, nem félek, ember mit árthat nekem?
Zsid.13. 16 A jótékonyságról pedig és az adakozásról el ne feledkezzetek, mert Isten ilyen áldozatokban gyönyörködik.