Ézsaiás 11,11-16
NÉPEK ZÁSZLAJA
Amikor az Úr Jézus visszatér dicsőségben, hogy létrehozza királyságát, az eljövendő áldás nem korlátozódik majd egyetlen nemzetre. Ha ez így lenne, számtalan ember kimaradna az áldásból, amely Ővele együtt jön. Először is figyeljük meg tehát, hogy Ő "népek zászlaja" lesz, 10. v. (Rev. Károli). Ő lesz a lobogó, a Zászló, amelyet oly magasra emelnek, hogy mindenki számára látható lesz azokon keresztül, akik bíznak Őbenne, nem számít, milyen nemzethez tartoznak. Ez a Zászló összehívja őket, hogy gyűljenek köréje, amit meg is tesznek lelkesen.
A zászló gyülekezési pont. A csatában az a tény, hogy a zászló még lobog, annak a bizonyítéka volt, hogy vereség nem sújtotta őket, és a harc befejeztével a győzelem zászlaja még a magasban volt. A diadalmas Győztes lesz ez a zászló, jelenléte lesz győzelmének jele, nemcsak Izráel számára, hanem minden ember számára, aki tőle várta a szabadítást. Izráel helyreállítása megtörténik. De hogyan lehetséges ez ma, amikor a nemzet szét van szóródva? Ézsaiás erre vonatkozóan is világos! Az fog történni, hogy a maradék el fog jönni a környező nemzetekből és a tenger szigeteiről. Szabaddá teszi népét, és elindítja őket vissza az Úton, hazájukba Ézs 49,22; 62,10. Az ország, ahova utaznak, ismét a Szent Föld lesz.
Másodszor azt figyeljük meg, hogy a pogányok, akik keresik Őt, fel fogják ismerni, hogy Ő az, aki boldogságukat biztosítja, szükségeiket kielégíti, és imádatuk központjává válik. Izráeltől nem tagadják meg az egyedülálló helyzetet, de az áldás korlátlan lesz.
Harmadszor figyeljük meg, hogy "nyugalma (vagy székhelye) dicsőséges lesz". A hely, ahonnan uralkodik, dicsőséges lesz, mert jelenléte biztosítja, hogy így legyen. A Jeruzsálemből kisugárzó dicsőség fogja bizonyítani, hogy ott van az Úr, Ez 48,35. Micsoda nagy dolgok származnak majd Őtőle, aki a Zászló! Ma még rejtve van, az emberek véleménye szerint jelentéktelen, de egy nap majd Ő hordozza a dicsőséget.
Úr lesz majd Jézus mindenütt,
Hol csak a napnak fénye süt.
Úr lesz a messze tengerig,
Amíg a hold nem fogy s nem telik.
(Isaac Watts)
Ézs. 11.11 „És lesz ama napon: az Úr másodszor nyujtja ki kezét, hogy népe maradékát megvegye, a mely megmaradt Assiriától, Égyiptomtól, Pathrosztól, Szerecsenországtól, Elámtól, Sinártól, Hamáthtól és a tenger szigeteitől. 12 És zászlót emel a pogányok előtt, és összegyűjti Izráel elszéledt fiait, és Júdának szétszórt leányait egybegyűjti a földnek négy szárnyairól. 13 Megszünik Efraimnak irígysége, és Júdából a gyűlölködők kivágattatnak; Efraim nem irígykedik Júdára, és Júda sem támad többé Efraimra. 14 És repülnek a Filiszteusoknak hátára napnyugot felé, és kelet fiaiban együtt vetnek zsákmányt, és kezet vetnek Edomra és Moábra, és az Ammoniták engednek nékik. 15 És az Úr megátkozza Égyiptom tengerének nyelvét, és kezét felemeli az Eufráth fölé erős száraztó szélben, és hét patakra csapja azt, és népét sarus lábbal vezeti át, 16 És csinált út lészen népe maradékának, a mely megmaradt Assiriától, a mint volt Izráelnek, mikor kijött Égyiptomnak földéből.”