1Mózes 49,22-26
IZRÁEL KŐSZIKLÁJA
Júda mellett József kapta a legátfogóbb áldást Jákóbtól. Míg Júda az elsőszülöttségi jogot az uralkodásra vonatkozóan örökölte, József, beleértve Efraimot és Manassét, a terület tekintetében örökli azt. Természetesen mindketten az Úr Jézus előképei, és mint ahogy sok ilyen előképnél van, több kell egynél, hogy Őt képviselje.
Az áldássorozatban Jákób öt isteni címet sorakoztat fel, amelyek központja "Izráel kősziklája". Ez az alkalom, amikor ezt a címet használják, és sok évszázad fog eltelni, mielőtt újra alkalmazzák a Zsolt 118,22-ben, ahol ez a prófécia található: "Az a kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a sarokkő." Ezt a verset az Újszövetség ötször idézi. Ezek az idézetek az Úrtól származnak Máténál, Márknál és Lukácsnál, valamint Pétertől a Csel 4,11-ben és az 1Pt 2,6-8-ban. Pál is hivatkozik rá az Ef 2,20-ban. Mindezek az utalások világossá teszik, hogy a "Kőszikla" nem más, mint az Úr Jézus. Az 1Pt-ben lévő idézet két másik ószövetségi hivatkozás közé van beékelve. Ezek az Ézs 8,14 és 28,16. Ezek ugyancsak az Úr Jézusnak tulajdonítják a "Kő", vagy "Sarokkő" címeket.
Ezek a hivatkozások együtt mutatják, milyen gyönyörűen teljesíti be az Úr Jézus a Józsefben látott előképet. Józsefhez hasonlóan az övéi elvetik majd "Izráel igazi kőszikláját." Botránkozás és ellenállás okozója, "súlyosan megszomorított" és "gyűlölt" lesz számukra. De megmenti és felmagasztalja a "Mindenható", nagy áldást hozva mind Izráelre, mind az egyiptomi pogányokra. Az Úr az Ef 2,20-ban a Gyülekezet "sarokkövének" van kijelentve. A Gyülekezet minden zsidó- és pogány-keresztyén összessége.
Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a címünk Őreá mint "Izráel" kősziklájára mutat, és ezek az ószövetségi próféciák be fognak teljesedni erre a nemzetre vonatkozóan is. Egy nap majd - ahogy Zakariás kijelenti - "néznek rá, akit átszegeztek", aki "megveti majd lábát azon a napon az Olajfák hegyén", és "az ÚR lesz a király az egész földön", Zak 14,4.9. A kő, amelyet az építők megvetettek, valóban a szegelet fejévé lesz, a fő Sarokkővé.
1Móz. 49.22-26 Termékeny fa József, termő ág a forrás mellett, ágazata meghaladja a kőfalat. Keserítik, lövöldözik és üldözik a nyilazók: De mereven marad kézíve, feszülten keze karjai, Jákób Hatalmasának kezétől, onnan, Izráel pásztorától, kősziklájától. Atyád Istenétől, a ki segéljen; a mindenhatótól, a ki megáldjon, az ég áldásaival, onnan felülről, a mélység áldásaival, mely alant terül, az emlők és anyaméh áldásaival. Atyád áldásai meghaladják az ős hegyek áldásait, az örök halmok kiességeit. Szálljanak József fejére, a testvérek közűl kiválasztatottnak koponyájára.