2Sámuel 21,20-22; 22,1-7
FELLEGVÁR, ERÕSSÉG
Úgy tûnik, hogy a fellegvárnak, "erõsségnek" fordított szó valamilyen biztonságos helyet jelent az üldözöttnek. Ennek különös jelentõsége volt Dávid számára. Énekére itt az adott alkalmat, hogy megszabadult "minden ellenségétõl...és Saultól". Elsõsorban Saul üldözte, "mint egy fogoly madarat üldöznek a hegyeken." 1Sám 26,20 (Rev. Károli). Életének különbözõ szakaszaiban Jonatán, Mikál és Abisaj nyújtottak biztonságot neki, de végsõ soron az Úr volt az erõssége. Különbözõ helyeken -mint Ráma, Adullám, Cíf, Ciklág - volt ideiglenes menedéke, de valójában az Úr volt az erõssége.
Ma ugyanúgy, mint Dávid esetében, a Krisztusban hívõ ember veszélynek van kitéve. Sok helyen a fizikai veszedelem ugyanolyan valóságos, mint Dávidé volt. Nagyon jó tudni, hogy az Úr erõsség. Korunkbeli életrajzok bizonyítják, hogy Õ figyelemreméltó módon biztosítani tudja népének biztonságát, bár, ahogyan az újszövetségi napokban, ma is vannak alkalmak, amikor megengedi a vértanúságot, Mt 14,10, Csel 12,2.
Szellemi ellenségek mindnyájunkat veszélyeztetnek, így a Fellegvár védelme örvendetes dolog. Amikor az "ordító oroszlán" megkísérli, hogy elnyeljen, a szövegösszefüggés azt mondja, hogy Istennek "gondja van rátok", 1Pt 5,6-8, az Õ hatalmas keze által. Õ az erõsség. A világ gyûlöl titeket, Jn 15,18, de Õt elõbb gyûlölte, mint benneteket, és Õ ismétli meg Dávid szavait: "Maradj nálam, ne félj, mert aki az én életemre tör, az tör a te életedre is. Ezért biztonságban leszel nálam", 1Sám 22,23. Õ az erõsség. A (hús)testi vágyak "a lélek ellen hadakoznak", 1Pt 2,11, mivel azonban mi "Szellemben" vagyunk, Róm 8,9, biztonságban vagyunk. Õ az erõsség, menedék a világ, a (hús)test és a gonosz ellen.
"Erõsségünk" nem hasonlít földi erõdítményekhez. A jebúsziak azt képzelték, hogy Jeruzsálem bevehetetlen, olyan biztonságos, hogy még a vakok és sánták is meg tudják védeni. Ezt gondolták: "Nem jön be ide Dávid". A Szentírás mégis ezt jegyzi fel: "Dávid azonban elfoglalta Sion sziklavárát", 2Sám 5,7. Az erõdítményt rohammal bevették, és úgy vált ismertté, mint Dávid városa. Ennek ellentéteként: "Erõs torony az ÚR neve, oda fut az igaz, és védelmet talál." Péld 18,10. "Jó az ÚR! Menedék a nyomorúság idején," Náh 1,7. Hála legyen érte, mi azok között vagyunk, "akik odamenekültünk", Zsid 6,18.
2Sám. 22.2-7 Így mondta: Az Úr az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat. Pajzsom, hatalmas szabadítóm és fellegváram, menedékem és szabadítóm, megszabadítasz az erőszaktól. Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől. Mert körülvettek a halál örvényei, pusztító áradat rettent engem. A sír kötelei fonódtak körém, a halál csapdái meredtek rám. Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, kiáltottam az én Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom fülébe jutott.