Skip to main content

04.05 Kőszikla Mindörökre

Dátum: 
2018.04.5

Ézsaiás 26,1-4

KŐSZIKLA MINDÖRÖKRE

   Sok keresztyén ember hallja Augustus Toplady himnuszának felkavaró szavait visszhangzani lelkében, amikor elolvassa a széljegyzetet a 4. versről: "az ÚR a mi kősziklánk mindörökre!" (Korszakokon keresztül; a fordító megjegyzése). Eredetileg az angolban a himnusznak különös jelentősége lehet az angolul beszélők számára, de a himnusszal kapcsolatos gondolatok jól áthidalják a kontinenseket és nyelvi gátakat. Ezek a gondolatok bátorítják a megújult bizalmat abban a valakiben, aki korszakokon keresztül árnyékadó kősziklája volt megfáradt népének.
   Ábrahám is túl lassú volt, hogy igénybe vegye annak árnyékát, amikor örökös után sóvárgott. Mégis, amikor eljutott arra a következtetésre, hogy a teste már elhalt, Róm 4,19, erőt merített abból a Kősziklából, amely "örök erősség", és "Isten ígéretét sem vonta kétségbe", Róm 4,20. Ábrahám teljesen meg volt győződve arról, hogy amit Isten megígért, azt képes teljesíteni. Ábrahám számára a korszakok Kősziklája volt az új erőt adó forrás.
   Illés előnyben részesítette a rekettyebokor árnyékát, amikor azt kérte, hogy haljon meg, 1Kir 19,4. Az kevés védelmet nyújtott számára, és bizonyára semmit sem tett depressziójának csökkentésére. De megtanulta azon a napon, amit sokunknak még meg kell tanulnunk, hogy még amikor vonakodunk is keresni a korszakok Kőszikláját, "a szellemi kőszikla...velük ment", 1Kor 10,4. Az a Kőszikla táplálta és vezette, amíg újból erőt nem öntött beléje, és újra fel nem vette prófétai köpenyét. Ennek eredményeképpen diadallal emelkedett fel a forgószélben, ahogyan korábban elmerült a csalódásában.
   Az a kifejezés, hogy "korszakok Kősziklája", egy ének része, amelyet Izráel még énekelni fog; figyeljük meg az 1. verset. De mi már most énekeljük! Más szavakkal fejezhetjük kijelentését, amelyek az újszövetségi kifejezésmódon alapszanak, és énekelhetjük: "Jézus ugyanaz tegnap, ma és örökké. Minden változhat, de Jézus soha! Dicsőség nevére!" (Albert Simpson). El kell ismernünk az igazságot, amelyet a szentek korszakokon keresztül ismertek, hogy az "Úr a korszakok Kősziklája". Megvédve a súlyos vihartól egy kőszikla szirtfokán a 18. század végén, Toplady a korszakok Kősziklájáról gondolkodott. Maradjunk az Ő árnyékában, és ismerjük el Őt a mi sohasem tévedő védelmünknek és védelmezőnknek. Sohasem hagyta el, és sohasem fogja elhagyni népét.

Ézs. 26.1 „Azon a napon ezt az éneket éneklik Júda országában: Erős városunk van: az Úr kőfalat és bástyát állított védelmére. 2 Nyissátok ki a kapukat, hadd jöjjön be az igaz nép, mely hűséges maradt! 3 Akinek szilárd a jelleme, azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik. 4 Bízzatok az Úrban mindenkor, mert az Úr a mi kősziklánk mindörökre!”
Róm 4. 19 És nem gyengült meg hitében, amikor százesztendős lévén saját, már elhalt testére és Sárának elhalt méhére gondolt. 20 Isten ígéretét nem vonta kétségbe hitetlenül, hanem megerősödött a hitben, dicsőséget adva Istennek,
1Kor 10. 4 és mindnyájan ugyanazt a lelki italt itták, mert ittak a lelki kősziklából, amely követte őket, ez a kőszikla pedig Krisztus volt.