5Mózes 21,18; János 19,31; Galata 3,13-14
ISTEN ELŐTT ÁTKOZOTT
A mai címet Mózes 5. könyvének 21,23. verséből vettük. Kétségtelenül az Úr Jézusra vonatkozik: milyen csodálatos, hogy Ő "átokká lett érettünk"! Az ítélet fenyegetése ott függ minden törvényszegő felett, Gal 3,10, és a büntetést végre kell hajtani. Ő, hogy népét ettől a fenyegetéstől megváltsa, felelősségre vonható lett, és elhordozta a megígért haragot. Hogy ez nyilvánvaló legyen, halála magában foglalta, hogy "fán függjön", Csel 5,30. Így "átokká lett értünk", Gal 3,13, mert "átkozott mindenki, aki fán függ".
Átok, bánat, és sebek,
Őt terhelték mindezek;
Fájdalmas haláltusán
Bűnünk hordozta a fán!
(John Cennick)
Az 5Móz 21-ben lévő idézet háttere az önfejű és lázadó fiú. A város vénei hallgassák meg a szülők panaszait, aztán következzék a megkövezés. További megalázásul a lázadót fára lehetett függeszteni. Sohasem olvasunk ilyesmi megtörténtéről! Hofnit és Fíneást eltűrték, 1Sám 3,13, Absolont kényeztették, 2Sám 13,39, és a tékozló fiú bocsánatot nyert, Lk 15,20. Az Isten Fia sohasem volt önfejű: "Abban telik kedvem, Istenem, hogy akaratodat teljesítsem", Zsolt 40,9; sem lázadó: "nem voltam engedetlen", Ézs 50,5. Nem volt engedetlen, mert ki van jelentve róla, hogy "engedelmes volt halálig", Fil 2,8. Jött megközelíthetően és barátságosan, mint aki "eszik és iszik", Mt 11,19, de nem volt falánk vagy részeges, és mégis Ő függött a fán.
Hitszegés vagy árulás okozta a fősütőmester, Ahitófel, Hámán és Júdás felakasztását; megérdemelten szállt rájuk az átok. Az Isten Fia hűséges, kedves és igaz volt, és mégis átokká lett. Noha Őt nem kövezték meg a városkapunál, fogva vitték ott, mert "a kapun kívül" szenvedett, Zsid 13,12. A vezetők a kapuban ellenségesek voltak, Zsolt 69,13, mint a részegesek a társadalmi ranglétra ellentétes oldalán. Az 5Móz 21 lázadóival ellentétben ő elevenen függött a fán. Imádjuk Őt, amikor elmélkedünk készségén, hogy megtapasztaljon ilyen fizikai kínszenvedést, de különösen azért a tényért, hogy átokká lett "érettünk".
5Móz. 21.23 „ne maradjon a holttest éjjelre a fán. Okvetlenül temesd el még azon a napon, mert átkozott Isten előtt az akasztott ember. Ne tedd tisztátalanná földedet, amelyet Istened, az Úr ad neked örökségül!”
Gal. 3.13 Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká levén érettünk; mert meg van írva: Átkozott minden, a ki fán függ: