Skip to main content

01.13 Az Úr az én hadijelvényem

Dátum: 
2018.01.13

2Mózes 17,8-16

Jahve-Nisszi

Ez Jahve harmadik kijelentett összetett neve, amely azt jelenti: "Az Úr az én hadijelvényem" (zászlóm). A zászlónál olyasmire gondolunk, amely alatt hadseregek vonulnak a csatába. Ez természetesen illik a 2Móz 17 körülményeire, ahol Izráel éppen első csatáját vívta. Az Amálekkel vívott csata Mózes Isten botját tartó felemelt keze alatt folyt le.
Ez közvetlenül a vízről való gondoskodás után történt, amely a megütött kősziklából fenntartja az életet. Ez a megütött kőszikla nem más, mint az Úr Jézus, 1Kor 10,4, amelyből az örök élet "vizét" kaptuk, Jn 4,10. Azokban a napokban a víz háborús ok volt, ugyanúgy, ahogyan ma talán az olaj. Így ez a víz okozza Amálek támadását. Ez a ki nem provokált támadás annak a csatának az előképe, amellyel rögtön szembekerülünk, ha isteni életünk van; "a (hús)test kívánsága a Szellem ellen tör", Gal 5,17. A 2Móz 17-ben Amálek félelmetes ellenség, és "leverhetetlen", nincs megsemmisítve. Isten kijelenti, hogy Amálekkel a harc "nemzedékről nemzedékre" folytatódni fog, 16.v. Ez egy életre szóló harcról beszél a hívő ember kétféle természete között. A (hús)test általi pusztulás veszélyei Saulban láthatóak, aki elmulasztotta, hogy könyörtelen legyen Agággal, Amálek királyával, ami miatt elveszítette királyságát, és végül egy amálekita jelenlétében veszítette el életét, 2Sám 1,13. Agág leszármazottja, Hámán megpróbálta kiirtani Isten népét Eszter könyve szerint.
A 2Móz 17-ben történt esemény irányt mutat, hogy kell elbánni ezzel az ellenséggel. A képi ábrázolás magában foglalja az imádságot, Isten Igéjének ismeretét, az Úr Jézus közbenjárását, valamint az isteni ítélet "botját". Az Újszövetség azt mondja, hogy "ne adjatok alkalmat a (hús)testnek", és "öldököljétek meg a test cselekedeteit". Mindkét megállapítás ítéletet foglal magában (hús)testies természetünk ellen. A kereszten lévő Úr Jézusra kell tekintenünk, aki elhordozta Istennek a bűn feletti igazságos ítéletét.
Úgy kell tekintenünk ezt az eseményt, mint a bűn feletti győzelem bemutatását. Miközben mi egész életünkben ebben a harcban vagyunk, Krisztus kivívta a győzelmet, és egy napon majd megváltja testünket, Fil 3,21, és Isten "végleg eltörli Amálek emlékét". Addig a kereszt zászlaja alatt gyülekezünk.

2Móz 17. 8 Azután eljött Amálék, és hadakozott Izráel ellen Refídímben. 9 Mózes azt mondta Józsuénak: Válassz ki nekünk férfiakat, és menj el, ütközzél meg Amálékkal. Holnap a halom tetejére állok, és Isten botja a kezemben lesz. 10 Józsué úgy cselekedett, ahogy Mózes mondta neki: megütközött Amálékkal. Mózes, Áron és Húr pedig fölment a halom tetejére. 11 És az történt, hogy amikor Mózes fölemelte a kezét, Izráel győzött, mikor pedig leeresztette a kezét, Amálék győzött. 12 Ezért mikor Mózes keze elnehezedett, követ hoztak, és alája tették, hogy arra üljön. Áron és Húr pedig tartotta a kezeit, egyfelől az egyik, másfelől a másik, és fölemelve maradt a keze naplementéig. 13 Józsué pedig leverte Amálékot és népét fegyver élével. 14 Azt mondta az ÚR Mózesnek: Írd meg ezt emlékezetül egy könyvbe, és add tudtára Józsuénak, hogy mindenestül eltörlöm Amálék emlékezetét az ég alól. 15 Ekkor Mózes oltárt épített, és így nevezte el: „Az ÚR az én zászlóm”. 16 És így szólt: Megesküdött az ÚR, hogy harca lesz Amálék ellen nemzedékről nemzedékre. 1 Jetró, Midján papja, Mózes apósa meghallotta mindazt, amit Isten Mózessel és népével, Izráellel cselekedett: hogy kihozta az ÚR Izráelt Egyiptomból.