Dániel 8,23-27
A VEZÉREK VEZÉRE
Sok "vezér" szerepel Dániel könyvében. Valójában Dániel maga is Júda házának egyik vezére volt, vö. 1,3. Később ugyanebben a fejezetben, 7-8 v., találkozunk a "főudvarmesterrel", Nebukadneccar udvarának egyik főemberével. Látjuk a "vezéreket" a babiloni állam polgári szolgálatában, 3,2-3, és azokhoz hasonlókat Belsazár uralkodásában, 5,3. A méd Dáriusnak 120 vezére volt kormányzatában, 6,1. Vannak tehát vezérek bőségesen ebben a könyvben. Később a könyvben szellemi területre kerülünk, a mennyei körökbe, ahol a méltóságokat ugyancsak "vezéreknek" nevezik. Olvasunk "Perzsia vezéréről", "Görögország vezéréről", akik mindketten angyali személyek, 10,20. Míkáél úgy van megnevezve a 10,13-ban, mint "az egyik legfőbb vezér", később pedig a 12,1-ben, mint "a nagy vezér".
Miután a méltóságoknak ilyen hierarchiája van megadva, nagyon érdekel bennünket az, akit úgy neveznek, hogy "a vezérek Vezére". Ez egyedülálló, felsőbbrendű cím. A héber kifejezésmódban ez a cím összevethető a "szentek szentje" kifejezéssel, amely a "legszentebb helyet" jelöli. Ismerjük az "énekek énekét", amely minden ének legkedvesebbjét jelöli. Nos, a "vezérek Vezére" megnevezés elvisz bennünket ahhoz az uralkodóhoz, akinek a legfőbb vezéri tekintélye van.
Ezzel szembe van állítva a történelem egyik leggonoszabb jellemének, Antiokhosz Epiphanésznak a leírása, 9-12. v. Dániel úgy jelöli meg, mint a "kis szarvat", és az egyik legvakmerőbb gyalázatos cselekedete az, hogy szembeszáll a "vezérek Vezérével", 11. v. Ez valószínűleg Izráel seregének igaz Istenére vonatkozik, akinek jeruzsálemi templomát kifosztotta és megszentségtelenítette Antiokhosz Kr. e. 167-ben. A vég idején Antiokhosznak lesz egy gonosz hasonmása, akit egyéni névvel "bősz tekintetű királynak" neveznek. Politikája és háborgatásai által ez az ellenség sikeres lesz gonosz tevékenységében, amíg nem támad "a vezérek Vezére" ellen. Ezen a ponton a gonoszság sikerének váratlanul és isteni beavatkozással vége szakad, mert "összetörik anélkül, hogy hozzányúlnának", 25. v. Újra láthatjuk, hogy Isten gyakorolja a legfőbb uralmat még a legnagyobb és leghatalmasabb felett is. Milyen vigasztaló tudni, hogy létezik a "vezérek Vezére", és hamarosan megmutatja majd, hogy Ő a világ politikusainak, elnökeinek, vezéreinek és kiskirályainak Ura!
Dán. 8.23 „Az ő uralkodásuk végén, a bűnök tetőfokán, előáll majd egy bősz tekintetű király, kétértelmű beszédek mestere. 24 Hatalmas erejű lesz, bár nem a maga erejéből. Szörnyű módon fog pusztítani, minden tette sikerül. Pusztítja az erőseket és a szentek népét. 25 Okossága révén sikerül, amihez álnokul hozzáfog, ezért fölfuvalkodik szívében, és háborítatlanul pusztít el sokakat. De amikor a vezérek vezére ellen támad, összetörik anélkül, hogy hozzányúlnának. 26 Az estékről és reggelekről szóló látomás színigaz. Te azért zárd le ezt a látomást, mert távoli időről szól! 27 Akkor én, Dániel, összeroskadtam, és napokig beteg voltam. De azután fölkeltem, és végeztem teendőimet a király mellett. Ez az érthetetlen látomás azonban lenyűgözve tartott.”